Trombitás Mihály részeges pince fosztogató fa álkulcsai vagy a Zalaegerszegi Királyi Törvényszék eskükeresztje - ilyen különleges tárgyi emlékek is megtekinthetők az „Emlékezés erejével” című bíróságtörténeti kiállítás pécsi állomásán, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának patinás épületében.

A kiállítással egybekötött konferencián dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kiemelte: a magyar államiság 1000 éves történetében a jogfejlődésnek kiemelkedő korszakai voltak. Hangsúlyozta: például Mátyás király az “igazságos” jelzőt nem csupán a legendákban fennmaradt bölcsességével érdemelte ki, hanem a jogalkotással, s azzal a mentori tevékenységgel is, amelynek köszönhetően nemes, kisnemes és nincstelen, de tehetséges ifjak tanulhattak jogot Észak-Itália egyetemein. Ezen ifjak egyike volt Werbőczy István is, akinek a XX. században is előjogként alkalmazott Tripartitumot köszönhetjük - tette hozzá. Ez az indítás kellett ahhoz, hogy jogász nemzetté váljunk, ennek a jogászságnak köszönhetjük a modern polgári Magyarország kialakítását.

Dr. Túri Tamás, a Pécsi Ítélőtábla megbízott elnöke a 150 éve deklarált, a bírói hatalomról szóló 1869-es törvényt emelte ki. Hangsúlyozta: a törvény a bírói lét mérföldköve, a mai bírói identitás része, a bírósági szervezet igazodási pontja. 

Dr. Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának dékánja köszöntőjében kiemelte: a bírósági szervezet változik, a bíró tekintélye, tartása azonban századok óta változatlan. Úgy véli: a bíráknak a kezdetektől fogva sikerült bizonyítaniuk és megszolgálták a társadalom bizalmát.

Az előadások sorában elsőként a pécsi egyetem tanszékvezető egyetemi docense állt a pulpitusra. Dr. Béli Gábor a kisebb súlyú bűncselekmények korabeli megítéléséről beszélt. A közönség megtudhatta például azt is, hogy a káromlásért akár halálbüntetést is kiszabhattak, de a megyei statutum szerint kihágásnak számított a tiltott éneklés, a nagy örömből történő lövöldözés vagy az ünnepnapi munkavégzés is. 

A konferenciát követően nyílt meg a bíróságtörténeti kiállítás, amelyen megemlékeznek többek között Wlassics Gyula báró jogtörténeti munkásságáról és az 1890-ben született, a királyi ítélőtáblák és királyi főügyészségek szervezéséről szóló törvényről is. A Pécsi Ítélőtábla a törvény kihirdetése után egy évvel, 1891-ben kezdte meg működését. A Dzsámi melletti épület a mai napig bíróságként funkcionál: ez ma a Pécsi Járásbíróság épülete.

Az eseményt egy rendhagyó színházi előadás színesítette. A Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színészei a zalai bíráskodás múltjából vittek színre egy történetet, a Bírósági históriák című kötet egyik epizódját.

A konferencia dr. Horváth Zsolt, a Lenti Járásbíróság elnökének "dr. Vlasics Antal, Töredékek egy befejezetlen életből" című és dr. Lászlóné dr. Tavaszi Renáta, a Kaposvári Járásbíróság titkárának "Egy bíró halálára" című előadásával zárult.

A pécsi bíróságtörténeti kiállítás május közepéig tekinthető meg a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának épületében.

A bíróságtörténeti kiállítás és konferencia-körút következő és egyben utolsó állomása Budapest lesz.