„Informatika és internet a bírósági eljárásokban” címmel tartott előadást 2020. február 27-én „A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra” megnevezésű konferencián Dr. Kékedi Szabolcs, az Országos Bírósági Hivatal Elektronikus Eljárások Főosztályának főosztályvezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Az a tudás, az az ismeret, amely az emberek számára addig csak szájhagyomány útján volt megismerhető, az írásbeliség következtében évezredekre megismerhetővé vált. Az írás, olvasás általános elterjedése után szinte csak egy ugrás volt az informatika világa.” - kezdte bevezetőjében Kékedi Szabolcs a konferencia szekcióülésén. 

Jelenleg már elektronikus úton történik a beadványok benyújtása, a civilisztikai eljárások több mint a fele már ilyen módon zajlik. A modern technológia a bíróságon belül is átformálta az eljárásokat, hiszen, amíg kézzel, vagy írógéppel kellett írni és fizikailag sokszorosítani, koncentráltabb volt a szöveg, míg manapság a szövegi terjedelem jelentősen megnőtt mind az eljárásokban, mind a beadványokban és a határozatokban is.

„De másképp is igaz az átformálódás, – folytatta Dr. Kékedi Szabolcs az előadását - egyrészt az adat és információáramlás felgyorsult, azonnalivá vált. Az ügyfélkapun, cégkapun, hivatali kapun keresztül érkezik a bíróságra a beadvány, másrészt az iratokat elektronikusan kezeljük és tároljuk, mind a jogi képviselők esetében, mind a bíróságokon.”

Az előadó kitért arra is, hogy óriási mennyiségű adattartalom halmozódik föl, amelyet tárolhatóvá és kereshetővé kell tenni. A kereshetőség biztosítására megfelelő algoritmusok állnak a bíróság és a jogkereső közönség rendelkezésére. A közhiteles adatok lekérdezhetőek az informatikai felületeken, a civil információs portál, a cégszolgálat cégkivonata mind a jogkeresőket szolgálják.

Az átformálódás a joggyakorlat elektronikus úton kialakított kereshető tartalmában leledzik - tette hozzá. A nagy adattömeg, a kereső algoritmusok és az előre megírt lekérdezések alapján már gépi úton előállíthatók összefüggések és ez felveti annak a lehetőségét is, hogy a számítástechnikában úgynevezett bírói profilok kialakítására kerüljön sor. Lemodellezhető a számítógépes technika segítségével, hogy mely tanács, mely pertípusban milyen joggyakorlatot folytat, milyen álláspontot, jogértelmezést fogad el.

A lehetőség az adattartalom, az informatikailag kereshető BIGDATA már a bírósági szervezet rendelkezésére áll. Ennek kapcsán morális, filozófiai kérdéskörök merülhetnek fel, azaz: átvehetik-e a gépek, a programok, az informatikai alkalmazások a bíró szerepét? Tehát számítógépes támogatás útján automatikus döntéshozatalra, illetve morális szempontú megközelítésre mennyiben van lehetőség? – tette fel a kérdést Kékedi, majd így folytatta: a kérdésre egy viszontkérdés a válasz: ki szeretné azt, hogy a gép ítélkezzen felette?

Az OBH főosztályvezetője további kérdésekkel folytatta előadását: várhatunk-e egy számítógépes ítélettől salamoni döntést? Lehetőség van-e annak az érzelmi töltetnek a megismerésére, amely a jogkeresőt a bírósághoz vezette?

Kékedi Szabolcs egy másik oldalról is megközelítette az informatika szerepét, egy újabb kérdés feltevésével. Ha a gépek ítélkeznének és az információtechnológia, az algoritmus döntene, akkor ki végzi el a precíz, mindenre kiterjedő adatrögzítési folyamatot? 

Előadásában kiemelt fontosságot kapott a kyberbiztonság is. Fontos döntéseket kell hozni arról, hogy hogyan tárolódnak és milyen módon védettek az elektronikus adataink, illetve, hogy a technológia folyamatos változásával hogyan és mennyi ideig vagyunk képesek megőrizni az adatokat.

Vannak olyan területek ma is a magyar jogban, ahol automatikus döntéshozatali eljárás történik, például ilyen a gyorshajtásért kapott csekk. Ugyanilyen rendszerek más eljárásokban is bevezethetők, de a magyar jogrendszerben még minden esetben a bírói kontroll és a személyes döntéshozatal az, amely biztosított.

A jogi normákat a jogászság alkotja, ez a kérdéskör a jogászság közös felelőssége, hiszen a jogászok feladata az információ birtoklása, annak feldolgozása és a feldolgozás módja. Az internet és az informatika a bírói döntések előkészítésében fölveti az adattisztaság, a joggyakorlat megismerésének, a különböző jogtárszolgáltatók valamint jogi információtechnológiai szolgáltatások közös összhangját. A közös felelősség egyben a jogászság felelősségét is jelenti, hisz a jogalkotó és a jogalkalmazónak a morális szempontok mellett azon is el kell gondolkodnia, hogy szeretné-e, ha gép ítélkezne fölötte vagy továbbra is maradjon meg benne az ember? - zárta előadását Dr. Kékedi Szabolcs.