Igen, akit a bíróság tárgyalásra tanúként megidéz, köteles a tárgyaláson

megjelenni, valamint, ha a törvény kivételt nem tesz köteles vallomást tenni. Az

igazolatlan távolmaradás következményit az idéző végzés tartalmazza.

Amennyiben a bíróság szükségesnek tartja, hogy tanúként kihallgassa, az

idézőben meghatározott helyen és időben meg kell jelennie

Mindenképpen hozza magával a személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját.

Célszerű magával hoznia az idézést is, valamint, ha rendelkezésére állnak üggyel

kapcsolatos íratok, azokat is hozza el.

Nem, a tanúgondozó az ügy irataiba nem tekinthet bele, folyamatban levő ügyről

tájékoztatást nem adhat, kizárólag a tanú jogaival és kötelezettségeivel

kapcsolatban tud segítséget nyújtani.

Amennyiben a tárgyaláson a bíróság által meghatározott időben megjelenni nem

tud, ezt a tényt haladéktalanul be kell jelentenie a bíróság számára, ez lehetséges

a tanúgondozón keresztül telefonon, vagy személyesen ügyfélfogadási időben,

illetve írásban az adott bíróságnak címezve ügyszámra hivatkozva. A bejelentés

önmagában nem elegendő, a tanúnak a tárgyalásról való távolmaradását alapos

okkal igazolnia kell, melyet írásban ügyszámra való hivatkozással be kell

benyújtania.

Betegség esetén orvosi igazolással. Munkavégzés miatti külföldön tartózkodás

esetén, munkaszerződéssel, munkáltatói igazolással, nyaralás esetén repülőjegy

vagy szállás visszaigazolás másolatával. Hivatalos ügyben való távollét esetén a

munkáltató igazolásával, tanfolyamon, konferencián részvétel esetén meghívó

vagy tematika csatolásával stb.

Az idézések tényét minden esetben az idézés másolatával be kell jelenteni a

bíróság számára, a tanú azon bíróság előtt köteles megjelenni amely Őt

hamarabb idézte.

Az idéző átvételét követően ezt haladéktalanul jelezze a bíróság számára

személyesen, telefonon vagy írásban.

Az átvétel időpontját a bíróság a tértivevény alapján tudja megállapítani,

azonban mindenképpen szükséges a bíróság értesítése, ha az idéző végzést

későn, a tárgyalás időpontja után, vagy közvetlenül előtte vette át, ami miatt az

idő rövidségére tekintettel megjelenni a tárgyaláson nem tud. Ilyenkor számítani

kell rá, hogy a következő tárgyalási napra ismét megidézi a bíróság.

A tanú a bíróság előtt köteles megjelenni a Munka Törvénykönyvről szóló törvény

szerint a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési

kötelezettsége alól bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való

személyes részvételhez szükséges időtartamra, a bíróság kérelemre igazolást ad

a tárgyalás időpontjában a bíróságon való megjelenésről.

Tanúként joga van a vallomását összefüggően előadni, anyanyelvét, nemzetiségi

anyanyelvét használni. A hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet

használni. Meghatározott esetekben joga van a tanúvallomást megtagadni. Joga

van a megjelenésével felmerült költségek bíróság általi megtérítéséhez.

Akit a bíróság tanúként megidéz köteles megjelenni és – bizonyos kivételektől

eltekintve – köteles vallomást tenni, köteles az eljárásban közreműködni, csak az

igazat szabad mondania, lényeges körülményt nem szabad elhallgatnia, mert a

hamis tanúzást a törvény bünteti.

Akit a bíróság tanúként megidéz mindenképpen köteles megjelenni, az ügyben

eljáró bíró a tanút kihallgatása előtt tájékoztatja, hogy milyen esetekben van

helye az adott ügyben a vallomás megtagadásának.

Ha a bizonyítás tárgyaláson nem végezhető el vagy rendkívüli nehézségbe

ütközik, a bíróság - szükség esetén - azonos hatáskörű más bíróságot keres meg.

A megkeresett bíróság eljárásáról felvett jegyzőkönyvet a tárgyaláson fel kell

olvasni. Amennyiben a tanú írásban ügyszámra történő hivatkozással kéri a

bíróságtól, hogy a lakóhelye szerint illetékes bíróságon hallgassák ki és ezt

megfelelő, igazolt indokkal alátámasztja, az eljárást lefolytató bíróság mérlegelési

jogkörében eljárva dönt a kérelemről.

