Dr. Dzsula Marianna 1990-ben végzett Szegeden, summa cum laude diplomával. A Debreceni Városi Bíróságon kezdett fogalmazóként dolgozni, bírói kinevezését 1992-ben kapta meg. 2009-től a Debreceni Törvényszék megbízott, majd 2010-től kinevezett gazdasági kollégiumvezetője lett. 2013-ban áthelyezték a Debreceni Ítélőtáblára, 2018 októberében pedig a Fővárosi Ítélőtáblára (FÍT) rendelték ki. Áthelyezésével egyidejűleg 2019. januárjában egy évre kapta meg kinevezését a FÍT Polgári Kollégiumának élére.

Még csak néhány hónapja vesz részt a Fővárosi Ítélőtábla ítélkezési munkájában. Mennyire befolyásolja ez a most induló kollégiumvezetői munkáját?

A polgári kollégium hagyományainak megtartása mellett a kollégiumvezetői tevékenységem első időszakának három fő irányvonala van: a személyes kapcsolatok kialakítása, a szakmai és az igazgatási jellegű feladatok felmérése és erősítése. A gazdasági ügyszakban ítélkező bírákat évtizedek óta ismerem, a polgári ügyszakos kollégák egy részével azonban korábban nem találkoztam. Nagy kihívásnak tartom, hogy emberileg és szakmailag is elfogadjanak. Az első tapasztalataim kifejezetten pozitívak: nagyon segítőkészek, konstruktívak, kiváló szakmai munkát végző, elhivatott munkatársak. A Fővárosi Ítélőtábla elnöke is mindenben segíti a feladataim megfelelő ellátását.

Szakmai szempontból melyek az elsődleges feladatok?

A Fővárosi Ítélőtábla idei munkaterve a kiindulópont. Kiemelt feladat, hogy figyelemmel kísérjük a folyamatban levő DH ügyeket, az új Pp. jogalkalmazási kérdéseit. Tematikus konzultációkat szervezünk az illetékességi területünkhöz tartozó törvényszékek bíráival, de fontos a szorosabb kapcsolat kialakítása is a törvényszékekkel, társítélőtáblákkal. Kiváló szellemi tudású, nagy tapasztalattal rendelkező bírók dolgoznak a Fővárosi Ítélőtáblán, a szakmai feladatokhoz a meglévő tudás feltérképezése és a kompetenciák felmérése is fontos. Nagyon szép feladatnak, de egyben kihívásnak is tartom, hogy a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumában folyó szakmai munka a jövőben ismertebbé váljon országos viszonylatban is. Ezt elősegítik a szakmai kollégiumi tanácskozások is, február 4-én az új Pp.-t érintő kérdésekben tartunk kollégiumi ülést. Tervezem, hogy ebben az évben a Kúria és az ítélőtáblák csőd-felszámolási ügyekben eljáró szaktanácsainak tanácskozását mi szervezzük és tartjuk meg.
Hamarosan személyi változásokra is sor kerül. Február elején két tapasztalt tanácselnök nyugdíjba vonul. Az OBH elnöke kirendeléssel segíti a Fővárosi Ítélőtábla időszerű ítélkezési munkáját. Az igazgatást érintő változásokat is figyelemmel kell kísérni: januártól új statisztikai szabályzat van, módosult a Beisz. is, ami az elektronikus fejlesztésekkel áll összefüggésben. Jelenleg még nem tudni, hogy a közigazgatási bíróságok átalakítása jelent-e majd plusz feladatot az ítélőtábláknak, de erre is fel kell készülni.

Nagy létszám, nagy ügyekkel társítva. Jellemezhető-e így a Fővárosi Ítélőtábla?

A Fővárosi Ítélőtáblán 20 polgári-gazdasági tanács ítélkezik 60 bíróval, ez több, mint a másik négy táblabíróságon dolgozó civilisztikai bíró együttvéve. Hatalmas a szervezet, az ügyszámok is jóval magasabbak, mint máshol. Csak decemberben a polgári szakágnál 451 ügy maradt folyamatban, és 171 ügy érkezett. A gazdasági ügyszakban a múlt hónapban 184 új ügyet lajstromoztak, és 722 maradt folyamatban.

De nemcsak az ügyek számát fontos kiemelni, hanem az ügyek súlyát is. Nagyon sok közismert cég székhelye Budapesten, vagy a központi régióban van, hogy csak néhányat említsek: a Questor, a BudaCash, a Baumag neve sokak számára ismerősen cseng. Ezek mellett a Fővárosi Ítélőtábla számos sajtóérdeklődésre számot tartó ügyet tárgyal, az eljárási szabályok betartását a nyilvánosság is ellenőrzi és ez kihat a bírósági szervezet megítélésére is.