Elsőfokú ítélet a vértesszőlősi siklóernyős-baleset ügyében
A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2024. március 26-án elsőfokon 8 hónap – 2 év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélt egy férfit, aki ellen légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetése miatt emeltek vádat.
Az ítélet szerint a terhelt 2020. július 5-én parancsnokként kutató-mentő szolgálatot teljesített egységével egy honvédségi helikopter fedélzetén. Az egység riasztást kapott arról, hogy Vértesszőlős közelében egy siklóernyős a fák közé zuhant, ezért légi mentésre van szükség. A vádlott a helyszínen a kutató-mentő koordinátortól azt az utasítást kapta, hogy várjon a mentéssel, mert először a katasztrófavédelmi egység próbálja lehozni a férfit a fáról. Amikor ez nem sikerült, akkor a koordinátor utasítást adott arra, hogy a helikopteres egység a mentést csörlőzéssel kezdje meg. A vádlott azonban jelezte, hogy ez a fák lombkoronája miatt veszélyes, nem hajtható végre.
Ezt követően a koordinátor alpinkötél leengedését javasolta, amellyel az ekkor még sértetlen siklóernyős a földre tudna ereszkedni. A vádlott ezt a módszert sem tartotta biztonságosnak, és csak abban az esetben vállalta a művelet végrehajtását, ha közvetlen rádiókapcsolatot tud fenntartani a kárhelyszín parancsnokával. Ezután mentési próbát végeztek, amely során a turbulencia környező fákra gyakorolt hatása már észlelhető volt, azonban ennek veszélyét nem jelezte senki.
A vádlott az „éles” mentési művelet megkezdésekor anélkül közelítette meg a helikopterrel a siklóernyőst, hogy a mentési körülményekről, így különösen a forgószárny keltette légáram mértékéről tájékozódott volna. A terhelt és a kárhelyszín parancsnoka végül nem egyeztett a mentési körülményekről, nem beszélte meg a végrehajtást és azt sem, hogy milyen biztonsági szabályokat kell bevezetni a földön lévő személyekre vonatkozóan. A vádlott a helikopterrel a függeszkedési magasságot folyamatosan csökkentette és egyre közelebb repült a sértetthez, ezzel a művelettel azonban olyan mértékű turbulens légáramlatot keltett a helikopter rotorlapátjával, amely a faágak letörésével, majd a fán lévő siklóernyő belobbanásával járt. Mindezek következtében letört az a faág is, amelyen a sértett tartózkodott. A férfi a földre zuhant és az esés során életveszélyesen megsérült, majd egy hónappal később a kórházban életét vesztette. A lehulló faágak miatt egy mentésben részt vevő mentőtiszt is sérülést szenvedett.
A bíróság megállapította, hogy a vádlott a magatartásával megszegte a mentésre vonatkozó szabályokat, és nem tanúsított olyan mértékű figyelmet és körültekintést, amely tőle a művelet végrehajtásánál elvárható lett volna.
A bíróság a tényállast a vádlott, valamint a bizonyítási eljárás során meghallgatott tanúk vallomásai és okirati bizonyítékok alapján állapította meg.
A büntetéskiszabás során a törvényszék enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlás mellett a terhelt makulátlan katonai szolgálati idejét és tiszta légiközlekedési előéletét is, amely miatt a törvényszék nem látta indokoltnak az ügyészség által indítványozott – határozott időtartamú – légi jármű vezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabását. Nyomatékkal értékelte a vádlott javára a bíróság azt is, hogy a cselekményt mentés közben valósította meg.
Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség a mellékbüntetés kiszabása miatt súlyosításért, a vádlott és védője pedig felmentés miatt fellebbezést jelentett be.