Amikor az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2012-ben megkezdte a működését, az „első feladat az volt (…), hogy a magyar bírósági szervezetet felkészítsük a 21. századra. Ez a nagyívű változás körülbelül 11 000 embert, 188 épületet, 26 jogi személyt és nagyjából évi másfél millió ügyben legalább kétszer ennyi ügyfelet érintett és érint mind a mai napig.” – idézte fel dr. Handó Tünde, a szervezet elnöke a Mandinernek adott, 2019. január 11-én megjelent interjújában, majd hozzátette: az eredményeket nemzetközi szinten is számon tartják. „Az EU-s országok között kiemelkedő helyet foglalunk el több szempontból is, különböző mérési adatok alapján. A munkaszervezés átalakítása, a különböző országos programjaink és a belső pályázati lehetőségek mind fejlesztő hatással bírnak. Konkrét példaként említeném, hogy 40 százalékkal csökkent a két éven túli ügyek száma 2012 óta, a civilisztikai területen pedig az ügyek 90 százaléka jogerőre emelkedik már a járásbírósági szinten. A nagy számok tekintetében hihetetlen eredményeket tudhatunk magunkénak” – mutatott rá. Az OBH szerepéről szólva az üzemeltetés és a fenntartás zavartalanságának biztosítása, valamint az épületek és általában a munkahelyi infrastruktúra fejlesztése mellett kiemelte a bíróságok nagyfokú digitalizációját. „Ha az ügyfelek már az online világban vannak, akkor úgy vélem, alapelvárás, hogy a bíróság se legyen offline” – fogalmazott az OBH elnöke. Dr. Handó Tünde e mellett beszélt arról, hogy milyen hatással volt a rendszerváltozás, illetve az azt megelőző időszak a bíróságok életére, a jogi gondolkodásra, s arról a vágyáról is, hogy „a 19. századi modern polgári kor bíráskodási rendszerének mintájára és annak restaurált alapjaira épüljön fel a 21. századi magyar bíróság.”

Fotó: Bach Máté