A bíróság kérelemre engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően

vagy szóbeli kihallgatása helyett írásban tegyen vallomást, ez azonban nem zárja

ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság

tárgyalásra idézze. Ha a tanú írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki

kell tűnnie, hogy a vallomását a vallomástétel akadályainak és a tanúzási

figyelmeztetés ismeretében tette meg.

Igen meghatalmazhat ügyvédet, aki felvilágosítást adhat a jogairól, de más

tevékenységet nem végezhet, vallomását nem befolyásolhatja, de az ügyvéd

költségei az őt meghatalmazó tanút terhelik.

Igen, akit a bíróság tárgyalásra tanúként megidéz, köteles a tárgyaláson

megjelenni függetlenül attól, hogy a rendőrség már kihallgatta.

Az irányadó 14/2008. (V. 27.) IRM rendelet alapján a tanú jogosult, útiköltségre,

valamint bizonyos esetekben ellátási költségekre, szállás költségre, a munkából

kiesett időre költségtérítésre.

A tanú lakóhelyéről a kihallgatás helyére való utazással és visszautazással

ténylegesen felmerült és igazolt költség. A tanú helyközi buszjárat igénybevétele

esetén menettérti jegy árát, vasúti szolgáltatások esetén a másodosztályú

menettérti jegy árát, helyi tömegközlekedési eszköz esetén a menetjegy árának

megtérítését kérheti, ehhez a menetjegyet be kell mutatni a tárgyaláson.

Amennyiben gépjárművet vesz igénybe a tanú külön jogszabályban

meghatározottak szerint a gépjármű hengerűrtartalma alapján meghatározott

átlagfogyasztásának, a NAV által közzétett hivatalos üzemanyagárnak és a tanú

lakóhelye és a kihallgatás helye közötti legrövidebb oda-vissza útra megállapított

km távolság szorzata szerint meghatározott összeget, valamint a parkolási díjat

téríti meg a bíróság. Autópálya díjat a bíróság nem térít. Ha a tanú gépjármű

igénybevételével érkezik az útiköltségének megtérítéséhez, be kell mutatni a

tárgyaláson a gépjármű forgalmi engedélyét, valamint lakcímkártyáját.

Amennyiben légi jármű igénybevételével szándékozik a tárgyalásra utazni, azt megelőzően kérjük vegye fel a kapcsolatot az illetékes tanúgondozóval.

A tanú részére ellátási költséget kell fizetni, ha: - szállásköltség megtérítésére

jogosult vagy -lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való

utazás és visszautazás, valamint a kihallgatás együttes időtartama egy napon

belül a 6 órát meghaladja. Az egy napra eső ellátási költség a mindenkori

nyugdíjminimum 3 százaléka.

Szállás költség megtérítését a tanú akkor kérheti, ha a kihallgatása olyan

időpontban kezdődik, amikor a kihallgatás napján az odautazásra az éjszakai

órákban (23 óra és 5 óra között) kerülne sor. Szállásköltségként a bíróság a

számla szerinti összeget, de legfeljebb a mindenkori nyugdíjmínium

egynegyedével megegyező összeget térít meg éjszakánként, szállásköltségként

nem vehető figyelem a szálláshoz kacsolódó egyéb szolgáltatás, ellátás. A

felmerült szállásköltséget számla bemutatásával kell igazolni.

A tanú abban az esetben igényelhet a kihallgatás miatt a munkából kiesett időre

költségtérítést, ha ezen időre távolléti díjra nem jogosult. Költségtérítésként a

munkából kiesett időre - ideértve az utazással eltöltött időt is - óránként a

mindenkori nyugdíjminimum 1,5 százalékával megegyező összegű költségtérítés

illeti meg. A munkából kiesett időre járó költségtérítéshez a munkavégzésre

irányuló jogviszonyról szóló okirat (például munkaszerződés) bemutatása

szükséges; a tanúnak továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a munkából kiesett

időre távolléti díjat nem kap.

Igen a fenti költségtérítésekre, a fent meghatározott esetekben a tanút kísérő egy

személy is jogosult. Amennyiben a tanú önálló megjelenésre képtelen állapotát

illetően kétség merül fel, a tanú ezen állapotáról a költségtérítés összegét

megállapító bíróság kérelmére orvosi igazolást köteles bemutatni.

