Március-április
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
ALKOTMÁNYJOG
Borvák Erzsébet, Makkos Nándor (2024): A hátrányos helyzetű gyermekek lehetőségeiről. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 1. sz., 29 - 32.
Kiss Balázs (2023): A parlamenti szuverenitás kérdései a honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló eljárásban. Parlamenti Szemle, 8. évf., 2. sz., 101-118.
Köbel Szilvia (2024): A börtönlelkészi szolgálat alapjogi vetülete – a jogdogmatikán innen és túl. Belügyi Szemle, 72. évf., 3. sz., 491-500. https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1462/1397
Lápossy Attila (2024): "Kockázatok és mellékhatások tekintetében". Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 3.sz., 112-121.
Pesta János (2024): A tulajdonhoz való jog sérthetetlen lényegi tartalma az Alkotmánybíróság 1994 utáni határozatai alapján. Európai Jog, 24. évf., 2.sz., 32-39.
Szentgáli-Tóth Boldizsár, Bor Bettina (2023): Népképviselet a pandémia árnyékában: az alkotmányossági felülvizsgálat szerepe a parlamentek rendkívüli működési rendjének kialakításában. Parlamenti Szemle, 8. évf., 2. sz., 5-19.
Tóth J. Zoltán (2024): Az állami jelképek helye és védelme az európai alkotmányokban. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 4.sz., 157-167.
BÜNTETŐJOG
Meggyesfalvi Boglárka (2024): A gyermekek által saját magukról készített online szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmak vizsgálatával kapcsolatos kihívások. Belügyi Szemle, 72. évf., 2. sz., 227-242.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1422/1382
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Ibolya Tibor (2024): Ötéves büntetőeljárási törvényünk néhány gyakorlati tapasztalata. Magyar Jog, 71. évf., 3.sz., 129-133.
Székely György László (2024): Néhány gondolat a perújítási nyomozásról. Magyar Jog, 71. évf., 3.sz., 134-144.
Szomora Zsolt (2024): A büntetőügy terheltje mint a bírósági eljárásban elkövetett passzív vesztegetés tettese. Magyar Jog, 71. évf., 3.sz., 172-175.
Tóth Marcell Máté (2024): A digitalizáció egyes kihívásai a büntetőeljárásban. Belügyi Szemle, 72. évf., 2. sz.,185-210.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1421/1381
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
Barbara di Blasio: (2024): A keresztény hit szerepe a női fogvatartottak reintegrációjában. Belügyi Szemle, 72. évf., 3. sz., 365-391.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1456/1391
Erdélyi Csaba (2024): A vallásgyakorlás helyzete, szerepe, lehetőségei a büntetés-végrehajtási szervezet reintegrációs tevékenységében. Belügyi Szemle, 72. évf., 3. sz., 415-429.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1458/1393
Kovács Mihály (2024): A művészet és a hit kapcsolódási lehetőségei büntetés-végrehajtási keretek között. Belügyi Szemle, 72. évf., 3. sz., 431-447.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1459/1394
RENDÉSZET
Erdős Ákos, Christián László, Szabó Andrea (2024): Az intézkedéstaktikai képzés kompetenciafejlesztő hatásával kapcsolatos hallgatói percepciók kvantitatív vizsgálata a pénzügyőrök körében. Belügyi Szemle, 72. évf., 2. sz., 289-308.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1426/1386
Fekete Csaba, Tóth Nikolett Ágnes, Gál Erika (2024): A magyar autósport-rendezvények rendészeti vonatkozásai. Belügyi Szemle, 72. évf., 2. sz., 211-226.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1423/1383
Tóth Levente (2024): Hazai közterületi videómegfigyelő rendszerek állapota és fejlesztési lehetőségei. Belügyi Szemle, 72. évf., 2. sz., 243-266.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1424/1384
KRIMINOLÓGIA
Barabás A. Tünde (2023): Alkalmazható kriminológia? Kriminológiai Tanulmányok, 60. kötet, 12-24.
https://www.okri.hu/images/stories/KT/KT60_2023/001_Barabas.pdf
Hezam Melinda Leila: (2024): A vallási nevelés szerepe a harmadlagos bűnmegelőzésben. Belügyi Szemle, 72. évf., 3. sz., 393-413.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1457/1392
Korinek László (2023): Kérdezze meg kriminológusát! A büntetőjog mellékhatásai.
