A jogerősen megállapított tényállás szerint az elsőrendű vádlott (a cselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű, Pest megyei férfi) 2010 elején rábírta a negyedrendű vádlottat (a cselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű, Somogy megyei férfi), majd 2010 tavaszán a harmadrendű vádlottat (a cselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű, Fejér megyei férfi) arra, hogy az általuk képviselt külföldi gazdasági társaságok nevében európai közösségen belüli export tevékenység színlelésével közreműködjenek abban, hogy az elsőrendű és másodrendű vádlott (a cselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű, Pest megyei férfi) tulajdonában álló kft. ÁFA megfizetése nélkül szerezzen meg baromfihús termékeket. Megállapodásuknak megfelelően a negyedrendű vádlott az általa képviselt brit cég nevében 2010 során egy Zala megyei kft-től, a harmadrendű vádlott pedig 2010-2011-ben előbb szlovák cégek, majd egy ciprusi székhelyű gazdasági társaság nevében baromfi feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozó cégektől vásárolt baromfihús termékeket. A külföldi cégek ténylegesen nem Magyarországon kívül értékesítették az árut. A baromfihúst a cselekmény leplezése érdekében részben Szlovákiába szállították, majd onnan hozták vissza Magyarországra. A külföldi cégek nevében megvásárolt termékeket a harmadrendű és negyedrendű vádlottak Magyarországon az elsőrendű és másodrendű vádlottak tulajdonában álló kft. rendelkezésére bocsátották, ők pedig az ÁFA nélkül megszerzett baromfihúst belföldi vevőiknek bruttó áron értékesítették tovább. A másodrendű és negyedrendű vádlottak részt vettek a lebonyolításban, az ügyleteket kísérő okiratok kiállításában, kitöltésében. Az áru megrendelését, azok magyarországi hűtőházakba szállításával kapcsolatos feladatokat az elsőrendű és másodrendű vádlott által irányított cég alkalmazottai végezték el. 

A cselekmények csalárd jellegéről tudomással nem bíró baromfihús előállításával és kereskedelmével foglalkozó cégek az elsőrendű vádlott felbujtására a másodrendű és negyedrendű vádlottak közreműködésével több mint 8 millió forint, míg a másodrendű és harmadrendű vádlottak közreműködésével csaknem 153 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. 

Időközben a Nyíregyházi Törvényszék ugyanezekkel a cégekkel, ugyanezen módon elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt az elsőrendű vádlottat 5 év 6 hónap, másodrendű vádlottat 4 év, a harmadrendű vádlottat 3 év 6 hónap szabadságvesztére ítélte. A negyedrendű vádlottat a Pécsi Járásbíróság csalás bűntette miatt 2 év börtönre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.

A Zalaegerszegi Törvényszék 2 rendbeli felbújtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt az elsőrendű vádlottat 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 5 évre eltiltotta attól, hogy gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője legyen. 

A másodrendű vádlottat a bíróság 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A bíróság a harmadrendű vádlott bűnösségét 2 rendbeli, míg a negyedrendű vádlott bűnösségét 1 rendbeli közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében állapította meg, ezért a harmadrendű vádlottat 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, míg a negyedrendű vádlottat 1 év börtönbüntetésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre (400.000 forint) ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette.

Az ítélet a negyedrendű vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett, míg az elsőrendű, a másodrendű és a harmadrendű vádlottak védői felmentésért, a harmadrendű vádlott védője másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla az idő múlására tekintettel (2010-2011. évben elkövetett cselekmények) az első fokon kiszabott szabadságvesztés-büntetést az elsőrendű vádlott esetében 3 évre, a másodrendű vádlott esetében 2 év 4 hónapra enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.