E tájékoztatás a 2018. január 1-jén és azt követően indult büntetőeljárásokban irányadó.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) rendelkezései alapján a 2018. január 1. napján és az azt követően indult büntetőeljárásokban teljes körben biztosított az elektronikus kapcsolattartás.

Tájékoztatjuk, hogy a 2018. január 1-jén, vagy azt követően indult büntetőügyek tekintetében az alábbi jogszabályok rendelkeznek a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás szabályairól:

• a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény,
• a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet és
• a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet
• a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet,
• a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény.

1. Kötelező elektronikus kapcsolattartás

A 2018. január 1. napján és ezt követően indult büntetőeljárásokban a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, a büntetés-végrehajtási szervek, valamint más állami szervek kötelezően elektronikus kapcsolattartás útján tartják a kapcsolatot, ugyancsak kötelező a védőknek, valamint bármely eljárási szereplő jogi képviseletében eljáró ügyvédeknek az ügyben az elektronikus kapcsolattartás.

Mentesül a kötelező elektronikus kapcsolattartás alól

• a büntetőeljárásban résztvevő személy, ha elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel, valamint
• a védő és a jogi képviselő az eljárási cselekmény helyszínén, valamint az eljárási cselekmény során részére adott eredeti meghatalmazás azonnali benyújtásakor.

2. Választható elektronikus kapcsolattartás

Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselője - feltéve, hogy az elektronikus ügyintézéshez való joga nem szünetel - az eljárás bármely szakaszában vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.

Az elektronikus kapcsolattartás vállalására vonatkozó nyilatkozatot a büntetőeljárásban részt vevő személy vagy képviselője az eljáró bíróságnál, ügyészségnél, vagy nyomozó hatóságnál teheti meg akként, hogy az elektronikus irat benyújtásakor - a benyújtással egyidejűleg - kifejezetten nyilatkozik arról, hogy elektronikus kapcsolattartást kíván vállalni.

Amennyiben az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik, az elektronikus kapcsolattartás vállalására irányuló nyilatkozatát papír alapon is megteheti, azonban ennek elfogadását követően a bíróság már kizárólag elektronikus úton tartja a kapcsolatot az elektronikus kapcsolattartást vállaló természetes személlyel.

Ha elektronikus úton nyújtja be a beadványát, de elmulaszt arról kifejezetten nyilatkozni, hogy az elektronikus kapcsolattartást vállalja, e nyilatkozat megtételére a bíróság felhívja. Amennyiben a határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, úgy a bíróság az elektronikus úton benyújtott beadványának elintézését mellőzheti.

Az elektronikus kapcsolattartás választására nem jogosult az a terhelt vagy az eljárás más szereplője, aki a büntetőeljárásban fogva van, mert a fogvatartás idején az elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.

3. A meghatalmazásra, a meghatalmazott védőre és jogi képviselőre vonatkozó rendelkezések

A terhelt, illetőleg az eljárás más szereplője amennyiben védőként vagy képviselőként ügyvédet kíván meghatalmazni, ezt a Dáptv. szerinti Rendelkezési nyilvántartásban is megteheti.

A Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) egy olyan rendszer, amely a természetes személyek elektronikus ügyintézésére vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván, és az arra jogosultak, így például a bírós ágok részére lekérdezhetővé teszi. Lehetőséget biztosít az ügyfelek részére ügyintézési rendelkezéseik megtételére, az RNY-hez csatlakozott szervezetek számára pedig a rendelkezések megismerésére. A hatályos jogszabályok alapján a szervezet, így a bíróságok is az ügyféllel való kapcsolattartás során az ügyfél ügyintézési rendelkezéseit kötelesek figyelembe venni, elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartás esetén is. Az RNY tehát lehetőséget biztosít az ügyfelek részére - regisztrációt követően - ügyintézési rendelkezéseik megtételére, a csatlakozott szervezetek számára pedig a rendelkezések megismerésére.

A védői meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat Rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével lesz érvényes. A Rendelkezési nyilvántartásba vett védői meghatalmazást az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetve nyomozó hatóságnak be kell jelenteni, az csak a bejelentéstől hatályos.

A meghatalmazás alapján eljáró védő és jogi képviselő elektronikus kapcsolattartás esetén a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak benyújtott első beadványa mellékleteként csatolja az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált meghatalmazást, kivéve, ha a védő vagy a jogi képviselő meghatalmazása a Rendelkezési nyilvántartásban a Be. 45. § (3) bekezdésében, illetve a 62. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szerepel.

A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság - ha e tekintetben alapos kétsége merül fel - digitalizált meghatalmazás esetén az eredeti meghatalmazás bemutatására hívja fel a védőt és a jogi képviselőt az egyezőség megállapítása érdekében.

4. Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következményei

Amennyiben az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a büntetőeljárási törvényben, illetve a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon (pl. nem a rendszeresített nyomtatványon, meghatározott űrlapon) nyújtotta be, a bíróság a kifogást, a fellebbezést, a felülvizsgálati indítványt és a perújítási indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja, a beadványban foglalt egyéb nyilatkozat pedig hatálytalan. Ez alól kivétel

• a természetes személy által tett feljelentést,
• ha az eljáró bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy indítványára engedélyezi az eljárás során egyéb kapcsolattartási mód használatát, vagy
• ha az eljáró bíróság a nyilatkozatot szabályszerűen benyújtottnak tekinti.

Ha a bíróság nem tekinti a nyilatkozatot szabályszerűen benyújtottnak, első alkalommal tájékoztatja a nyilatkozatot benyújtó természetes személyt, hogy a nem szabályszerűen előterjesztett nyilatkozata hatálytalan és azt szabályszerűen elektronikus úton terjesztheti elő vagy indítványozhatja az eljárás során egyéb kapcsolattartási mód használatát. Az első alkalommal nem szabályszerűen előterjesztett igazolási kérelem, panasz, felülbírálati indítvány, kifogás, fellebbezés, felülvizsgálati indítvány és perújítási indítvány esetén az indítvány előterjesztésére rendelkezésre álló, a törvény által meghatározott, illetve a bíróság által megállapított határidőbe nem számít bele az indítvány benyújtása és a természetes személy tájékoztatása közötti időtartam. Az indítványozót erről is tájékoztatni kell.