A vádlott a szülői házban él édesanyjával és bátyjával. A vádlottal gyermekkora óta gondok voltak, kóros hazudozó volt, majd üldözéses képzetei voltak. Problémás viselkedése miatt gyakori volt a családon belüli konfliktus, melyek az édesapa 2017-ben bekövetkezett halálát követően súlyosbodott a vádlott és édesanyja között. A sértett rendszeresen azért veszekedett a vádlottal, hogy segítsen az otthoni gazdaságban, míg a vádlott az édesapja halála miatt a sértettet okolta, akit ezért napi szinten trágár módon szidalmazott. A sértett és a vádlott között a viták így mindennaposakká váltak, de a sértett tettleges bántalmazására nem került sor.
A vádlott korábban napi szinten fogyasztott kábítószert, mellyel egyidőben rendszeresen alkoholt is ivott.
A vádlott első pszichiátriai kezelésére 2011-ben került sor, majd 2014-ben paranoid skizofréniát diagnosztizáltak nála, gyógykezelték rémisztő, cinikus és vizuális hallucinációk miatt. A vádlott pszichiátriai kezelése miatt megváltozott munkaképességű lett, csupán meghatározott munkaköröket tölthetett volna be, így 15 éve egyáltalán nem rendelkezett munkahellyel. A vádlottat a kilátástalan helyzete miatt 2019-ben elkövetett öngyilkossági kísérletét követően ismét a pszichiátrián gyógykezelték. A vádlott ettől fogva rendszeres kezelés alatt állt.
Édesanyja és testvére is félt a vádlottól, akinek pszichés betegsége miatt az emberi kapcsolatai beszűkültek, leszázalékolása és munkanélkülisége miatt peremhelyzetűvé vált, életét önállótlanul, passzívan az édesanyja és a bátyja felügyeletével élte.
A vádlott 2024. március végétől nem szedte a gyógyszereit, ebből kifolyólag a téveszmés tünetei felerősödtek, április 18. napján a reggel üldöztetéses, téveszmés hallucinációs állapotban azt látta, hogy a mintegy 15 cm pengehosszúságú késükkel himbálózott előtte az édesanyja a konyhában, amitől megijedt. A 70 éves, szellemileg és fizikailag jó állapotban lévő sértett a konyhában egyedül ült az asztalnál, amikor megjelent a vádlott, a konyhaasztalon lévő, 19 cm pengehosszúságú disznóölő kést felvette, és minden előzmény nélkül rátámadt a sértettre, a kést a sértett mellkasától mintegy 15-20 cm-re fogva közölte vele, hogy „Megöllek!”. Ekkor a sértett megkérdezte a vádlottól, hogy „Most mit akarsz?”, aki még mindig a sértettre fogva a kést azt válaszolta, hogy „Dögölj meg minél előbb!”. A sértett azért, hogy időt nyerjen, közölte a vádlottal, hogy menjen ki az udvarra, mert a testvére, – aki valójában már korábban elment otthonról – kint várja. A vádlott erre a kést ledobta, és kiment az udvarra. Miután a vádlott elhagyta a konyhát, a sértett elővette a sodrófát, hogy azzal védje magát, ha a vádlott visszamegy a konyhába.
A vádlott mintegy 10 perc múlva tért vissza a konyhába, miközben a sértettet folyamatosan szidalmazta, majd amikor meglátta a sodrófát a sértett kezében, ismét rátámadt, tenyerével elkezdte ütni a sértett hátát, közben kirántotta kezéből a sodrófát, amellyel a sértett fejét, vállát, hátát több alkalommal megütötte. A bántalmazás következtében a sértett feje vérezni kezdett. Ezt követően a vádlott a sértettet ellökte, aki vállával a konyhaszekrénynek ütközve elesett, mire a vádlott kiment a házból. A sértett is kiment az udvarra, hogy elbújjon, azonban amikor a vádlott meglátta, újból rátámadva testszerte ütni kezdte őt, miközben szidalmazta és azt kiabálta, hogy „Megölted az apámat, valld be!”, „Megöllek, elvágom a torkodat!” A sértett látva, hogy az udvaruk hátsó bejáratán kívül közfoglalkoztatottak dolgoznak, feléjük indult és kérte őket, hogy hívjanak rendőrt és mentőt, közben könyörgött a vádlottnak, hogy hagyja abba a bántalmazását, mert nagyon fáj neki. Mivel a vádlott azzal fenyegetőzött, hogy ha valaki beteszi a lábát, azt meg fogja ölni, a tanúk nem mertek bemenni az udvarra, ezért telefonon hívták a rendőrséget és a mentőket.
Ez idő alatt a sértett és a vádlott az udvaron lévő farakáshoz értek, ahol a vádlott a földről felkapott egy fahasábot, és miközben a másik kezével a sértettet a földre nyomta, azzal nagy erővel ütötte tovább a földön mozdulatlanul fekvő sértett fejét és testét. Mivel a vádlott a segélyhívásokat észlelte, a földön fekvő sértettet otthagyva bement a házba.
A kiérkező rendőrök a vádlottat a lakóházban fogták el, mely során az ellenálló vádlott agresszíven viselkedett.
A bántalmazás következtében a sértett életveszélyes sérüléseket szenvedett, azok orvosi beavatkozás nélkül közvetett módon halálos eredményhez vezettek volna.
A sértettnél maradandó fogyatékosságként, súlyos egészségromlásként értékelhető állapot kialakulhat.
A vádlotti támadás a kitartó bántalmazáshoz használt sodrófára és fahasábra, a fejre leadott nagy erejű ütésekre, az életveszélyes kopornyaűri sérülésekre figyelemmel alkalmas volt a sértett életének kioltására, amelynek elmaradása a szakszerű orvosi beavatkozásnak és annak volt köszönhető, hogy a vádlott meghallotta a szemtanúk által kezdeményezett segélyhívásokat.
A vádlott kóros elmeállapotban szenved, heveny elmekóros állapota cselekményének elkövetése idején is fennállott, amely kizárta őt és a vizsgálat idején is kizárta a cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében, illetve abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.