Kriminológiai Tanulmányok, 60. kötet, 25-42.
https://www.okri.hu/images/stories/KT/KT60_2023/002_Korinek.pdf
Kőhalmi László (2024): Korinek László: Paradoxonok a kriminológiában. Magyar Jog, 71. évf., 3.sz., 176-183.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1682095
Tihanyi Miklós [et al.] (2024): Van-e kapcsolat a vallásos meggyőződés és a megbánás között? Kutatás hosszúidős fogvatartottak körében. Belügyi Szemle, 72. évf., 3. sz., 461-490.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1461/1396
POLGÁRI JOG
Csonka Balázs (2024): Vagyoni biztosíték nyújtása a Cstv. 33/A. §-a alapján indított felelősségi perben. Polgári jog, 9. évf., 3-4. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400201.POJ/
Csöndes Mónika (2024): Előrelátható károk? Az előreláthatósági korlát a szerződésszegési kártérítési jogban - szemelvények a bírói gyakorlatból I. Kártérítési és Biztosítási Jog, 6. évf., 1.sz. https://kbj.hu/elore-lathato-karok/
Faludi Gábor (2024): Néhány megjegyzés a szívességi lakáshasználat jogi minősítéséhez. Polgári jog, 9. évf., 3-4. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400202.POJ/
Gárdos Péter (2024): A megtérítési igény megújult szabályozása a Ptk.-ban. Gazdaság és Jog, 31.évf., 1-2.sz., 3-7.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8748858
Halász Csenge (2024): "Csak pár kattintás?" - Elmélkedés a közösségi oldalak szolgáltatói és felhasználói között létrejött blankettaszerződésekről. Gazdaság és Jog, 31.évf., 1-2.sz., 22-27.
Kiss Gabriella (2024): A jövedelempótló és a költségpótló járadék számításának gyakorlata. Bírósági Döntések Tára, 25. évf., 1-2.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/25/id/A2400001.FOR/
Leszkoven László (2024): Érdekleengedés vagy lemondás? Elbirtokolható-e az előzékenység? Gazdaság és Jog, 31.évf., 1-2.sz., 17-21.
Pataky Tibor (2024): A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény fontosabb módosításai. Kártérítési és Biztosítási Jog, 6. évf., 1.sz. https://kbj.hu/a-gfb-fontosabb-modositasai/
Pesta János (2024): Mi a tulajdonhoz való jog sérthetetlen, lényegi tartalma? Európai Jog, 24. évf., 1.sz., 33-44.
Szalai Ákos (2024): Kockázat, veszély, biztonság hiánya és a polgári jog. Joggazdaságtani viták. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 4.sz., 168-177. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4582494
Szilágyi Ferenc (2024): A fogyasztói személyes adatok hitelbiztosítékként való bevonása. Digitális vagyontárgy? Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 4.sz., 178-192.
Török Éva (2024): A vis maior fogalmának XXI. századi keretei a szerződési jogban. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 4.sz., 193-203.
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Ambrus István, Csöndes Mónika (2024): A büntetőítélet hatálya polgári perben, döntés a jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogkövetkezményeiről I. Magyar Jog, 71. évf., 4.sz., 193-200. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9738079
Kiss Attila (2024): Melyik utat válasszam? - A perfelvételi módok és a perfelvétel lezárása. Gazdaság és Jog, 31.évf., 1-2.sz., 43-51.
SPORTJOG
Ábrahám Attila (2024): A sportjogról. Gazdaság és Jog, 31.évf., 1-2.sz., 34-42.
GAZDASÁGI JOG
Bodor Mária (2024): A gazdasági tevékenységet folytató szervezetek és a tagok létszámának összefüggése. Gazdaság és Jog, 31.évf., 1-2.sz., 57-59.
