Május-június
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
JOG ÁLTALÁBAN
Varga Csaba (2024): Jogképek és jogászi felfogások: jogtudományi előfeltevések s eredmények, joghallgatói értékelések és választások. Magyar Jog, 71. évf. 5. sz. 289-298.
ALKOTMÁNYJOG
Kosztrihán Dávid (2024): Titkárságból kormányzati központ – A miniszterelnöki háttérapparátus intézményi evolúciója. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 63-78. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.63
BÜNTETŐJOG
Ambrus István (2024): Közfeladatot ellátó személy-e a pedagógus? Egy jogalkotási hiba margójára. Belügyi Szemle, 72. évf. 6. sz. 949-960. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp949-960
Ambrus, István (2014): Is the teacher is a person with a public function? On the margin of a legislative error. Belügyi Szemle, 72. évf. 6. sz. 1101-1012. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp1101-1012
Fodor Balázs Gábor (2024): A gazdasági bűncselekmények szankcionálása. Büntetőjogi Szemle, 13. évf. 1. sz. 39-52.
https://ujbtk.hu/fodor-balazs-gabor-a-gazdasagi-buncselekmenyek-szankcionalasa/
Gyarmati Dorina Olga (2024): A Btk. kis gömböcéről, azaz a pénzmosásról. Büntetőjogi Szemle, 13. évf. 1. sz. 53-60.
https://ujbtk.hu/gyarmati-dorina-olga-a-btk-kis-gombocerol-azaz-a-penzmosasrol/
Pokker Zoltán Péter (2024): Gondolatok a jogos védelemről a magyar büntetőjogban. Büntetőjogi Szemle, 13. évf. 1. sz. 91-94.
https://ujbtk.hu/pokker-zoltan-peter-gondolatok-a-jogos-vedelemrol-a-magyar-buntetojogban/
Skorka János Tamás (2024): Szabálysértési „kontra” közigazgatási bírság. Belügyi Szemle, 72. évf. 5. sz. 849-870. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp849-870
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Baji Dóra Antónia (2024): Motiváció vagy manipuláció – együttműködési kompetenciák a büntetőeljárásban. Büntetőjogi Szemle, 13. évf. 1. sz. 3-10.
Fázsi László, Stál József: A jogos érdek kérdése a büntetőjogban. Magyar Jog, 71. évf. 6. sz. 350-357.
Finszter Géza (2024): A titkos eszközök alkalmazásának jogi alapjai. Belügyi Szemle, 72. évf. 6. sz. 961-974. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp961-974
Finszter, Géza (2024): Legal basis for the use of covert means. Belügyi Szemle, 72. évf. 6. sz. 1087-1099. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp1087-1099
Herke Csongor (2024): A bizonyítékok újraértékelése: a deepfake technológia hatása a büntető igazságszolgáltatásra. Magyar Jog, 71. évf. 6. sz. 321-332.
Juhász Barnabás Bence (2024): Gazdasági bűncselekmények nyomozásának megindulása. Büntetőjogi Szemle, 13. évf. 1. sz. 61-65.
https://ujbtk.hu/juhasz-barnabas-bence-gazdasagi-buncselekmenyek-nyomozasanak-megindulasa/
László Balázs (2024): A közvád alkotmányjogi helyzete a magánvádas eljárást érintő jogszabályváltozások tükrében. Büntetőjogi Szemle, 13. évf. 1. sz. https://ujbtk.hu/laszlo-balazs-a-kozvad-alkotmanyjogi-helyzete-a-maganvadas-eljarast-erinto-jogszabalyvaltozasok-tukreben/
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
Bottyán Sándor (2024): „BörtönTikTok” – A börtön téma megjelenése hazai és külföldi videótartalmakban. Börtönügyi Szemle, 43. évf. 1. sz. 39-63.
https://bv.gov.hu/sites/default/files/bsz_2024-1_online.pdf
Nagy Melitta Mónika (2024): A vallás szerepe a női fogvatartottak mindennapjaiban – Kutatás a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben. Börtönügyi Szemle, 43. évf. 1. sz. 65-83.
https://bv.gov.hu/sites/default/files/bsz_2024-1_online.pdf
Schmehl János (2024): A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 2024. évi módosításának előzményei és háttere – A büntetés-végrehajtási szervezet megerősödése. Börtönügyi Szemle, 43. évf. 1. sz. 5-13.
