Z. B.
A vádirat szerint a külföldi állampolgárságú terhelt a tulajdonában lévő ingatlanban panziót működtett, ahol a sértett és a férje egy lakrészt béreltek. A magyarul írni és olvasni nem tudó vádlott jó viszonyt ápolt a sértettel, aki többször segített neki a hivatalos és az orvosi ügyek intézésében. A vádlott viselkedése koronavírus fertőzését követően megváltozott, időnként zavartság jelentkezett nála, dezorientáltan viselkedett, továbbá előfordult olyan is, hogy senkit sem ismert fel a környezetében.
Emiatt a vádlott családja a sértett közreműködésével beutalót kért a házi orvostól a terhelt pszichiátriai vizsgálatára, továbbá a férfi felesége megkérte a sértettet, hogy írja le magyarul a férje tüneteit. A vádlott kérte a sértettet, hogy olvassa fel neki az orvosnak írt levelet. A felolvasás után a vádlott úgy ítélte meg, hogy a sértett valótlanul tüntette fel őt betegnek, ezért magához vett egy kést és többször megszúrta a nőt. Dulakodni kezdtek, amely során a nőnek sikerült elvennie a kést a férfitól. Végül a sértett segítségére érkezett a panzió egy másik lakója, illetve megjelent a nő férje és a vádlott felesége is, akik értesítették a rendőrséget, valamint a mentőket is. Bár a sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, de fennállt a lehetősége súlyosabb, akár életveszélyes sérülés keletkezésének is, amely elmaradása a sértett aktív védekezésének és a szerencsének volt köszönhető.
A terhelt a bűncselekmény elkövetésének idején – és jelenleg is – elmezavarban szenvedett, amely megakadályozta a cselekménye következményeinek felismerésében és az annak megfelelő cselekvésben.
Az ügyészség a terheltet életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével vádolja az ügyészség.
Megjegyzés: A bizonyítási eljárás tanúkihallgatással folytatódik.