Tóth Rita (2024): Az adójogszabályok 2024. évet érintő módosításai Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 1. sz., 33 - 35.
Török Tamás (2024): A legfőbb szerv alapvető (elsődleges) szabályai. Gazdaság és Jog, 31.évf., 1-2. sz., 8-16.
Antalóczy Adrienn (2024): A versenytilalmi megállapodás jogintézményének és magyar (jog)gyakorlatának kritikája (1. rész). Munkajog, 8. évf., 1.sz., 23-29.
Herdon István, Németh Tamás (2024): A piac láthatatlan keze a munkaviszonyban - avagy a munkajog kollektív és individuális oldalának sajátos szerepe. Munkajog, 8. évf., 1.sz., 1-7.
Kozma Anna (2024): Foglalkoztatást érintő jogszabályi változások. Munkajog, 8. évf., 1.sz., 77-78.
Nagy Antal, Wentzel Tamás Zoltán (2024): A távmunka dogmatikai problémái az elméletben és a gyakorlatban - A távmunka fogalmának megreformálására tett kísérlet. Munkajog, 8. évf., 1.sz., 44-54.
Prugberger Tamás (2024): A munka- és a szabadidő jogi szabályozását érintő irányzatok alakulása az Európai Unió egyes tagállamaiban és Magyarországon. Európai Jog, 24. évf., 1.sz., 28-32.
Rab Henriett, Hornyák Virág (2024): A munkaszerződés rendeltetése a munkavállaló ráutaló magatartással történő munkaviszony-megszüntetése esetén. Munkajog, 8. évf., 1.sz., 15-22.
Szablics Benedek Árpád (2024): A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony és az egészségügyi szolgálati jogviszony egyes kérdéseiről. (1. rész). Munkajog, 8. évf., 1.sz., Munkajog, 8. évf., 1.sz., 33-43.
Szabó Imre Szilárd (2024): Az üzemi tanács véleményezési jogkörének lehetséges bővítési irányai, különös tekintettel a munkaidő-szervezés egyes kérdéseire és a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására. Munkajog, 8. évf., 1.sz., 30-32.
Szabó Mercédesz Ibolya (2024): Munkavállalói attitűdök a munkarend szabályozásának liberalizációjával összefüggésben. Munkajog, 8. évf., 1.sz., 55-61.
Zaccaria Márton Leó (2024): A valódi egyenlőség ára, avagy az egyenlő díjazás követelményének megerősítése a legújabb uniós szociálpolitikai jogalkotásban (2. rész). Munkajog, 8. évf., 1.sz., 8-14.
Zsédely Márta, Szűcs László (2024): Egy év üzenete - A 2023-ban életbe lépett Munkatörvénykönyv-módosítás gyakorlati tapasztalatai. Munkajog, 8. évf., 1.sz., 64-76.
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Bíró Péter (2024): A mulasztási perek bírói gyakorlata a közigazgatás hallgatása elleni jogorvoslat hazai fejlődéstörténetének tükrében. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 72. évf., 4. sz., 703 – 717.
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_aprilis_0416_1.pdf
Csala Elvira, Cseh Balázs (2024): Önkormányzati szempontok és szabályozási kihívások a fenntartható vízgazdálkodás kontextusában. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 1. sz., 6 – 10.
Dudás Dóra Virág (2024): A közigazgatási perrend alapjogi követelményei az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján. Európai Jog, 24. évf., 2.sz., 6-15.
Kajó Cecília (2024): Állatelhagyás-e a TNR-módszer? Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 1. sz., 19 - 22.
Kárász Marcell, Kovács András György (2024): A visszavonó és az eljárás folytatásáról rendelkező hatósági döntések perjogi kezelése. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 3.sz., 101-111.
Kelemen Roland (2023): A választások biztonsága a hibrid fenyegetések árnyékában. Parlamenti Szemle, 8. évf., 2. sz., 21-37.
Nagy Csilla (2024): Az önkormányzatok és a jegyzők kóbor állatokkal kapcsolatos feladatainak jogszabályi háttere és gyakorlata a kóborállat-rendelet hatálybalépése előtt és után Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 1. sz., 13 - 18.
