A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban Bszi.) IX. Fejezete sorolja fel a bírói testületeket. A Veszprémi Törvényszék igazgatásában közreműködő bírói testületek (Bszi. 142. §) a törvényszék összbírói értekezlete, a kollégium és a törvényszék bírói tanácsa.

A törvényszék összbírói értekezlete

Az összbírói értekezlet résztvevői a törvényszék esetében a törvényszékre és a törvényszék területén működő járásbíróságokra, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságra beosztott bírák.

Az összbírói értekezlet küldöttet választ az OBT-tagok megválasztásához véleményt nyilvánít a Bszi. 131. § a) és b) pontjában meghatározott bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálat elrendelésének kezdeményezéséről, megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről, dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről, és dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről.

A törvényszék összbírói értekezletét a törvényszék elnöke hívja össze. Azt össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács vagy az OBH elnöke kezdeményezte.

Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az összbírói értekezlet - eltérő döntésének hiányában - a határozatait titkos szavazással hozza. Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

A bírói tanács

A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet hat évre választja meg. Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen öt főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.

A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van. A tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai ellátása (a pályázók meghallgatása és a pályázatoknak az elért pontszámoknak megfelelően való rangsorolása) során a törvényszék bírói tanácsa - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2, az ítélőtábla elnöke által kijelölt ítélőtáblai bíróval, az ítélőtábla bírói tanácsa 2, a Kúria elnöke által kijelölt kúriai bíróval egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatai ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázatra vonatkozik a kinevezési eljárás, a törvényszék bírói tanácsa 2, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője által kijelölt bíróval egészül ki.

A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja. Nem választható a bírói tanács tagjává,aki ellen fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban vagy aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll, aki a Bszi. 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese, vagy akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt. Megszűnik a bírói tanácsi tagság a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével, a tagságról való lemondással, a tagságból való felmentéssel, ha a Bszi.148. § (4) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be, vagy a megbízás időtartamának leteltével.

A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, továbbá a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el. A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.

A bírói tanács véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése, a hozzájárulása nélkül történő kirendelése tárgyában, kezdeményezheti a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálatának elrendelését vagy felmentését, véleményezi a bíróság éves költségvetési tervét és a jóváhagyott költségvetés felhasználását, és véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási tervét.

A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni. A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz. A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat. A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada részt vesz. A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bírói tanács elnökének szavazata dönt. A jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.

A kollégium

A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet. A törvényszéken a kollégium tagjai a törvényszék bírái, továbbá általuk a törvényszék területén működő járásbíróságok, illetve - a Bszi. 20. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - közigazgatási és munkaügyi bíróság bírái közül a 6 évre választott bírák. A választott bíró tagokat az adott kollégium törvényszéki bíró tagjai a kollégium szakágának, illetve szakágainak megfelelő ügyszakban működő bírák közül választják.

A kollégium véleményt nyilvánít - a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági állásra benyújtott pályázat kivételével - a bírói álláspályázatokról, részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében, véleményezi az ügyelosztási tervet, véleményt nyilvánít a Bszi. 131. § c) pontjában meghatározott vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését, és ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.

(A fenti összeállítás alapja a Bszi. 142-156. §-ainak 2013. július 15. napján hatályos normaszövege.)