Amióta 2011-ben – Deák Ferenc szavait idézve – a jogalkotó „újragombolta a mellényt” a bírósági szervezeten a kiegyezés kora óta nem látott „aranykor” köszöntött ránk. Az elmúlt 7 évben olyan infrastrukturális fejlesztésekre volt lehetőségünk, amilyenekre a XX. század eleje óta nem volt példa, a fejlesztések a jövőben is folytatódni fognak – jelentette ki hatodik, a 2017-es évről szóló országgyűlési beszámolójában az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. 

Dr. Handó Tünde hangsúlyozta: a bíróságok teljesítménye jelentősen javult az elmúlt néhány évben. – És ezt nemcsak mi állítjuk magunkról: az Európai Bizottság minden évben rangsorolja a tagállamokat bíróságaik mutatói alapján. A legfrissebb eredménytábla szerint az Unióban valamennyi ítélkezési szinten nálunk bírálják el a leggyorsabban a közigazgatási ügyeket, és az ügyhátralék tekintetében a másodikak vagyunk. A civilisztikai peres ügyhátralék a 4. legkisebb és az 5. leggyorsabban bírálják el ezeket a pereket a magyar bíróságok – sorolta az eredményeket az OBH elnöke. 

Hozzátette: a hazai adatok is azt mutatják, hogy a bíróságok teljesítménye 2017-ben tovább javult: az elmúlt év tapasztalatai szerint a perek 90 százaléka egy éven belül befejeződik, 2010 óta több mint 40 százalékkal csökkent a két évnél hosszabb ideig tartó perek száma, a járásbíróságokon pedig a polgári ügyekben hozott ítéletek 90-, és a büntetőítéletek 80 százaléka elsőfokon jogerőre emelkedik, vagyis a magyar bíróságok gyorsan és magas színvonalon végzik tevékenységüket.

Az OBH elnöke 2017 kihívásairól szólva kiemelte a bíróságok felkészítését az új Polgári (Pp.) és a Közigazgatási Perrendtartás (Kp.) 2018. január 1-i, valamint az új Büntetőeljárási törvény (Be.) 2018. július 1-i hatályba lépésére. Az OBH legfőbb célkitűzése az volt, hogy az átállásból semmit se érezzenek meg az ügyfelek. Ennek érdekében több ezer bíró, bírósági titkár és fogalmazó számára szerveztek helyi és központi képzéseket. Az új Pp.-hez 1800, a Kp.-hez 860, a Be.-hez pedig 1500 oldalas „tankönyv” készült. – Ilyen mértékű, gyakorlatilag a teljes eljárásjogot egyszerre megújító reform még nem volt a magyar jogtörténetben – jegyezte meg dr. Handó Tünde.

A bíróságokon ezzel egy időben nagy léptékű digitális korszakváltás is kezdetét vette, amiről az OBH elnöke azt mondta: a Digitális bíróság projekt kettős célt szolgál. Egyfelől a bürokráciacsökkentést, de emellett azt is, hogy az ügyfelek gyorsabban, hatékonyabban, kisebb költséggel intézhessék ügyeiket. A program, mint arra rámutatott, széleskörű, hiszen a bíróságok informatikai hátterének és eszközparkjának fejlesztésén túl (például: számítógépek, beszédfelismerő szoftverek beszerzése) olyan újításokat is magában foglal, mint az e-akta bevezetése. 

– Ez utóbbi lehetővé tenné, hogy az ügyfelek, jogi képviselőik, illetve a bírók bármikor, bárhol biztonságosan és könnyen kereshető módon férjenek hozzá ügyük irataihoz – fejtette ki az OBH elnöke, majd a Via Video projektről beszélt, ami túl azon, hogy megteremti a lehetőséget a tárgyalások kép- és hangfelvételekkel való rögzítésének, távmeghallgatás lebonyolítására is alkalmas. 

Az beszámoló elfogadásáról tavaszi ülésszakán dönt az Országgyűlés.