Törőcsik Edit (2024): A közös hivatalokról, amennyiben a 2000 főt meghaladja a település lakosságszáma Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 1. sz., 11 - 12.
EURÓPAI JOG
Hrecska-Kovács Renáta (2024): A fizetett éves szabadságra való jogosultság és kiadásának szabályai európai összevetésben. Európai Jog, 24. évf., 1.sz., 20-27. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4671578
Juhász Endre (2024): 20 év után hogyan tovább az Európai Unióban - jogászként szemlélve. Európai Jog, 24. évf., 2.sz., 1-5.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/6365044
Molnár Tibor Tamás (2024): A kamionkartell-kártérítési perek európai gyakorlata: Németország és az Egyesült Királyság. Európai Jog, 24. évf., 1.sz., 1-9.
Palkó Tamás, Diósdi Mária, Bertaldó András (2024): Letartóztatás az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában. Európai Jog, 24. évf., 1.sz.,10-19.
Tamás Csaba Gergely (2023): Hatásköri konkurencia avagy mérlegen a parlamenti szubszidiaritásvizsgálatok: a hazai gyakorlat bemutatása európai kitekintéssel. Parlamenti Szemle, 8. évf., 2. sz., 83-99.
Tóth András (2024): Lengyel jogállamiság az Európai Unió Bírósága előtt Jogesetelemzés. EU Jog, 4. évf., 1. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2400102.EUO/
JOGTÖRTÉNET
Domokos Andrea (2024): Valláserkölcsi nevelés egykor és ma. Belügyi Szemle, 72. évf., 3. sz., 449-459.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1460/1395
JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Fekete Gábor (2024): A megújuló energia állami támogatásának értékelése, a nemzeti bíróság hatásköre. EU Jog, 4. évf., 1. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2400103.EUO/
Fekete Gábor (2024): Az Európai Unió Bíróságának ítélete az általános adatvédelmi rendeleten alapuló kártérítési jog nemzeti bíróság előtt való érvényesíthetőségéről. Európai Jog, 24. évf., 2.sz., 25-31.
Kálmán Kinga (2024): Az Európai Unió Bíróságának a Facebook Inc. és társai v. Bundeskartellamt ügyben hozott ítéletének elemzése. EU Jog, 4. évf., 1. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2400104.EUO/
Kárász Marcell (2024): A kereseti kérelem megváltoztatásának lehetősége közigazgatási perekben. Magyar Jog, 71. évf., 3.sz., 158-161.
A Kúria joggyakorlatából. Munkajog, 8. évf., 1.sz., 62-63.
Lengyel Iván (2024): Közjegyzői tevékenység Magyarországon - jogszabályi keretek és gyakorlati példák Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 1. sz., 23 - 28.
Nagy Álmos Lukács (2024): Az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat speciális eseteinek érvényességi feltételei. Magyar Jog, 71. évf., 3.sz., 161-163.
Reines János (2024): A közösköltség-hátralékért történő helytállással kapcsolatos bírói gyakorlatról a BH2023. 68. számú jogeset tükrében. Polgári jog, 9. évf., 3-4. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400203.POJ/
Réfi Bálint (2024): Észrevételek az Alkotmánybíróság 24/2023. (XII. 5.) AB határozatához. Magyar Jog, 71. évf., 3.sz., 164-167.
Schultz Balázs Dániel (2024): Megilleti-e az elállás joga a fogyasztót a távollévők között kötött szerződés automatikus meghosszabbítása esetén a szerződés meghosszabbodását követően? Magyar Jog, 71. évf., 3.sz., 167-169.
Szabó Annamária Eszter (2024): A kastélyok ingyenes tulajdonba adásának alaptörvény-ellenességéről döntött az Alkotmánybíróság. Magyar Jog, 3.sz., 71. évf., 169-172.
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, BÍRÓSÁGOK
Fényes Marcell (2024): Két lépés előre és egy hátra vagy épp fordítva? Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 3.sz., 122-133.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3835685
JOGÉLET, JOGIRODALOM
Arató Balázs (2024): A magyar választottbíráskodás aktuális kérdéseiről. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 3.sz.,147-149.