https://bv.gov.hu/sites/default/files/bsz_2024-1_online.pdf
Somogyvári Mihály (2024): Az elítéltek klasszifikációja, a kategória- és kreditrendszer működési elve a 2024-ben hatályba lépő törvény alapján. Börtönügyi Szemle, 43. évf. 1. sz. 15-37.
https://bv.gov.hu/sites/default/files/bsz_2024-1_online.pdf
Szabó Bálint, Bezzeg Sebastian (2024): Országos törzsfoglalkozás a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben. Börtönügyi Szemle, 43. évf. 1. sz. 85-101. https://bv.gov.hu/sites/default/files/bsz_2024-1_online.pdf
Vágó Zoltán (2024): A mintázatok jelentősége a dinamikus biztonság fogalmi
rendszerében. Börtönügyi Szemle, 43. évf. 1. sz.,103-121.
https://bv.gov.hu/sites/default/files/bsz_2024-1_online.pdf
RENDÉSZET
Balla Zoltán (2024): Ceterum censeo, ne beszéljünk még rendészettudományról. Belügyi Szemle, 72. évf. 6. sz. 1069-1085. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp1069-1085
Korinek László (2024): Önkormányzati rendőrség? Belügyi Szemle, 72. évf. 5. sz. 805-814. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i5.pp805-814
Sallai János (2024): A magyar rendészettudomány 180 éve. Belügyi Szemle, 72. évf. 5. sz. 791-803. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp791-803
Szilvásy György Péter (2024): A rendőri fellépéssel kapcsolatos panaszok rövid történeti áttekintése. Belügyi Szemle, 72. évf. 6. sz. 1057-1068. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp1057-1068
Vass Gyula [et al.] (2024): A katasztrófavédelmi kutatások eredményei és fejlesztése a rendészettudomány rendszerében. Belügyi Szemle, 72. évf. 5. sz. 815-833. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp815-833
KRIMINOLÓGIA
Csemáné Váradi Erika, Lindt Roland (2023): A játékfüggőség jelentésárnyalatai: a kóros szerencsejáték- és videojáték-használatból fakadó társadalmi kihívások és jogi megoldások 2023-ban. Fontes Iuris, 9. évf. 2-4. sz. 55-64. https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.9
Fenyvesi Csaba (2024): Crime prevention function of criminalistics. Büntetőjogi Szemle, 13. évf. 1. sz. 35-38. https://ujbtk.hu/csaba-fenyvesi-crime-prevention-function-of-criminalistics/
Lochner Klaudia (2024): Speciális nyomozástámogató és viselkedéselemző tevékenység. Belügyi Szemle, 72. évf. 5. sz. 871-891. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp871-891
KRIMINALISZTIKA
Girhiny Kornél (2024): A helyszíni kihallgatás kriminalisztikai fejlődésfolyamata hazánkban. Belügyi Szemle, 72. évf. 6. sz. 1037-1055. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp1037-1055
Petrétei Dávid (2024): Kriminalisztika, rendészettudomány, forenzikus tudományok – gondolatok az MRTT jubileuma kapcsán. Belügyi Szemle, 72. évf. 5. sz. 773-789. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp773-789
POLGÁRI JOG
Angyal Zoltán, Cogoi Róbert (2024): Az általános kártérítés megítélésének anyagi és eljárásjogi feltételei - különös tekintettel a bírósági gyakorlatra. Magyar Jog, 71. évf. 5. sz. 277-288.
Bakos-Kovács Kitti (2024): A szerzői vagyoni jogok átruházhatóságának fejlődése. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 5. sz. 236-244.
Bartl Bálint (2023): A hibás termékekért való felelősség új irányai. Fontes Iuris, 9. évf. 2-4. sz. 24-30. https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.4
Benke József (2024): „Káros örökbefogadás”: Kártérítés vagy „tovagyűrűző biztatási kár”? A „wrongful adoption” összehasonlító értelmezése a magyar kárkötelmi jogban. Polgári Jog, 9. évf. 5-6. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400301.POJ/
Kasuba Róbert (2024): Az önkormányzat mint (szükségszerű) törvényes örökös öröklésének néhány kérdése egyes európai országokkal összevetésben. Családi Jog, 22. évf. 2. sz. 32-38.
