Már az októberi franciaországi döntőre készül a három fős magyar csapat, akik hatalmas sikert arattak Szófiában a „Themis D” elődöntőn. Idén már 14. alkalommal rendezi meg az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat a két évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező bírósági, illetve ügyészségi fogalmazók és titkárok nemzetközi versenyét.  Az első helyezett csapat tagja dr. Papp Dorottya, a BKT Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróságának fogalmazója. Dorottya a Kúrián töltött szakmai gyakorlat után döntötte el, hogy a közigazgatási joggal szeretne foglalkozni és adta be jelentkezését a Budapest Környéki Törvényszékre.
Bár Dorottya minden társát buzdítja, hogyha tehetik vegyenek részt hasonló nemzetközi szakmai megmérettetésen, azért nem egyszerű feladat elé állította a verseny a csapatot.
A Themis elődöntő 4 kategóriája 4 tematikát takar, melyből a „D” a szakmai magatartás és bírói etika témaköre. A digitális bíróság projekt koncepciójából kiindulva a mesterséges intelligencia a bíróságok ítélkezési tevékenységében betöltött helyét, szerepét boncolgatta a nyertes csapat egy 20 oldalas, angol nyelvű tanulmány keretében.
A dr. Gyuranecz Franciska, dr. Krausz Bernadett és dr. Papp Dorottya bírósági fogalmazók alkotta magyar csapat nem egyedüliként választotta a mesterséges intelligencia témáját – az olasz és a portugál csapat is ebből írta dolgozatát – hiszen nemcsak a szakmát, de a világon az ipar és a társadalom minden területét foglalkoztatja a mesterséges intelligencia felhasználása, illetve annak kiaknázási lehetőségei. Szinte minden nap hallunk újabb és újabb fejlesztésekről az önvezető autótól, az orvosi robotokon át, a bírósági eljárásokig.
Kérdésemre, hogy az igazságszolgáltatásban hogy alkalmazhatók a fejlesztések, Dorottya amerikai, holland és észt példákat említ. Bár az amerikai kísérletek nem mondhatók sikeresnek, hiszen a bírói munkát helyettesítő algoritmusok rendre diszkriminatív döntésekhez vezettek (a korábban meghozott és a rendszerbe táplált bírói ítéletek alapján), a két uniós államban azonban kiváló programokat fejlesztenek például kisértékű peres ügyekben. A magyar csapat véleménye szerint a bírósági eljárásokban az emberi tényezőt még nagyon sokáig nem lehet kiiktatni, a klasszikus jogászi munka azonban mindenképpen átalakul. Ez a jövő, de a hol, a mikor és a hogyan komoly etikai kérdéseket vet fel. Milyen veszélyeket jelent az alapelvekre nézve a mesterséges intelligencia bírósági eljárásokban való alkalmazása? Milyen jogi változtatásokat kell bevezetni, hogy az állampolgárok tisztességes eljáráshoz való joga ne sérüljön? Bár sok esetben – mint erre vannak már jó külföldi példák – az emberi munkát ki tudja váltani a mesterséges intelligencia alkalmazása, kiválóan használható a bírói képzésben vagy kisértékű perekben, azonban a büntetőeljárásban az egyéniesítést elveheti, ami jogsértést eredményez(het).

A téma óriási és persze rendkívül érdekes, időszerű. Így a csapattól is komoly felkészülést és mind hazai, mind külföldi kitekintést igényelt. A nemzetközi zsűri azonban nem pusztán a komoly kutatói és jogászi munkát díjazta, hanem az egyedi, élő prezentációt – ami az indoklás szerint attól volt messze kimagasló, hogy átgondolt és összeszedett volt, fotó illusztrációkkal, kulturális és humoros utalásokkal – amibe a csapat interaktív szavazással a közönséget is képes volt bevonni.
A döntő – melyet október 8-11 között rendeznek meg Bordeaux-ban – már összevont, itt a 8 országból érkező legjobb 8 csapat felkészültsége és tudása méretik meg egy, a bírósághoz való fordulás jogát érintő, strasbourgi gyakorlatra épülő jogeset megoldásán keresztül.
Gratulálunk az eddig elért sikerekhez a Magyarországot képviselő csapatnak, köztük dr. Papp Dorottyának, aki kimagasló teljesítményével a Budapest Környéki Törvényszék hírnevét is öregbíti. Drukkolunk a magyar csapatnak a döntőben is.