A Tatabányai Törvényszék 2025. április hó 10. napján megtartott tárgyaláson ítéletet hirdetett azoknak a férfiaknak az ügyében, akik vagyoni kárt okoztak a magyar állami költségvetésnek. 

A tényállás szerint az ácsi székhelyű cég 2013. januárban alakult, szójadara, valamint műtrágyakereskedelemmel foglalkozott. A társaságot 2013. év végétől ténylegesen az I. rendű vádlott irányította. A vádlott elhatározta, hogy a társasággal adókerülő tevékenységet folytat, ennek érdekében rávette a II. rendű vádlottat, hogy legyen a társaság ügyvezetője, melyért pénzt ígért annak érdekében, hogy a társaság számláit, szerződéseit, működéséhez szükséges okiratait aláírja.

A cég a műtrágyát és a szójadarát az Európai Közösség területéről szerezte be, majd belföldi cégeknek értékesítette tovább. Az I. rendű vádlott rábíró magatartása folytán a II. rendű vádlott a cég ügyvezetőjeként a NAV-hoz benyújtott adóbevallásaiban eltitkolta a belföldi termékértékesítésből származó bevételeinek egy részét. Az ÁFA bevallásokban úgy kerültek feltüntetésre a beszerzések, mintha azok belföldi adóalanyoktól történtek volna.

A II. rendű vádlott az I. rendű vádlott felbujtására 683.886.573 forint összegű vagyoni hátrányt okozott a magyar állami költségvetésnek, mellyel az I. rendű vádlott gazdagodott jogosulatlanul.

A bíróság az ítéletében az I. r. vádlottat 4 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 500.000 forint pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, vele szemben 683.886.573 forint vagyonelkobzást alkalmazott. A II. r. vádlottat 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 4 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte, vele szemben 240.000 forint vagyonelkobzást rendelt el.  A II. r. vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. 

Az ítélet a II. r. vádlott tekintetében jogerőre emelkedett, az I. r. vádlott és védője ellene fellebbezést jelentett be.