Hét évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az Országházban értékelték korrupcióellenes tevékenységük elmúlt évét az állami intézmények, szervezetek képviselői. 

Az Országos Bírósági Hivatal fennállása óta nagy hangsúlyt fektet az integritás erősítésére – emelte ki dr. Handó Tünde, a Korrupcióellenes kerekasztal beszélgetést követő sajtótájékoztatón.  Az Országos Bírósági Hivatal elnöke hozzátette: már 2012-ben felállt a Bírósági Integritás Munkacsoport, majd 2015. január 1-jén hatályba lépett a bírák Etikai Kódexe. A jövő feladatait illetően dr. Handó Tünde elmondta: 2019 a bíróság fokozott védelmének éve lesz.

A sajtótájékoztatón dr. Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: a korrupció elleni küzdelem során az oktatásnak van kiemelt szerepe. Dr. Pintér Sándor szerint az elektronikus ügyintézési rendszer kiépítésével megkérdőjelezhetetlen lépéseket tettek a korrupció elleni küzdelemben.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte: az ÁSZ 2018-ban több mint 1000 szervezet ellenőrzésével járult hozzá a korrupció megelőzéséhez, a szabályozottság erősítéséhez. Domokos László úgy véli: mára elterjedt az integritásszemlélet a közszférában. 

Dr. Lajtár István a magyar ügyészség EUROJUST-on belüli aktív részvételét emelte ki. A legfőbb ügyész helyettes leszögezte: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai nyomán elrendelt nyomozások eredménye 10 százalékkal haladja meg a 42 %-os uniós átlagot.

A Kúria az átláthatóság jegyében újította meg szabályzatait – taglalta nyilatkozatában dr. Kónya István. A Kúria elnökhelyettese hozzáfűzte: a tanácskozási titkokat leszámítva a Kúria minden tevékenysége nyomon követhető, a korrupció elleni fellépés része az ítélkezés egységessége is. 

Az integritás a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi szervezetek esetében a pénzügyi stabilitás garanciája – hangsúlyozta dr. Windisch László. Az MNB alelnöke szerint a korrupció elleni küzdelem során a megelőzésnek, az oktatásnak és képzésnek van fontos szerepe.

Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke nyilatkozatában kiemelte: 2018-ban eddig 151 esetben állapítottak meg jogsértést és 268 millió forint bírságot szabtak ki. Rigó Csaba szerint fontos lépés volt a nem nyilvános, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások visszaszorítása is.

Az állami intézmények korrupció elleni összefogása hét évre tekint vissza. Az ÁSZ kezdeményezésére a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke írtak alá közös nyilatkozatot, amelyhez 2012-ben az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium csatlakozott. 2016-ban egyetértési szándékát fejezte ki a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank is. Az aláírók erkölcsi kötelezettséget vállaltak arra, hogy erősítik az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességét és fejlesztik a korrupcióellenes eszköztárát. 

A magyar bírósági szervezetben 2016. július 1-jétől integritási szabályzat biztosítja az integritást sértő magatartásokkal szembeni egységes fellépést, és az integritássértések kivizsgálásának eljárásrendjét. Az OBH-ban, az ítélőtáblákon és a törvényszéken integritásfelelős fogadja a bírósági szervezet integritását érintő bejelentéseket. Az OBH 2015 óta évente kiadja a bíráknak szóló, anonim integritási kérdőívét. 2018-ban a válaszadók 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy befolyásolására irányuló kísérlet nem történt. 

Az etikai kódex, az integritási szabályzat és a képzések alighanem együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy az Európai Bizottság eredménytáblája szerint javult a lakosság bíróságokba vetett bizalma.