A bíróságok életében szinte mindennaposnak számítanak azok az ügyek, amelyekben a vádat nem az ügyészség, hanem a sértett maga képviseli. Tipikusan e körbe tartoznak a becsületsértés, rágalmazás, illetve a könnyű testi sértés miatt indult eljárások. A magánvádról dr. Szabó Judittal, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetőjével beszélgettünk.  

Jogban járatlanok számára furcsa lehet, hogy a büntetőjog különbséget tesz köz- és a magánvádas eljárás között. Mi alapján? És melyek a legfontosabb eltérések a két eljárás között? 

Bizonyos bűncselekmények, például a könnyű testi sértés, a becsületsértés vagy a rágalmazás adott esetben kevésbé veszélyesek a társadalomra, mint amennyire az egyéni érdekeinket, méltóságunkat vagy az önbecsülésünket sértik. A jogalkotó ezek védelmét is fontosnak vélte, ugyanakkor e bűncselekmények személyes jellege miatt a sértettre bízta a döntést, hogy tesz-e feljelentést az elkövetővel szemben, vagy nem. Ennek megfelelően a legalapvetőbb különbség a köz- és a magánvádas eljárások között az, hogy az előbbiben az ügyész, utóbbiban a sértett képviseli a vádat. 

Ez azt jelenti, hogy a sértett a feljelentés után az ügyész pozíciójába lép? 

Attól kezdve, hogy az ügy tárgyalási szakba jutott, némi megszorítással ugyan, de lényegében igen. A magánvádas eljárás megindítása eltér a büntetőeljárás általános szabályaitól. A sértett feljelentése alapján ilyen esetekben ugyanis a bíróság dönt a nyomozás elrendeléséről, és nem a rendőrség, az adóhatóság vagy az ügyészség. Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a sértett mindvégig ura az ügynek, a vádat bármikor ejtheti. 

Mennyire gyakoriak a magánvádas eljárások? 

Kerületi és járásbírósági szinten elég gyakoriak, hiszen a magánvádas ügyek sok esetben hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódnak: egy elfajult vita, rosszul induló válás könnyen sarkallhatnak meggondolatlan tettekre. Haragosok között bármikor előfordulhat rágalmazás, becsületsértés, egy rossz, féltékenységgel és titkolózással teli kapcsolatban a levéltitok megsértése, és ilyenkor csak az érintettek tűréshatárától függ, hogy tesznek-e feljelentést. 

Mi történik akkor, ha a vádló nem jelenik meg a bíróság előtt? 

Magánvádra indult ügyben nincs távollétes eljárás. Ezt azért is fontos leszögezni, mert ha a sértett nem jelenik meg a bíróság előtt, azt az eljárási törvény szerint úgy kell értékelni, hogy ejtette a vádat.