A tényállás alapján a vádlottak élettársi kapcsolatban éltek. Az elsőrendű vádlottat (39 éves férfi) 2020 januárjában bocsátották feltételes szabadságra. Amíg büntetését töltötte, a várandós élettársa, a másodrendű vádlott megismerkedett a sértettel, aki befogadta őt házába. A nő a gyermeke születése után is ott maradhatott. Az elsőrendű vádlottat a szabadulását követően a férfi szintén befogadta. 

2020. február 17-én a vádlottak, az elsőrendű vádlott testvére, valamint a sértett együtt italoztak. Az elsőrendű vádlott testvére estefelé ittassága miatt lefeküdt az egyik szobában, ahol a vádlottak gyermeke is aludt, míg a vádlottak és a sértett a konyhában beszélgettek. Ennek során szóváltás alakult ki közöttük, ami egyre erőszakosabbá vált, majd az elsőrendű vádlott megütötte a sértettet. A férfi ekkor bement a szobájába, de a vádlottak követték őt és mindketten bántalmazni kezdték. A földre került sértettet ököllel ütötték, rugdosták a fejét, nyakát és felsőtestét. A bántalmazást mintegy 10-15 percig folytatták. Eközben az elsőrendű vádlott testvére felébredt, de nem mert bemenni a sértett szobájába. A bántalmazást követően a vádlottak a konyhába mentek. Az elsőrendű vádlott testvére hallva a sértett nyöszörgését mentőt akart hívni hozzá, fel is hívta a segélyhívót, de a pontos címet nem tudta megmondani, az elsőrendű vádlott pedig kivette a kezéből a telefont és megszakította a hívást. 

Az elsőrendű vádlott a sértett szobájába visszatérve már nem tapasztalt nála életjeleket. A vádlottak ekkor azon kezdtek tanakodni, hogy miként tüntethetnék el a holttestet. Az elsőrendű vádlott testvére újból akarta hívni a mentőket, de nem engedték neki, így azt mondta, hogy nem marad a házban. Az elsőrendű vádlott kijelentette, hogy ők sem maradnak a házban, várja meg őket. A másodrendű vádlott összepakolta ruháikat, felsepert, felmosott a konyhában. A férfiak elhagyták a házat a gyermekkel, a másodrendű vádlott pedig a holttest köré ruhaneműket helyezett el és azokat meggyújtotta.

A házat elhagyva az elsőrendű vádlott testvére elvált a két vádlottól és másik testvérének házához ment. Ott elmesélte a történteket, majd a délelőtt folyamán a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságon személyesen bejelentést tett. A rendőröket a sértett házához vezette, ahol megtalálták a sértett holttestét.

Az első fokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottak bűnösségét társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében állapította meg. Az elsőrendű vádlottat 20 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A másodrendű vádlottat a bíróság 18 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A védelmi fellebbezések folytán eljárt Pécsi Ítélőtábla a vádlottak által elkövetett cselekményt társtettesként elkövetett, halált okozó testi sértés bűntettének minősítette, ezért az elsőrendű vádlott büntetését 7 év 6 hónap szabadságvesztésre (börtön) és 8 év közügyektől eltiltásra, míg a másodrendű vádlott büntetését 4 év 6 hónap szabadságvesztésre (börtön) és 5 év közügyektől eltiltásra enyhítette. Az ítélet jogerős.