A tanú költségigényét a tárgyaláson tudja bejelenteni.

A tanú indítványozhatja, hogy nevét, születési nevét, születési helyét és idejét,

anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának számát, lakcímét,

értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve

elektronikus elérhetőségét zártan kezelje a bíróság. A zártan kezelt személyes

adatot csak az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság kezelheti,

és azokat az érintett hozzájárulása nélkül csak - az ügyben eljáró bíróság,

ügyészség és nyomozó hatóság részére, - az áldozatsegítő szolgálat részére az

áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok ellátása, és a pártfogó felügyelői

szolgálat részére a közvetítői eljárás lefolytatása céljából, az e feladatok

ellátásához elengedhetetlenül szükséges mértékben lehet továbbítani.

Ha a tanú az idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az

akadály a tudomására jut, haladéktalanul nem menti ki, vagy ha ez már nem

lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja,

elővezetése rendelhető el, rendbírsággal sújtható. A rendbírság összege ötezer

forinttól egymillió forintig terjedhet. A természetes személlyel szemben kiszabott

rendbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság elzárásra változtatja át.

Elővezetés foganatosításával felmerült költségek a kötelezettségét elmulasztó

tanút terhelik. Továbbá, ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést,

illetve a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után

jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható és az okozott bűnügyi költség

megtérítésére kell kötelezni.

A tárgyalásra megidézett tanú, csak az eljáró bíró engedélyével távozhat a

tárgyalásról. Az eljárási cselekmény várható időtartamát az idéző végzés

tartalmazza. Ha az idézett önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem

hallgatható ki, illetve az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az

eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, eljárási kötelezettségének

teljesítése érdekében a tanú rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető

el.

Hivatalos helyen való megjelenésre alkalmas ruhában, semmiképpen sem

szabadidő ruhában, strandpapucsban.

Ilyen esetben is mindenképpen szükséges a bíróság mihamarabbi értesítése,

amennyiben rendelkezésre áll halotti anyakönyvi kivonat, annak másolatát is el

kell juttatni a bíróság számára, ügyszámra való hivatkozással.

A bíróság részre benyújtott írásbeli beadványon – amennyiben rendelkezésre áll

– szükséges feltüntetni az idéző végzésen szereplő ügyszámot, valamint a vádlott

nevét. A beadványban össze kell foglalni a bírósághoz intézett kérelmet, esetleg

mellékelni kell a kérelmet alátámasztó okiratokat, azok másolatát. A kérelmet az

eljáró bíróságnak kell címezni és postai úton, személyesen a lajstromirodán, vagy

ügyfélfogadási időn kívül gyűjtőládába helyezéssel lehet a bíróság számára

eljuttatni.

A természetes személy sértett és a tanú különleges bánásmódot igénylő

személynek minősül, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező

bűncselekmény jellege és körülményei alapján

− a megértésben, a megértetésben,

− az eljárásban jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében, vagy

− a büntetőeljárásban való hatékony részvételében akadályozott.

A különleges bánásmódot megalapozó körülmény különösen

− az érintett személy életkora,

− az érintett személy szellemi, fizikai, egészségi állapota,

− az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege, illetve

− az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez

fűződő viszonya.

A bíróság, az érintett személlyel történő kapcsolatba kerüléstől kezdődően

hivatalból, vagy az érintett indítványára vizsgálja, hogy különleges bánásmódot

igénylő személynek minősül-e. A bíróság különleges bánásmódot igénylő

személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és

kímélete, illetve védelme érdekében a különleges bánásmódot megalapozó

körülményeknek megfelelő, azokkal arányban álló intézkedést alkalmaz.

Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül

− a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy,

− törvényben meghatározott fogyatékos személy, és az is, aki ilyennek

minősülhet, valamint

− a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

A bíró a különleges bánásmódot igénylő tanú védelme érdekében indítványra,

vagy hivatalból a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a vádlottat vagy a hallgatóság

közül azt, akinek jelenléte a különleges bánásmódot igénylő tanút a kihallgatása

során zavarná. A bíróság a tanú vallomásának lényegét később a vádlottal

ismerteti.