Brezovszki Anna Luca (2024): Vert helyzetből győzelem? Büntetésvégrehajtásról egy világjárvány idején. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 4.sz., 207-209.
Csizmadia Ervin (2023): Hogyan ültessünk át egy nyugati intézményt?: Kun József az angol és a magyar parlamentarizmus különbségéről. Parlamenti Szemle, 8. évf., 2. sz., 137-150.
Horváth István (2024): A munkajog lehetőségei és határai: a Kiss György székfoglaló előadása alapját adó tanulmányról. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 4.sz., 204-206.
Jerabek György (2024): IT-biztonsági hírek és szemelvények - NKI-tájékoztatás és sajtószemle Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 1. sz., 37 - 39.
Klein Tamás (2024): Új terület a jogtudomány horizontján? Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 3.sz., 134-146.
Mattyasovszky Patrik, Szentgyörgyi Luca, Tóth Csaba, Tóth Dávid Attila (2023): Az Országgyűlés 2023. tavaszi ülésszakának elemzése. Parlamenti Szemle, 8. évf., 2. sz., 119-135.
Osztovits Pál (2024): Gondolkodni a tudományban is szabad. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 3.sz., 150-152.
Szabó Csaba, Fazekas-Pátyodi Szandra (2024): "A kutatói hálózatrendszerben való részvétel, a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és fenntartása fontosabb, mint bármikor" Interjú dr. Nogel Mónikával, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docensével. Belügyi Szemle, 72. évf., 2. sz., 349-355.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1431/1390
Tegyey Andrea Cecília (2024): Pszichológia a közszolgálatban I. (Recenzió a Haller József és Farkas Johanna szerkesztésében megjelent könyvről). Belügyi Szemle, 72. évf., 2. sz., 341-348.
Id. Trócsányi László (2024): Jogászi pályafutásom. Curriculum vitae II. Magyar Jog, 71. évf., 3.sz., 184-191.
EGYÉB
Albert Ágota Katalin (2024): Jogászok és informatikusok kommunikációs problémáinak eliminációs eszközei a mesterséges intelligencia alkalmazása során. Rendvédelem, 13. évf., 2. sz., 37-70.
https://bm-tt.hu/wp-content/uploads/2024/04/2024_2_teljes-szam.pdf
Balogh Mónika (2024): Az üzleti pszichológia és coaching adaptálhatósága a rendvédelmi szervek mindennapi működésébe egy empirikus vizsgálat tükrében. Rendvédelem, 13. évf., 2. sz., 79-87.
https://bm-tt.hu/wp-content/uploads/2024/04/2024_2_teljes-szam.pdf
Baranyai András (2024): ChatGPT és más nagy nyelvi modellek alkalmazásának lehetőségei és kiberbiztonsági kérdései. Rendvédelem, 13. évf., 2. sz., 16-25.
https://bm-tt.hu/wp-content/uploads/2024/04/2024_2_Baranyai-Andras.pdf
Ferencz Barnabás (2024): Az Enron-botrány tanulságai 23 év távlatából az ESG-működés szemszögéből. ESG, 2. évf., 2.sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2400203.ESG/
Glavanits Judit (2024): EU a metaverzumban, avagy a virtuális világ is része-e a belső piacnak? EU Jog, 4. évf., 1. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2400101.EUO/
Hágen Ádám, Zámbó Katalin (2024): Az applikációs-életterek magyarországi perspektívái. Gazdaság és Jog, 31.évf., 1-2.sz., 52-55.
Halász Csenge, Habány Leventéné Oroszi Zsuzsanna (2024): A mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai elvek gyakorlati átültethetőségéről - Az információbiztonsági szakma válasza. Gazdaság és Jog, 31.évf., 1-2.sz., 28-33.
Karsa Róbert (2024): Tűzvédelmi szakértői rendszer létrehozása nagy nyelvi modellek segítségével. Rendvédelem, 13. évf., 2. sz., 26-36. https://bm-tt.hu/wp-content/uploads/2024/04/2024_2_Karsa-Robert.pdf
Lékó Anna (2024): Az influenszerek tevékenységének jogi szabályozása. Magyar Jog, 71. évf., 3.sz.,145-157.
