M. S. - polgári jogvita miatti késelés

Ügy tárgya
emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény
Tárgyalás időpontja
Ügyszám
6.Bf.15/2024.
Tárgyalás helyszíne
1027 Budapest, Fekete Sas utca 3. szám alatti épület
Tárgyaló
I. emelet III. tárgyalóterem
Ügyszak
Büntető
Közérdeklődésre számot tarthat
Igen
Eljáró bíróság
Fővárosi Ítélőtábla

A Balassagyarmati Törvényszék a 2023. szeptember 20. napján kihirdetett 3.B.168/2022/59. számú ítéletével M. S. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 160. § (1) bekezdésébe emberölés bűntettének kísérletében és 2 rendbeli, a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétségében, ezért őt – halmazati büntetésül – 7 év 4 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a vádlott által előzetes fogvatartásban és bűnügyi felügyeletben töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendelte. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, kötelezte továbbá a vádlottat az eljárás során felmerült 1.067.397.- forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint 2019. novemberében M. S. vádlott, mint felperes keresetet indított a sértett, mint alperes által képviselt Bt. ellen, mert – a keresetlevélben foglalt állítások szerint – az alperes a fogászati beavatkozást nem megfelelően végezte és ezzel a sértett 826.800.-forint kárt okozott neki. Ezen túlmenően a vádlott keresetében 5 millió forint sérelemdíj megállapítását is kérte.

A vádlottnak a hosszú ideig beteg, otthon általa ápolt, kómában lévő kiskorú gyermeke 2020. június 27-én elhalálozott.

A fent említett kártérítési ügyben az eljáró bíró a 2021. szeptember 17. napjára kitűzött tárgyalás megkezdésekor felhívta M. S. vádlottat, hogy gondoskodjon a jogi képviseletéről, mivel a vádlott jogi képviselete megszűnt.

M. S. vádlott a bírói kioktatást követően kérte az eljárás szünetelését, ehhez azonban a sértett jogi képviselője nem járult hozzá. Ekkor a vádlott felindult állapotban elhagyta a tárgyalótermet, majd néhány perc múlva benyitott a tárgyalóterembe és emelt hangon a sértettnek és a jogi képviselőjének azt mondta, hogy „majd odakint a perköltséget lerendezzük”. Ezt követően a vádlott a bíróság épületéből 10 óra 10 perckor feldúltan távozott.

A vádlott ezután elhatározta, hogy – mivel a kártérítési per nem az elképzelései szerint alakult – anyagi elégtételt vesz a sértetten. Ezért az épület mellett parkoló személygépkocsijával elhajtott a sértett családi házához, ahol a kaputelefont megrongálta és a terasz üvegét berúgta.

A fenti cselekményt követően a vádlott 10 óra 25 perckor egy balassagyarmati üzletház mögötti parkolóhoz ment, ott leparkolt, és a szintén ott parkoló, a Bt. tulajdonát képező, ám a sértett által használt gépkocsihoz ment és megpróbálta a gépjármű kerekeit leengedni. Ez nem sikerült, ezért visszament a saját gépkocsijához, magához vette a mintegy 11 cm pengehosszúságú kétélű búvárkést és azzal a sértetti gépjármű gumiabroncsait kiszúrta.

Ezt követően 10 óra 30 perc körül a parkolótól gyalog elindult Balassagyarmat főterére, ahol egy padra leült és megvárta azt, hogy a bíróság épületéből kijön a sértett és jogi képviselője. Ekkor már a sértett és a társaságában lévő ügyvéd értesült arról, hogy a vádlott a sértett gépkocsijának a kerekét kiszúrta, ugyanis a sértett élettársától olyan értesítést kapott, miszerint „egy kopasz ember megrongálta a gépkocsit”.

Amikor a sértett a jogi képviselőjével a rendőrkapitányság épülete felé tartott, M. S. vádlott a padról felállt és eléjük ment. A sértett jogi képviselője ekkor megkérdezte a vádlottól, hogy „M. úr, maga szúrta ki a doktornő gumijait?”, a vádlott azt válaszolta, hogy „persze, hogy én voltam”. Miután a jogi képviselő megkérte a vádlottat, hogy menjenek a rendőrségre és tisztázzák a történteket, M. S. elállta a sértett és a jogi képviselő útját, majd háromszor nagy erővel meglökte az ügyvédet.

