„A magyar bírósági képzési rendszer olyan értékeket tud felmutatni, amelyek más országokban unikálisnak számítanak” – fogalmaz dr. Fülöp Natasa bíró, az Új Generációs Képzés egyik szakmai felelőse. A Magyar Igazságügyi Akadémián február első hetében lezajlott az első, megújult formában megszervezett, egy hetes képzés a civilisztika ügyszakos bírák és bírósági titkárok számára. 

Miben áll a képzés újszerűsége? Egyáltalán: kik tartoznak a bírósági szervezet fogalmai szerint az új generációba?

A bírósági szervezeten belül a fogalmazók, titkárok és a határozott időre kinevezett bírók csoportjára alkalmazzuk – életkortól függetlenül – az új generáció kifejezést. Az 1981-1995 között született, úgynevezett Y generáció, és az 1996-2010 között született Z generáció már más foglalkoztatási, információ-szerzési, képzési igényekkel lép be a bíróságra. Ez a korcsoport jellemzően másképp tájékozódik az élet minden területén. A visszajelzések alapján a kisebb csoportos, workshop-módszerű foglalkozásokat tartják leghasznosabbnak, ezért a frontális előadások helyett kis létszámú csoportokban, interaktív módszerekkel dolgozunk. Mivel ez a generáció már digitális bennszülöttnek minősül, ezért az új képzési koncepciót kidolgozása során létrehoztunk egy fejlesztő csoportot is. 

Az Új Generációs képzések milyen új ismeretekkel vértezik fel a résztvevőket?

Ha belegondolunk abba, hogy kit tekintünk jó bírónak, akkor nem pusztán az alapján alakítjuk ki a véleményünket, hogy milyen szintű az adott bíró anyagi és eljárásjogi tudása, felkészültsége, hanem ehhez hozzáteszünk még sok mindent, ami tankönyvből nem tanulható meg.  Árnyalja a képet, hogy hogyan kommunikál az ügyfelekkel, nyugalom van-e a tárgyalóteremben, megértik-e, elfogadják-e az ítéletét, hogyan tudja szervezni a munkáját, hogy motiváló, inspiráló személyiség-e. Számos olyan képességet társítunk tehát a jó bíró ideáljához, amelyekre a klasszikus ismeretátadási rendszerben ezidáig kisebb hangsúly került. Mi most tulajdonképpen nem teszünk mást, mint jobban tudatosítjuk a készségek fejlesztésének fontosságát. Olyan interaktív feladatokat adunk a résztvevőknek, amelyek révén a kommunikációt, a lényeglátást, a komplex gondolkodást, a csapatmunkát vagy éppen a munkaszervezés képességét lehet gyakorolni.

Kik tartják ezeket a képzéseket az új generáció számára? Pszichológusok, esetleg mentálhigiénés képesítéssel is rendelkező bírók? 

Simon Mária pszichológus, tréner, andragógus végzettségű szakembert – aki korábbi munkahelyein is képzésfejlesztéssel foglalkozott – dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke kifejezetten az új megközelítés bevezetésére kérte fel. Az új generációs képzések vezetői mára már a bírák, illetve a felkészültebb bírósági titkárok közül kerülnek ki. Az Országos Bírósági Hivatal képzéseket, workshopokat szervez számukra, ahol megismerhetik az interaktív képzési módszereket, a kis létszámú csoportkezelés és workshop vezetés fogásait. Tehát nem kell ehhez pszichológusnak lenni, elég az ismereti módszereket kell picit más módon megközelíteni. 

Újítás az is, hogy a kifejezetten képességfejlesztésre, soft-skill képességekre koncentráló képzéseinket most már nem külső szakemberek tartják meg – igaz ez úgy az új generációs képzéseinkre, mint a vezetőképzésekre. Az ehhez kedvet, tehetséget érző bírók, bírósági titkárok elvégezhettek egy coach-tréneri tanfolyamot. A Bírósági Coach és Tréneri Hálózatnak mostanra már számos tehetséges és elhivatott kollégánk a tagja, akik már maguk is tudnak tréningeket tartani például stresszkezelésről, időmenedzsmentről, a döntési képesség fejlesztéséről, rekreáció és a motivációról. Nagy előrelépés, hogy vannak saját szakembereink. 

Magyar sajátosság ez a szemlélet, vagy mintát követünk?

A nyugati egyetemeken már korábban bevezették ezeket a képzési módszereket, hiszen az ismeretátadás interaktív módja sokkal hatékonyabb, a megújuló magyar bírósági képzési rendszer ugyanakkor tud olyan értéket felmutatni, ami más országokban unikálisnak számít. A perszimulációs bírósági képzés például itthon már évek óta evidencia, számos országban azonban különlegességnek számít. Azt pedig, hogy nem csak bíró segíti ilyenkor a szereplőket, hanem pszichológus is, a legtöbb külföldi kollégánk olyan jó gyakorlatként említette, amely náluk nem ismert.