A vád szerint az I. rendű vádlott tulajdonosa volt egy pénzügyi tanácsadó cégnek, amely szervezetben vezető tisztségviselői pozíciót is betöltött. A tanácsadó szervezetnek volt egy befektetésekkel foglalkozó leányvállalata is. Az I. rendű vádlott tulajdonában lévő cégcsoport nagyarányú kötvénykibocsátásainak következtében az ezekből eredő kötelezettségek nagyságrendje 2015-re már kezelhetetlenné állt, ezért az I. rendű vádlott úgy döntött, hogy a pénzügyi tanácsadó cég és a befektetésekkel foglalkozó kft. képviseletét egy „strómanra” – a II. rendű vádlottra – ruházza át. A II. rendű vádlott azonban nem rendelkezett megfelelő képzettséggel ahhoz, hogy irányítsa a cégcsoport anyavállalatát, illetve a kft.-t. Ezen kívül a II. rendű vádlottal szemben fennállt a Ptk.-ban meghatározott kizárási ok, amely miatt nem is vállalhatott volna vezető tisztségviselői pozíciót. A II. rendű vádlott azonban erről sem az I. rendű vádlottat, sem a cégeljárásban közreműködő ügyvédet nem tájékoztatta.

Az ügyészség az I. rendű vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, míg a II. rendű vádlottat emellett még folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével is vádolja.

Az elsőfokú bíróság az I. rendű vádlottat 250 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte.

Megjegyzés: Nyilvános ülés.