A vádirat szerint a terheltek jogerős szabadságvesztés büntetéseiket töltötték az egyik büntetés-végrehajtási intézetben. A vádlottak többször bántalmazták a csendes, visszahúzódó zárkatársaikat. Előfordult, hogy társaikat éheztették, egy alkalommal pedig egyiküket több napi éheztetés után gyorsított evésre kényszerítették, majd kikötözték a kezeit és a lábait és megverték. Az I. és II. rendű vádlott felszólította a III. rendű terheltet és egy másik zárkatársukat, hogy ők is üssék meg a sértettet. A III. rendű vádlott a zárkán belüli fogvatartotti hierarchiában betöltött szerepének megtartása érdekében, a másik férfi pedig a retorzióktól tartva eleget tettek a két terhelt követelésének. Az I. és II. rendű vádlott ezután megtiltotta a sértettnek, hogy részt vegyen a gyógyszerosztáson, ezzel elkerülve azt, hogy a büntetés-végrehajtási intézet személyzete észlelje a férfi állapotát.
A III. rendű vádlott a két társa cselekményét mindvégig látta és felmérte annak súlyosságát, azonban nem próbálta megakadályozni azt és a tőle elvárható segítséget sem nyújtotta a sértett részére. A férfi a bántalmazás következtében elhalálozott, életét csak a rövid időn belül nyújtott orvosi segítség menthette volna meg. A halálát eredményező folyamat több órán keresztül zajlott le, a bántalmazásának módja, körülményei, az elszenvedett sérülések jellege, majd a halálához vezető okfolyamat a sértettnél az átlagost jóval meghaladó, elhúzódó fájdalmat, szenvedést, valamint félelmet okozott.
Az ügyészség az I. és II. rendű vádlottat aljas indokból, különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére társtettesként elkövetett emberölés bűntettével, míg a III. rendű terheltet mint visszaesőt segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntettével vádolja.

Megjegyzés: Előkészítő ülés.