Húsz tagállamból érkeztek észtvevők a Magyar Igazságügyi Akadémiára (MIA), hogy áttekintsék a Brüsszel IIA rendeletet és annak egyik legfontosabb jogintézményét, „a gyermekek jogellenes külföldre vitelét”.  A bírák és a központi hatóságok képviselői azt is megvitatják, hogy milyen nehézségek mutatkoztak meg a gyakorlatban az elmúlt években.

Fontos rendelet felülvizsgálata vált aktuálissá az Európai Unión belül. Az Európai Bizottság ezúttal a Brüsszel IIA rendeletet vette szakértői górcső alá, amely főként tárgyi hatálya miatt kiemelkedő jelentőségű. Fontosságát mutatja, hogy uniós szinten minden tagállamra kiterjedően egységesen szabályozza a házassági perek, valamint a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek joghatósági kérdéseit.

Az ötévente megvalósuló felülvizsgálat során az illetékes szervek összegyűjtik a nemzeti tapasztalatokat, gyakorlatokat, illetve azt, hogy ezekből milyen következtetések vonhatók le. A cél, hogy az egyeztetéseket követően a legjobb, leghatékonyabb gyakorlatok mindenhol megvalósuljanak és beépüljenek a tagállamok jogi rendszerébe.

Dr. Osztovits András a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) igazgatója az esemény megnyitóján úgy fogalmazott, hogy ez egy rendkívül szenzitív terület, már csak azért is, mert kiskorúak is érintettek benne. Mint mondta, abban a pillanatban, hogy egy családjogi vitában megjelenik egy határon átnyúló elem, azonnal számos érdek feszül egymásnak. Ilyen az is, amikor a szülők egyike másik tagállamba viszi a gyermeket, anélkül, hogy a másik szülői felügyeleti joggal rendelkező fél ehhez hozzájárult volna. Ezekben az esetekben mind a hatóságoknak, mind a bíróságoknak a gyermek érdekét és védelmét kell szem előtt tartaniuk – tette hozzá a MIA igazgatója.

A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítését, illetve ennek fontosságát emelte ki dr. Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára. Leszögezte, hogy ezeknek az intézkedésnek mindig van aktualitása, jogi, politikai és technikai szempontból is. Úgy fogalmazott, hogy nemzetközi szinten már elindultak a vonatkozó szakmai egyeztetések, jogi eszmecserék. 

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Igazságügyi Minisztérium rendezvénye az egyik első ilyen esemény, ami azt mutatja, hogy mind az Igazságügyi Minisztérium, mind az OBH gyorsan- és jó irányba lépett. Ez a kezdeményező, vezető szerep várhatóan a módosított rendelet hatályba lépéséig megmarad. 
A nemzetközi konferencia első napján a résztvevők plenáris előadásokon ismerhették meg a Brüsszel IIA rendelettel kapcsolatos állásfoglalásokat, az esemény második napján pedig workshopok keretében cseréltek eszmét.