Az I. rendű vádlott 2002. óta élettársi kapcsolatban élt a sértettel, közösen nevelték hét közös gyermeküket, valamint a sértett korábbi kapcsolatából született gyermekét, a II. rendű vádlottat. Az I. rendű vádlott és a sértett kapcsolata megromlott, életközösségük 2022 novemberében megszakadt, ekkor a sértett elköltözött.
A korábban közösen lakott ingatlan megvásárlásra céljából a sértett hitelt vett fel, a pénzintézet azonban a szerződést a törlesztő részletek megfizetésének elmulasztása okán felmondta. A sértett 2021 decemberétől kezdődően az ingatlan közüzemi díját sem fizette meg, mely miatt a vízmű tájékoztatást nyújtott a tartozásról, felhívta a figyelmet arra, hogy a tartozás meg nem fizetése esetén a vízközmű-szolgáltatást korlátozza/felfüggeszti.
A vádlottak 2023. augusztus 30-án este azért, hogy a sértettet az ingatlannal kapcsolatban keletkezett tartozások törlesztésének az I. rendű vádlott általi intézéséhez szükséges meghatalmazás aláírása érdekében magukkal vigyék, a II. rendű vádlott által vezetett háromajtós személygépkocsival a sértett tartózkodási helyére mentek.
Az ingatlanhoz elsőként a II. rendű vádlott érkezett, akivel a sértett közölte, hogy oda nem mehet be. A sértett a vádlottak megérkezésekor egy nővel beszélt telefonon, akivel ezt követően is vonalban maradt. 
A II. rendű vádlott ugyan megállt az ajtó előtt, azonban az időközben odaérő I. rendű vádlott belépett a házba, ahova a II. rendű vádlott is követte, s onnan a sértett felszólítása ellenére sem távoztak.
Az I. rendű vádlott közölte a sértettel, hogy el kell utaznia velük, amibe a sértett nem egyezett bele, többször kijelentette, hogy nem akar velük elmenni. Az I. rendű vádlott ekkor megragadta a sértett haját, és húzni kezdte őt a bejárati ajtó irányába. A sértett az I. rendű vádlott támadó fellépése okán elejtette a nála lévő telefonkészüléket, azonban a még mindig vonalban lévő nőtől a rendőrség értesítését kérte. Az I. rendű vádlott erőszakos fellépését észlelve a sértett ingatlanban jelen lévő élettársa a sértett által elejtett mobiltelefonról megpróbálta maga is értesíteni a rendőrséget, a II. rendű vádlott azonban ennek megakadályozása céljából magához vette az ingatlanban feltalált felmosónyelet, majd azzal fenyegette meg a férfit, hogy amennyiben felhívja a nyomozó hatóságot megöli, illetve megveri. A férfi a fenyegetés hatására a telefont átadta a II. rendű vádlottnak, azonban a szomszédjaikhoz szaladt segítségért, ahonnan miután a szomszéd tárcsázta számára a segélyhívót, a II. rendű vádlott fenyegetése ellenére bejelentést tett a történtekről.
A sértett eközben megpróbált védekezni a házból való erőszakos elvitele ellen, azonban az I. rendű vádlott erőfölénye miatt nem tudta kiszabadítani magát, az udvaron a hátára esett. Az I. rendű vádlott a földre került, a hanyatt fekvő testhelyzetben lévő sértettet a hajánál fogva tovább húzta az udvarban.
A II. rendű vádlott a sértett élettársának távozását követően a házból kiérve az I. rendű vádlott segítségére sietett, a bokáinál fogva felemelte a sértett lábait és így mintegy 4-5 métert együttesen megtéve, a kapun át kivitték az udvarból a sértettet.
Az I. rendű vádlott kinyitotta a jármű jobb első ajtaját, és az ülést előre döntve a sértettet a hajánál és az egyik karjánál fogva akarata ellenére a járműbe kényszerítette. A sértett próbált kiszállni a személygépkocsiból, azonban az I. rendű vádlott visszadöntötte a jobb első ülést, majd azon helyet foglalva becsukta az ajtót, és végül hátra mászott a sértett mellé, hogy ily módon megakadályozza annak távozását. Amikor az I. rendű vádlott már a sértett mellett ült, a II. rendű vádlott visszament a házba a sértett táskájáért, s miután azt a járműbe betette, elindultak.
A sértett a járműben ülve is kinyilvánította, hogy nem akar a vádlottakkal menni, azonban az I. rendű vádlott közölte vele, hogy mindaddig nem engedik el, amíg nem ad számára egy meghatalmazást annak érdekében, hogy az I. rendű vádlott is el tudjon járni a szolgáltatóknál a víz visszakötése, valamint a banki kölcsön törlesztése céljából. Azt ígérték a sértettnek, hogy amennyiben aláírja a szükséges okiratot, elengedik.
Annak tudatában, hogy a sértett rokonai időközben értesítették a történtekről a rendőrséget, az I. rendű vádlott felszólította a sértettet, hogy hívja fel a segélyhívót, és mondja azt, hogy nem rabolták el, önszántából ült be a gépkocsiba, ha ezt nem teszi meg, megöli. A sértett előbb tiltakozott, de miután az I. rendű vádlott a saját telefonjáról fel is hívta a segélyhívó számot, a sértett eleget tett a követelésnek, ugyanakkor az ügyeletes rendőrrel azt is közölte, hogy akkor engedik el, ha aláír egy papírt. Az ügyeletes rendőr hallva a háttérbeszélgetést is, annak látszatát keltve, hogy hisz a bejelentőknek, arra kérte meg őket, hogy a helyzet tisztázása érdekében menjenek el a rendőrőrsre. Ezek után tettlegességig fajuló vita alakult ki az I. rendű vádlott és a sértett között a gépkocsiban, melynek során az I. rendű vádlott próbálta megütni a sértett fejét, aki ez ellen védekezett, s eközben az I. rendű vádlott a sértett bal kezének gyűrűsujját hátra feszítette. A rendőrőrshöz érve az I. rendű vádlott megpróbálta rábírni a sértettet, hogy a rendőrségen kedvező nyilatkozatot tegyen rájuk, és mondja azt, hogy önszántából ment velük, azonban a sértett elmondta, hogy a vádlottak erőszakkal, az akarata ellenére vitték magukkal, kényszerítették a járműbe, és mindaddig nem is akarták elengedni, amíg a házzal kapcsolatos meghatalmazást alá nem írja. A vádlottak magatartása következtében a sértett nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
Az I. rendű vádlott 2024. január 24-én délelőtt a vele szemben ekkor hatályban volt távoltartás szabályait megszegve felhívta a sértettet telefonon, mely hívás alatt feljelentésének visszavonására, illetve hamis tartalmú tanúvallomás tételére próbálta őt rábírni. A telefonhívás során az I. rendű vádlott azt kérte a sértettől, hogy a rendőrségen mondja azt, csak kitalálta az egészet, egyidejűleg előre vetítette számára, hogy egy esetleges hamis vád bűntette miatti büntetőeljárás eredményeként a sértettnek legfeljebb felfüggesztett börtönbüntetéssel kellene számolnia, míg ő 15 év börtönbüntetést is kaphat. Az I. rendű vádlott törekvése ellenére a sértett nem módosította az I. rendű vádlottra korábban tett, terhelő tartalmú vallomásait.