A betegek jogai

Thumbnail

Több mint negyedszázada Szent II. János Pál pápa kezdeményezésére nyilvánították február 11-ét a Betegek Világnapjának, melynek célja, hogy elősegítse a szenvedés megértését, illetve kellő figyelmet kapjanak a betegek.

A világnap alkalmából a Pécsi Törvényszék rövid áttekintést nyújt a betegjogokról és azok érvényesíthetőségéről, mert fontosnak tartja, hogy a polgárok tisztában legyenek vele: a betegeket kiszolgáltatott állapotukra tekintettel különleges jogokkal védi a jogrendszer.

A betegek jogait az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü.tv.) 2. Címe szabályozza, a jogok érvényesítését pedig ugyanezen törvény 3. Címe.

A betegek jogai az alábbiak:

1.) Az egészségügyi ellátáshoz való jog
Ez több jogot foglal magában: a sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz való jogot; a fájdalomcsillapításhoz, valamint a szenvedés csökkentéséhez való jogot; az egészségi állapot által indokolt egészségügyi ellátáshoz való jogot; a megfelelő és folyamatosan hozzáférhető ellátásához való jogot; az egyenlő bánásmódnak megfelelő, azaz megkülönböztetés nélküli ellátáshoz való jogot; a szabad orvosválasztáshoz, illetve az egészségügyi intézmény megválasztásához fűződő jogot; a megfelelő ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóról szóló tájékoztatáshoz való jogot és a várólistára helyezéshez való jogot.

2.) Az emberi méltósághoz való jog
A beteg személyes szabadsága – ellátása során – fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható, azonban a törvény garanciális jelleggel előírja, hogy a korlátozó intézkedés nem lehet kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű és csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.
A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.
A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

3.) A kapcsolattartás joga
A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.
Ezen kívül a gyermeknek joga van arra, hogy szülője mellette tartózkodjon, a szülő nőnek pedig arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
A beteg a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel is jogosult kapcsolatot tartani.

4.) A gyógyintézet elhagyásának joga
A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.

5.) A tájékoztatáshoz való jog
A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. Joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is; a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról; a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól; a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól; döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében; a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről; az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről; a további ellátásokról, valamint a javasolt életmódról.
A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre és joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.

6.) Az önrendelkezéshez való jog
Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. 

7.) Az ellátás visszautasításának joga
A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.

8.) Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.

9.) Az orvosi titoktartáshoz való jog
A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

Amennyiben a fenti jogok sérülnek, a betegnek – a teljesség igénye nélkül – az alábbi lehetőségek állnak a rendelkezésére, hogy jogainak érvényt szerezzen:

- a betegjogi képviselőhöz fordulhat,
- panaszt tehet az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál,
- a közvetítői tanácshoz fordulhat,
- etikai eljárást kezdeményezhet a Magyar Orvosi Kamara Testületi Szervezetének Etikai Bizottsága előtt,
- büntetőfeljelentést tehet foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége vagy bűntette miatt,
- polgári peres eljárást indíthat kártérítés vagy sérelemdíj megfizetése iránt.