Kurucz Regina (2024): Hitelesebb ESG jelentés WELL at Scale audit és benchmarking programmal. ESG, 2. évf., 2.sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2400202.ESG/
Nagy Péter (2024): ChatGPT és más nagy nyelvi modellek (LLM-ek) biztonsági kérdései, szervezeti és társadalmi hatásai. Rendvédelem, 13. évf., 2. sz., 2-15. https://bm-tt.hu/wp-content/uploads/2024/04/2024_2_Nagy-Peter.pdf
Szécsi Katalin, Vajda Péter, Wieder Gergő (2024): Energiapiaci összefoglaló és kitekintés. ESG, 2. évf., 2.sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2400201.ESG/
Tóth András (2023): Az uniós jogba ütköző jogalkotásért való kárfelelősség kodifikációjának kérdései. Parlamenti Szemle, 8. évf., 2. sz., 57-82.
Teknős László (2024): Természeti katasztrófák tendenciális változásainak elemzése, értékelése. Belügyi Szemle, 72. évf., 2. sz., 267-287. https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1425/1385
Vereckei Judit (2024): Az igazgatók fejlesztésének lehetőségei és irányai a magyar köznevelés rendszerében - kutatási beszámoló. Rendvédelem, 13. évf., 2. sz., 88-95.
https://bm-tt.hu/wp-content/uploads/2024/04/2024_2_teljes-szam.pdf
KIADVÁNYAJÁNLÓ
ÁLLATVÉDELMI JOG
Szerző: Vetter Szilvia
L' Harmattan Kft, 2024.
„Az állatvédelem messze több annál, mint néhány állatszerető ember - sokak által hóbortnak tartott - szabadidős állatmentő tevékenysége: az emberek védelme ma már elképzelhetetlen az állatok védelme nélkül. Célunk a 21. században nem lehet más, mint a fenntartható állatvédelem, ami megfelel a környezeti, a társadalmi, és nem utolsósorban a gazdasági követelményeknek, mivel csak ez a körültekintő nézőpont biztosíthatja azt, hogy a változások időtállónak bizonyulhassanak, és a társadalom többségének támogatását elnyerhessék. Az állatvédelem, mint új, multidiszciplináris tudományterület a környezetvédelem dinamikusan fejlődő "kistestvére": számos ponton kapcsolódik a környezetvédelemhez, de egyedvédelmi vonatkozásait tekintve markánsan el is különíthető attól. Két "zászlóshajója" a jog és az állatorvoslás, de szervesen kapcsolódik - többek között - a pszichológiához, az etikához, a filozófiához, a kriminológiához, a szociológiához, valamint a közgazdaságtanhoz is.
Jelen kötet célja elsősorban (hiánypótló, úttörő módon) az állatvédelem hatályos, jogágakon átívelő jogi környezetének mind széleskörűbb, integratív felvázolása, de küldetésének tekinti a terület sokszínűségének, szerteágazó összefüggésrendszerének, egyben szépségének bemutatását is.”
Forrás: https://www.libri.hu/konyv/vetter_szilvia.allatvedelmi-jog.html
KÉZIKÖNYV AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONGAZDÁLKODÁSRÓL
2. hatályosított és bővített kiadás
Szerkesztő: Hoffman István
Orac, 2024.
„Az első kiadás megjelenése óta eltelt időszakban a jogrendszeren belül olyan jelentős változások – az új eljárásjogi kodifikáció, az önkormányzati szervezeti jog folyamatos változásai, a közszolgáltatások további államigazgatási felelősségbe történő átvétele, az önkormányzatok finanszírozásának átalakításai, a pénzügyi jog, a közbeszerzés, a vállalati menedzsmentszabályok átalakításai, az egyes ágazati változások, a joggyakorlat átalakulása, majd 2020-tól a Covid–19-pandémia miatti veszélyhelyzeti, 2022-től a háborús veszélyhelyzeti jogalkotás – történtek, amelyek korábban megnehezítették a kézikönyv aktualizálását.
