Az idén már harmadik alkalommal rendezte meg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a kétszer háromnapos akkreditált bírósági közvetítő képzést a Magyar Igazságügyi Akadémián szeptemberben. Már az 500-at is meghaladja a hatvanórás kurzust végzett titkárok és bírók száma a bírósági rendszerben.

„Minden nappal összetettebbnek látom a közvetítést” – fogalmazott a képzés egyik résztvevője egy gyakorlati feladat elemzése kapcsán a rendkívül összetett válási és gyermekelhelyezési esetszimulációt követően. A példát az élet hozta. 

Hunyadi Krisztina pszichológus-mediátor, egyetemi oktató, a képzés trénere arról beszélt, hogy a közvetítésben a bírói direkt kommunikációtól eltérően, inkább az indirekt eszközök –főként speciális információszerzési kommunikációs technikák– érvényesülnek. A cél pedig az, hogy a felek együttműködővé váljanak, felismerjék a lehetőségeiket a saját érdekeik, szükségleteik alapján. A perben a felekre sokszor offenzív, ellenséges viselkedés jellemző, pernyertesek akarnak lenni. A közvetítésben –főleg, ha van közös cél például a gyermek kapcsán a szülőtársi viszony megőrzése–, akkor érdekeltté válnak abban, hogy közösen alakítsák ki az együttműködést. Ennek a transzformációnak a „menedzserei” a közvetítők. Az együttműködés megteremtése sokszor nem könnyű, hiszen a háttérben már általában többéves konfliktus húzódik. 
Azonban, ha megállapodás születik például egy válási ügyben, ami alapján a korábban harcban álló szülők képesek lesznek egymáshoz szülőtársként kapcsolódni, kimondhatjuk, hogy a közvetítésnek komoly családvédelmi, azon belül pedig hatékony gyermekvédelmi szerepe van. 

A közvetítő nem foglalkozik a felek sérelmeivel, múltbéli életeseményeivel, hanem a jelen és a jövő, a kölcsönös együttműködés felépítése a cél –hangsúlyozza Hunyadi Krisztina. Mint mondja, ha a felek elfogadják, hogy a konfliktusuk után is van élet és annak minősége nem a másik félen, hanem rajtuk múlik. Tőlük függ, hogy tudnak-e új életet kezdeni, vagy tovább harcolnak és a régi életük terheit cipelik magukkal. A felek, a közvetítői folyamatban kialakíthatják egy új együttműködés alapjait, ami hosszú távon megbékélést hoz, ami közös érdekük, így elkötelezetten vesznek részt a közvetítői folyamatban. A közvetítő legfontosabb kompetenciája a kérdezéstechnika, aminek segítségével közvetítésre alkalmas információkat „dolgoz ki” a felekből, és amivel a felek számára a korábbiakhoz képest új kapcsolódási pontokat lehet teremteni. 

Dr. Varga-Sabján Petra Judit, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírója már gyakorlott közvetítőként trénerasszisztensi szerepben vett részt a képzésen, hogy megossza az öt éves aktív közvetítői tapasztalatait. Úgy látja, a közvetítés sok esetben nagyon hatékony vitarendezési forma.

Dr. Kristófné dr. Kontra Erzsébet, a Pesti Központi Kerületi Bíróság családjogi csoportjának vezetője szerint a bírósági közvetítéshez óriási türelem és empátia szükséges. Annál is inkább, mert a közvetítő nem jogilag releváns tényekkel, hanem feltáró, tapintatos kérdésekkel dolgozva segít megértetni a felek problémáját. Ez teljesen új szerepet kíván, hiszen eltér a bírói munkában alkalmazott kérdezéstechnikától. Viszont ezen a módon segíthetők el a felek a megállapodásához. Ha mégsem sikerül a közvetítői eljárásban megállapodniuk, az ott megszerzett tapasztalatok nagymértékben hozzájárulhatnak a felekben a saját élethelyzetükről kialakított szemlélet megváltozásához.

Dr. Gyermán-Kőszegi Zsuzsanna Karolina, a Pécsi Járásbíróság bírája a felek érdekei egyeztetésének fontosságát emelte ki. Úgy véli, ha a közvetítői eljárás során a felek saját maguk találják meg a mindenki számára elfogadhatóan jó megoldást, akkor azzal sajátjukként tudnak azonosulni, és be is tartják. Egy rajtuk kívül született döntést bár kénytelenek elfogadni, nem biztos, hogy be fogják tartani.

Dr. Tolnai Katalint, az OBH bírósági közvetítés országos koordinátora kiemelte: 2012. óta 2019. június 30-ig több mint 5300 eljárást folytattak le bírósági közvetítők, amelyeknek több mint a fele megállapodással zárult. Családjogi ügyekben azonban eléri a 75 százalékot. Hangsúlyozta, optimális esetben a bíró felismeri, hogy a jogkérdés mögött nagyon sok érzelem, egymásnak feszülő lezáratlan konfliktus nehezíti meg a felekkel való kommunikációt. Ha a felek továbbra is kapcsolatban maradnak életük során, akkor a közvetítői eljárás esélyt ad számukra

Magyarországon jelenleg 70 nagyobb bíróságon több mint 130 bírósági közvetítő dolgozik. A közvetítői eljárásra rendelkezésre álló idő alatt a per szünetel, vagy ha bíró kötelezi a feleket a közvetítői eljárásról való tájékoztató közös meghallgatására, akkor két hónapra felfüggeszti az eljárást. A bírósági közvetítői eljárásban a felek közti párbeszéd elindítása kapja a főszerepet és ha az érintetteknek sikerült közös nevezőre jutniuk, akkor a bírósági közvetítő segítségével írásbeli megállapodást készítenek. Ha a felek együtt úgy döntenek, a per folytatódhat, a megállapodásukat a bíróság perbeli egyezség formájában jóváhagyja. Ugyanakkor a felek dönthetnek úgy is, hogy nem viszik vissza  a bíróságra, hanem a megállapodást egy polgári jogi szerződésnek tekintve önkéntesen betartják.