A Miskolci Törvényszék, mint elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint II.r. vádlott régóta ismerte a sértettet, baráti kapcsolatban voltak. II.r. vádlott a sértettnél lakott, aki szívességi lakáshasználóként befogadta. A vádlottak mintegy féléve már szerelmi kapcsolatban voltak egymással. I.r. vádlott féltékeny volt II.r. vádlottra és többször megfenyegette a sértettet, mert úgy sejtette, hogy szerelme és a sértett között szexuális kapcsolat van. 2021 novemberében I.r. vádlott félreérthetetlen intim helyzetben találta II.r. vádlottat és sértettet. I.r. vádlott először pofon ütötte II.r. vádlottat, aki - bár észlelte, hogy a sértett veszélyben van - felöltözött és elszaladt a helyszínről anélkül, hogy értesített volna bárkit. I.r. vádlott ekkor ütlegelni kezdte a sértettet, majd amikor a férfi már a földre került, tovább bántalmazta, ütötte, rúgta és egy késsel is megsebezte. Ezt követően a mozdulatlan, vérző sértettet a földön hagyta és távozott a lakásból. A sértett halála a bántalmazást követően nem sokkal bekövetkezett. 

Az első fokon eljárt 2024 márciusában I.r. vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt, mint visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a szabadságvesztés büntetésből legkorábban 35 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. II.r. vádlottat segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett. 

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság, megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. Kimondta, hogy a vádlott legkorábban 28 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölést megvalósító vádlott esetében a törvény céljának kizárólag az életfogytig tartó fegyházbüntetés felel meg. Ugyanakkor, tekintettel a vádlott elkövetéskori fiatal életkorára, személyiségének összetevőire, valamint részbeni beismerő vallomására, az ítélőtábla szerint nem szükséges 35 évet várni arra, hogy kiderüljön, a büntetés elérte-e célját. Ennek megvizsgálására 28 év elteltével lehetősége lesz az akkor eljáró bíróságnak. Az ítélet jogerős.