A sértett a fizikai kontaktus elkerülése érdekében megpróbált tovább haladni a rendőrkapitányság épülete felé, de M. S. vádlott gyors mozdulattal a sértett után lépett, a kezében lévő hátizsákból kivette a fent említett, mintegy 11 cm pengehosszúságú kétélű búvárkést és a felé visszaforduló sértettet szemből, egyenes mozdulattal, hastájékon szúrta. A sértett a szúrás után a mögötte lévő betonból készült virágosládára esett. Ekkor M. S. odalépett a sértetthez és gyors szúró mozdulatokkal a felsőtestére irányítva 13 alkalommal megszúrta a sértettet, legfeljebb közepes izomerővel. A szurkálás közben a vádlott „gyerekgyilkos”-nak nevezte a sértettet, ugyanis felvetődött benne az a gondolat, hogy a sértett a felelős a kiskorú gyermeke haláláért. Ezután a cselekményre felfigyeltek a téren lévő személyek és egyikük megkérdezte a vádlottól, hogy „Te mit csinálsz itt?”. Ekkor – rádöbbenve tettének súlyára – a vádlott abbahagyta a sértett szurkálását és annyit mondott, hogy „ez egy gyerekgyilkos”. Ezután a vádlott a jogi képviselő irányába fordult és megkérdezte tőle, hogy „Ügyvéd úr! Magát is megszúrjam?”

A vádlott, aki ekkor teljesen higgadt és nyugodt volt, leült a virágágyásra és megvárta a kiérkező rendőröket. Amikor az elsőként kiérkező rendőr rákérdezett a vádlottra, hogy „mit csinált, ki volt az, aki megszurkálta a doktornőt”, a vádlott azt a kijelentést tette, hogy „én voltam, meg akartam ölni”.

Ezután a sértettet kórházba szállították, ahol életmentő műtétet hajtottak rajta végre.

A sértett a vádlott cselekménye következtében a mellkason, a hason, a jobb oldali csípőlapát területén, a keresztcsont felett, valamint a jobb felkaron összesen 14 rendbeli szúrt, illetve vágott-metszett sérülést szenvedett el. A legfeljebb közepes erejű szúrások következtében a mellüreg és a hasüreg megnyílt, jobb oldali légmell és kétoldali mellűrvérgyülem, kisebb mennyiségű hasűrvérgyülem, a jobb vese környékén két ökölnyi vérömleny alakult ki és a sértett sokkos állapotba is került. Egy szúrt sérülés a sértett szívét is veszélyeztette. A sérülések tényleges gyógytartama meghaladta a 8 napot, az mintegy 4 hétre tehető.

A többszörös testüregmegnyílás, a vérmell, a légmell, valamint az artériák és a vénás vérzésből származó jelentősebb vérvesztés miatt a sértett sérülései orvosszakértői szempontból részben közvetlenül, részben pedig közvetetten életveszélyesnek minősíthetők. Ebből adódóan gyors és szakszerű orvosi ellátás, műtéti ellátás nélkül ezek a sérülések a sértett halálához vezettek volna. A mellüregbe hatoló szúrások adott esetben közvetlenül a sérülést létrehozva, akár a helyszínen rövid idő alatt bekövetkező halált is eredményezhettek volna, amelyeknek az elhárítása a gyors orvosi segítségnyújtásnak, és a műtétnek köszönhető.

A vádlott a sértettnek, illetőleg az általa képviselt Bt.-nek okozott kárt a tárgyalás során maradéktalanul megtérítette.

Az ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette, míg a vádlott és a védő az ítéletnek a rongálási cselekmények tekintetében történő tudomásul vétele mellett, az emberölés kísérlete vonatkozásában elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

A Fővárosi Ítélőtábla az ügyben 2024. december 04. napján 9,00 órára tűzött ki nyilvános tárgyalást a 1027 Budapest, Fekete Sas utca 3. szám alatti épület I. emelet III. számú tárgyalótermébe.

A regisztráció nem feltétel, a részvétel lehetősége az érkezési sorrend alapján biztosított.