A világon jelenleg nagyjából 9,7 milliárd mobil eszköz csatlakozik a hálózatra, és akkor még számba sem vettük azokat, amelyek kikapcsolva, használaton kívül hevernek. Elképesztő mennyiségű adatot osztunk meg magunkról egyrészt önként, másrészt indirekt módokon – hívta fel a figyelmet Zboznovits Csaba a Magyar Igazságügyi Akadémián. A Magyar Telekom senior biztonsági szakértője a kiberbűnözéssel foglalkozó hálózatot képviselő bírók és informatikusok számára tartott előadást. 

A mobiltechnológia életünk meghatározó részévé vált. A bűnüldözésben mennyire jutott vezető szerephez?
 
Harminc éve dolgozom a távközlés területén. Mobilhálózattal és mobilkészülékekkel kapcsolatos biztonsági feladatokat látok el, azóta foglalkozom a GSM technológiával, amióta csak jelen van Magyarországon. Húsz éve igazságügyi szakértő is vagyok, az elsők között használtam fel bizonyítékképpen mobiltechnológiai rendszerekben keletkezett adatokat, és alkalmaztam mobil helyzet-meghatározást a büntetőeljárásban. Meggyőződésem, hogy a mai napig ez a legjobban használható „digitális” bizonyíték, például a körúti robbantás során is nagyban hozzájárult a sikeres nyomozáshoz, hogy csak egyet említsek azok közül a kiemelt bűncselekmények közül, amelyekben ez a technológia vezetett nyomra.
 

Előadásában arra figyelmeztetett, hogy a fejlődésnek koránt sincs vége. A határ a csillagos ég?

Ma Magyarországon 11 millió mobiltelefon van, de a mobiltechnológia kifejezés a telefonoknál nyilván jóval többet takar. Az elkövetkező egy-két évben pedig elképesztő mértékű digitális „boom” várható a mobil távközlés piacán. Szakhatósági előrejelzések szerint hamarosan akár ötven-hatvan millió mobiltechnológiai eszközről is beszélhetünk csak Magyarországon. Ezek jellemzően nem mobiltelefonok lesznek, hanem mobil technológiát használó okoseszközök.
 

Mire gondol? Például okostévékre?
 
Az ötödik generációs vezeték nélküli hálózat kiépülésével egyrészt új típusú telefonok jelennek majd meg, másrészt új típusú infokommunikációs eszközök. Emellett még jobban beépülnek az életünkbe azok a háztartási eszközök is, amelyek mind mobilhálózaton kommunikálnak, legyenek akár háztartási kisrobotok, akár okos hűtők, okos mosógépek, okos vasalók – vagy éppen okos mérőórák, önvezető autók...
 

Mi hasznát venni az okos mérőóráknak vagy éppen az okos vasalóknak a bűnüldözés során? Szolgálhatnak bármiféle hasznos információval?
 
Óriási jelentőségük lehet! Gondoljunk csak a büntetőeljárásban alkalmazott módszerek közül például a profilalkotásra – rögtön azzal találjuk szembe magunkat, hogy máris új definíciót kell alkotnunk, mégpedig a digitális profilalkotást. Ugyanis rengeteg kommunikációra képes eszköz lesz a kezünkben, amelyek mind alkalmasak arra, hogy egyéni szokásainkat, profilunkat megrajzolják, illetve kibővítsék.
 

Tehát önként és dalolva, és a legkevésbé sem tudatosan szolgáltatunk információt magunkról?  

Ezekhez az eszközökhöz digitális szolgáltatások kapcsolódnak, melyek megvásárlásával szerződéses alapon járulunk hozzá ahhoz, hogy rólunk adatokat szolgáltassanak. Nem jelent problémát még adatvédelmi szempontból sem az ilyen típusú információk felhasználása, kezelése, elemzése, adott esetben pedig bizonyítékként lehet felhasználni a büntetőeljárásokban. Egy ekkora boom ugyanakkor olyan őrült mennyiségű információt generál, amelyeket tudnunk kell megtalálni, feldolgozni, használni és alkalmazni is. Előadásomban ahhoz próbáltam segítséget adni a bíróknak, hogy minderre hogyan készülhetnek fel. 
 

Mennyiben segíti a mobiltechnológia a bűnüldözői munkát? Milyen bizonyítékokra számíthat egy bíró az eljárása során?
 
A bűnözők zsebében is ott lapul a saját méregdrága okos mobiljuk. A bekapcsolt, de nem használt telefonok is folyamatosan kommunikálnak a hálózattal. Ezek technológiai adatok, meglétük pedig óriási kincsesbánya a bűnüldözésnek. Az adatvédelmi szabályozás viszont a nyomozati szakban előre gondolkodást igényel. A jogszabály értelmében ugyanis a forgalmi adatok csak korlátozott ideig érhetőek el – Magyarországon legfeljebb egy évig. Ha a bíró a tárgyalás során hiányolja a forgalmi adatokat, már nem biztos, hogy rendelkezésre állnak. A helymeghatározási adatokat ugyanakkor nem is őrzi meg minden szolgáltató. Ami pedig a bűnüldözés szolgálatába állított mobiltechnológiát illeti: érdemes a NCIS sorozatot azzal a szemmel nézni, hogy minden igaz benne, ami a nyomozati módszereket illeti, csak más az USA-ban a törvényi környezet.
 

Előadásában arra is kitért, hogy életünket mennyire behálózzák az úgynevezett mikro-bázisállomások: egyes bevásárlóközpontokban szárnyanként, sőt emeletenként is van ilyen. Baj ez?
 
Ott sűrűbb a hálózat, ahol sok ember fordul meg, hiszen az adatforgalom bevételt is jelent, és nem csak a mobil szolgáltatóknak. Hogy hogyan? Amikor egy alkalmazásban a személyes beállítások között megadjuk a testmagasságunkat, a súlyunkat, nemünket és életkorunkat, az járhat azzal az előnnyel, hogy egy bevásárlóközpontban jelzi a telefonunk, ha a kedvenc hamburgerünk éppen akciós, a méretünkben lévő farmert pont leárazták, netán kupont kaphatunk az olvasószemüveg kiváltásához, de érdemes elgondolkodnunk rajta, hogy ezért milyen árat fizetünk: tudom-e, hogy mennyi adatot tartanak nyilván rólam? Tényleg akarom használni ezeket a digitális segédeket? Jellemzően nem igazán gondolunk ebbe bele, de maradjunk annyiban, hogy ez alól senki, a bűnelkövetői oldal sem kivétel.