I.     A vádlott (1972) Németországban dolgozott, azonban 2020. augusztus 23-án éjszaka váratlanul megjelent lakóhelyén, ahol a hálószobában az ágyban a barátnőjét egy férfivel találta. A vádlott magához vett egy kalapácsot, és az alvó férfit a fején és a testén az eszközzel és kézzel is ütlegelni kezdte. A sértett menekülni kezdett, azonban a vádlott utánament, még eközben is a sértettet testszerte és a fején többször megütötte és meg is rúgta. A sértett fejsérülései erősen vérezni kezdtek, ezért amikor visszament a házba, a vádlott a konyhában leültette és a vért gézlappal törölgetni kezdte. Eközben azzal fenyegette őt, hogy ha feljelentést tesz, megöli. A sértett kérte a nőt, hogy hívjon mentőt, ezt azonban a vádlott nem engedte, barátnőjét is megöléssel fenyegette, és mindkettőjük telefonját elvette.
A vádlott ezt követően a sértettet a saját gépkocsijába beültette és azzal a Duna parthoz vitte, közben feljelentés esetére ismét megöléssel fenyegette. A vérző sértettet a kocsiban magára hagyta, visszament lakóhelyére és még az éjszaka barátnőjével együtt Németországba utaztak. Útközben a sértett telefonját darabokra törte és eldobta.
A sértett gyalog indult el segítséget kérni. A bankautomatánál lévő személyek észlelték őt, és értesítették a mentőket, akik korházba szállították.
A sértett lágyrész sérülései 8 napon belül, a koponyaalap törése és a járomcsonttörés 6 hét alatt gyógyult. Az erőbehatások mértéke, jellege, az alkalmazott eszköz alkalmas lett volna akár életveszélyes, akár az élet kioltásával járó sérülés okozására is. 
II.    A vádlott 2020 januárjában egy internetes oldalon bontott gépkocsialkatrészként eladásra kínált egy Peugeot 307 típusú motort. Egy férfi a motor megvásárlása érdekében a vádlott lakóhelyére utazott, ahol a vádlott biztosította afelől, hogy az eladásra kínált motor az ő autójába való. A sértett vételárként 100.000 forintot kifizetett, majd beszerelés céljából azt elvitte egy autószerelőhöz, aki megállapította, hogy az alkatrész nem egyezik meg a sértett járművébe való motortípussal. Ekkor a sértett felhívta a vádlottat, aki megígérte neki, hogy néhány héten belül beszerzi a megfelelő motort, azonban sem a motort nem szállította el, sem a vételárat nem fizette vissza a sértettnek, majd elérhetetlenné vált.

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében, aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében, kisebb kárt okozó csalás vétségében ítélte bűnösnek, ezért őt hét év börtönbüntetésre, öt év közügyektől eltiltásra és 150.000,- forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte, hogy polgári jogi igény címén 100.000,- forintot fizessen meg a II. tényállásban szereplő sértettnek.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, eltérő minősítés (emberölés kísérlete) megállapítása, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása érdekében; a vádlott enyhítés érdekében, védője elsődlegesen jogos védelmi helyzet miatt felmentés, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével a törvényszék ítéletét részben megváltoztatta és a vádlott testi épség, élet elleni cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérlete helyett védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletének minősítette. Egyben a szabadságvesztés főbüntetés mértékét 7 évről a fegyházban letöltendő 10 évre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést 8 évre emelte fel. A szabadságvesztés büntetésből a vádlott annak kétharmad része kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. 
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú eljárásban is irányadónak tekintette. Eszerint a vádlott a saját házában ugyan, de éjszaka támadt az alvó illetve menekülő sértettre egy emberi élet kioltására alkalmas eszközzel, ácskalapáccsal. Azzal testszerte ütötte-verte. A sértett fejét 6 közepes- illetve nagy erejű ütés érte. Az erőkifejtés mértéke, jellege, az alkalmazott eszköz és a támadott testtájék folytán alappal vonható le következtetés arra, hogy a vádlott akarata egyenes szándékkal a sértett élete kioltására irányult. A súlyosabb, illetve halálos eredmény csak véletlennek, illetve annak köszönhetően maradt el, hogy a sértettet koponyacsontja az átlagosnál vastagabb.
Ezzel szemben a jogos védelemre alapított védői fellebbezés amiatt nem lehetett helytálló, mert nem a sértett támadt a vádlottra, hanem a vádlott a sértettre.

Győr, 2024. november 13.

dr. Ferenczy Tamás
sajtószóvivő
+36304817354
ferenczyt@birosag.hu