Az első fokon eljárt Szekszárdi Törvényszék által megállapított tényállás szerint a vádlottak szívességi lakáshasználóként éltek a sértett ingatlanában. 2022. május 13-án a reggeli órákban az erősen ittas másodrendű vádlott és a sértett szóváltásba keveredett, amely során a másodrendű vádlott egy alkalommal tenyérrel arcul ütötte a sértettet. A férfi ennek és ittasságának következtében egy közeli virágágyásba esett, ahol a vádlott egyszer megrúgta. A sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett el.

A sértett és a vele egy ingatlanban lakó vádlottak között gyakran alakult ki konfliktus, a vádlottak többször bántalmazták a sértettet. 

2022. július 3-án a vádlottak a délutánt a sértettel töltötték, együtt italoztak. Este 21 óra körül egy parkban ismét találkoztak, ahol a másodrendű vádlott számonkérte a sértettet, hogy miért vett el tőle 10.000 Ft-ot. A vita hevében a másodrendű vádlott legalább két alkalommal arcon ütötte a férfit, majd ezt észlelve az elsőrendű vádlott is bekapcsolódott a bántalmazásba. A földre kerülő férfi fejét több alkalommal, nagy erővel megrúgta és a fejére cipőtalpával rátaposott. Ezt követően a vádlottak a láthatóan vérző, fejsérüléseket szenvedett, magatehetetlen sértettet magára hagyták. Másnap a reggeli órákban a vádlottak visszamentek a parkba, ahol a férfi továbbra is magatehetetlenül feküdt a földön, de a vádlottak ekkor sem nyújtottak segítséget neki.

A sértetthez egy később gépkocsival arra közlekedő és őt észlelő férfi hívott mentőt, akik kórházba szállították, de a szakszerű kezelések és beavatkozások ellenére augusztus 27-én elhunyt.

A Szekszárdi Törvényszék a bűnösségét az előkészítő ülésen beismerő és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó elsőrendű vádlottat társtettesként elkövetett halált okozó testi sértés bűntette miatt 4 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodrendű vádlottat társtettesként elkövetett halált okozó testi sértés bűntette és garázdaság vétsége miatt 5 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.  A vádlottak feltételes szabadságra legkorábban a szabadságvesztés 2/3-ad részének kitöltését követően bocsáthatók. 

Az ítélet ellen a másodrendű vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, az ügyész súlyosításért jelentett be fellebbezést. Az elsőrendű vádlott vonatkozásában az ítélet jogerőre emelkedett.