Ki a célcsoport, mi az üzenet és mi a közlés célja? – ezeket a kérdéseket teszi fel magában egy profi kommunikátor, mielőtt beleszól a mikrofonba vagy épp megír egy sajtóközleményt. A megszólalás valamennyi formájával szemben jogos elvárás: közérthető, felesleges jogi szakzsargontól mentes, jól strukturált, informatív tartalom legyen. – Többek között ezek a megállapítások is olvashatóak az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) együttműködésben készült kézikönyvben. 

„A bírósági szervezet sajtóközleményei a médiaképesség tükrében” címmel megjelent könyv az elmúlt évek bírósági sajtóközleményeit vizsgálja, így példákon keresztül vezeti rá az olvasót a közleményírás helyes útjára. Bemutatja, milyen fontos, hogy figyelemfelkeltő, jó címet válasszunk és közérthetően fogalmazzunk. Módszertani példákkal mutatja be, miért lényeges, hogy a sajtóközlemény röviden, tömören, az ügy megértése szempontjából fontos jogi fogalmakat elmagyarázva adjon hírt egy-egy ítéletről. 

Az állampolgárok elsősorban a médián keresztül értesülnek a bírósági döntésekről, legfontosabb eseményekről és eredményekről, így a sajtószóvivők, sajtótitkárok által kiadott sajtóközlemények gyarapíthatják a közvélemény jogismeretét és alakíthatják a bíróságokba vetett közbizalmat is.