A bővülő ismeretanyagra figyelemmel a szerzői közösség most arra vállalkozott, hogy a felgyülemlett jelentős jogszabályi módosulásokat, továbbá a hazai és európai bírói gyakorlat átalakulását is átvezesse a munkán, s egy második, hatályosított és részben átdolgozott kiadást készítsen el.
A közterületek használatával kapcsolatos vagyongazdálkodási kérdéseket bemutató, a lakás- és helyiségbérlet önkormányzati vagyongazdálkodási kérdéseivel foglalkozó, valamint az önkormányzati termőföldek vagyongazdálkodási kérdéseit elemző részek teljes megújulása mellett, a kötet szerzői – akik közigazgatási tapasztalattal rendelkező gyakorló ügyvédek, valamint az ELTE ÁJK és a Debreceni Egyetem ÁJK Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékének oktatói – törekedtek a gyakorlatban felmerülő problémák bemutatására, valamint részletesen elemezték az egyes kérdésekkel kapcsolatos alkotmánybírósági és felsőbírósági döntéseket is, különös tekintettel a korlátozott precedensrendszer kiépítésére.
A könyv jellegét tekintve továbbra is kézikönyv, azaz tudományos megalapozottságú, az elméleti kereteket, a hatályos szabályozást és gyakorlatot, a lehetséges és felmerült problémákat, a tipikus kérdéseket, valamint az azokra adott és adható válaszokat tekinti át. A szerzői közösség célja az volt, hogy a jelen kötet elkészítésével segítse az önkormányzatok vagyongazdálkodással foglalkozó köztisztviselői, önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok közalkalmazottai, munkavállalói, valamint az önkormányzatokkal szerződéses viszonyba kerülő szervezetek és jogi képviselőik tevékenységét. A fenti célkitűzéseknek megfelelően a kötet szerkezete alapvetően az önkormányzati vagyon szerkezetét és szabályozását követi. Így az első, „általános” részben a vonatkozó fejezetek az önkormányzati vagyon egészét érintő horizontális szabályokat vizsgálják, a második, „különös” részben pedig egyes, fontosabb ágazatok vagyongazdálkodási szabályait tekintik át.”
Forrás:https://orac.hu/kezikonyv_az_onkormanyzati_vagyongazdalkodasrol
AZ ORSZÁGBÍRÓI BÍRÁSKODÁSTÓL A KONCEPCIÓS PEREKIG
Szemelvények egy új jogtörténész generáció kutatásaiból
Szerkesztő: Heil Kristóf Mihály
Ludovika, 2024.
„„…nem vagyunk mások, mint folytatásai a régi időnek, a lábnyomok továbbmennek ugyanazon az úton, jó szem kell hozzá, hogy megláthassa valaki, hol végződik az egyik nemzedék lábnyoma, és hol folytatódik az új nemzedéké.” Krúdy Gyula fenti sorainak szellemében tudományos seregszemlére gyűlt össze a magyar jogtörténészek legfiatalabb generációja, hogy tovább építse és járja az elődök által lefektetett utakat. A tanulmánykötetben a Magyar Jogtörténész Egyesület tagjainak kutatásait bemutató írásokat tart a kezében az olvasó. A kiadványban hét különböző műhely (egyetemi tanszék) tizennégy doktorandusza mutatkozik be a jogtörténész céh és az érdeklődő szakmai közvélemény előtt.
A könyv tematikai sokszínűsége jól mutatja az ifjú tudósnemzedék szerteágazó kutatói érdeklődését. A kötetben olvashatunk magyar és egyetemes, összehasonlító jog-, illetve alkotmánytörténeti tanulmányokat, a 12. századi bíráskodásról, a 18. és 19. századi kodifikációs kísérletekről szóló vagy az afroamerikaiak választójogi küzdelmeit áttekintő írásokat egyaránt.”
BŐS NAGYMAROS: NEMZETKÖZI JOG, POLITIKA, KÖRNYEZETVÉDELEM
Írások az erőműrendszer történetéről és a jogvitáról
Szerző: Nagy Boldizsár
Gondolat Kiadó, 2024.
„Bős–Nagymaros” fogalommá vált, a növekedésre törő mérnöki mentalitás és a posztindusztriális ökológiai értékrendszer küzdelmének, egyúttal a hatalom és az ellenzék összeütközésének terepeként. Története azonban nem ért véget a rendszerváltással, de még az 1997-es, a hágai Nemzetközi Bíróság által hozott ítélettel sem. A magyar legújabb kori történelem nem érthető meg a vízlépcsőrendszert körülvevő hazai álláspontok „hullámzása” és a Csehszlovákiával, majd Szlovákiával folytatott vita, ezen belül az 1993–1997 között Hágában zajlott per beható ismerete nélkül. Ez a hiánypótló könyv az első, amely „Bős–Nagymaros” politikai, jogi és környezetvédelmi elemeit gazdag illusztrációkkal, az ügy teljes eddigi történetét feldolgozva áttekinti. Szerzője 1990 és 2010 között a magyar kormányok nemzetközi jogi szakértőjeként nemcsak közelről követte, hanem befolyásolta is a per, majd a kétoldalú tárgyalások menetét, ezért a nyilvánosságban nem látható folyamatokról is be tud számolni. A kötet újonnan írt, a mai olvasónak szóló nyitó- és zárófejezete, illetve az időrendben közölt korábbi tanulmányok a Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítéletének részletes elemzését adják, választ kínálva arra is, miért képtelen a két állam harmincöt évvel a vita kirobbanása után végre rendezni az ügyet, és miért tűri a magyar kormány a Duna elterelésének folyamatos jogsértését.
A közelmúltban feléledtek az egy második vízlépcső felépítését szorgalmazó hangok. Aki a kérdésről vitázni akar, nem nélkülözheti e könyv érveit.”
NYÍLT HOZZÁFÉRÉSŰ FORRÁSOK
DE GRUYTER ADATBÁZIS
szabad elérésű könyvek:
szabadon elérhető szakcikkek:
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
CAMBRIDGE CORE ADATBÁZIS
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
OXFORD ACADEMIC ADATBÁZIS
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
TAYLOR AND FRANCIS EBOOK COLLECTIONS
Szabadon elérhető könyvek:
ÚJ KÖNYVEK A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
Barzó Tíme: Az öröklési jog, a családi jog. 3. köt. / [a kötet szerzői Barzó Tímea, Fábián Ferenc, Hegedűs Andrea] In: Polgári jog. - Budapest: Patrocinium, 2024. - 5. átd. kiad.. - 514 p. Lezárva: 2024. jan. 1. - lelőhelyinformáció
Cséffán József: A Munka Törvénykönyve és magyarázata / Cséffán József. - Szeged : Szegedi Rendezvényszervező Kft., 2024. - 861 p. ; 20 cm Lezárva:2024. január 2. – lelőhelyinformáció
Kiss Gábor: Kihalt szavak kisszótára : nyelvünkből eltűnt 7650 szó, szójelentés és szókapcsolat magyarázata / Kiss Gábor. - Budapest : Tinta Könyvkiadó, 2024. - 229 p ; 21 cm (Az ékesszólás kiskönyvtára, ISSN 1786-4925 ; 92.) - lelőhelyinformáció
Móré Sándor: Szabálysértési jog / Móré Sándor. - Budapest : Patrocinium, 2024. - 141 p. ; 24 cm (Jogi szakvizsga könyvek) Lezárva: 2023. dec. 1. - lelőhelyinformáció
Tóth Mihály: Büntetőjog I. : általános rész / Tóth Mihály. - Budapest : Patrocinium, 2024.- 296 p. : ill. ; 24 cmv (Jogi szakvizsga könyvek, ISSN 2062-2546) Lezárva: 2024. január 15. - lelőhelyinformáció
Polgári perrendtartás : 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról : 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról : 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról : 2024. január 11. - lelőhelyinformáció
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Harmados Mária (Szegedi Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Dr. Szűcs Dániel(MIA TDO)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)