Miskolczi Bodnár Péter (2024): Érdekbeli lehetetlenülés és bírói szerződésmódosítás. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 5. sz. 213-223.
Nemes Noémi (2024): Az elővásárlási jog szabályozása a társasház alapító okiratában. Ingatlanjog, 4. évf. 1. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2400101.IJO/
Szucsikné Soltész Ilona Rita (2024): A környezeti károk joghatósági kérdései II. Magyar Jog, 71. évf. 5. sz. 257-264.
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Ambrus István, Csöndes Mónika (2024): A büntetőítélet hatálya polgári perben, döntés a jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogkövetkezményeiről II. Magyar Jog, 71. évf. 5. sz. 265-276.
Cseke Ivett (2024): Anyagi pervezetés a deliktuális kártérítési perekben. Polgári Jog, 9.évf. 5-6. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400302.POJ/
Molnár Judit, Cséffai Attila Csaba (2024): A más eljárásban kirendelt szakértő véleménye és felhasználása a polgári perben. Magyar Jog, 71. évf. 6. sz. 341-349.
Pap Péter (2024): Végrehajtási cselekmények a Kúria gyakorlatában. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 72. évf. 6. sz. 1068-1074.
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_junius_0614.pdf
CSALÁDJOG
Gyengéné Nagy Márta (2024): „Bennszülöttek a digitális dzsungelben” - a gyermek digitális önrendelkezési joga a gyermeki jogok oldaláról. 2. rész. Családi Jog, 22. évf. 2. sz. 1-6. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3796139
Herger Cs. Eszter (2024): A közszerzeményi rendszer alkalmazásának problémái gyakorlati nézőpontból. Családi Jog, 22. évf. 2. sz. 7-13.
Herczog Mária (2024): A gyermekek védelme: krízis és speciális nevelőszülői ellátás. Családi Jog, 22. évf. 2. sz. 14-20.
Kriston Edit (2024): A szülői magatartások értékelésének aktualitásai a Kúria gyakorlatában. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 72. évf. 6. sz. 1062-1067.
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_junius_0614.pdf
Szabó Eszter (2024): „Eljárás az eljárásban” - a közös szülői felügyelet és a mediáció összekapcsolódása. Családi Jog, 22. évf. 2. sz. 21-26.
Antalóczy Adrienn (2024): A versenytilalmi megállapodás jogintézményének és magyar (jog)gyakorlatának kritikája (2. rész). Munkajog, 8. évf. 2. sz. 25-32.
Decmann Ella (2024): Apa hol van? - Avagy az apasági és szülői szabadság átültetésének egyes kérdései. Munkajog, 8. évf. 2. sz. 47-53.
Gergely Katalin (2024): A munkaügyi iratok megőrzésének szabályai. Munkajog, 8. évf. 2. sz. 70-77.
Kártyás Gábor (2024): Másodállás pihenőidőben? - A párhuzamosan fennálló munkaviszonyok problémája. Munkajog, 8. évf. 2. sz. 11-17.
Nádas György, Orosz Ferenc (2024): A szerződési szabadság megjelenése az általános szerződési feltétel mint egyoldalú jognyilatkozat kapcsán. Munkajog, 8. évf. 2. sz. 1-10.
Prugberger Tamás (2024): A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság hazai szabályozásának alakulása az európai uniós jogi rendezés hatása alatt. Európai Jog, 24. évf. 3. sz. 20-24.
Prugberger Tamás, Zaccaria Márton Leó (2024): A munkajogi igények elévülésének újszerű megközelítése - gondolatkísérlet a 2023/970 irányelv 21. cikke alapján. Munkajog, 8. évf. 2. sz. 19-23.
Rátkai Ildikó (2024): Munkáltatói kötelezettségvállalás a munkaszerződésben - kötelezettség vagy hiú remény? Munkajog, 8. évf. 2. sz. 33-39.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/5320668
Szablics Benedek Árpád (2024): A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony és az egészségügyi szolgálati jogviszony egyes kérdéseiről (2. rész). Munkajog, 8. évf. 2. sz. 40-46.
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Czibrik Eszter, Papp Laura, Czékmann Zsolt (2024): Megváltozott feladatkörök az új ingatlan-nyilvántartási szabályok alapján, avagy az ügyvédi felelősség újabb próbatétele. Ingatlanjog, 4. évf. 1.sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2400102.IJO/
Hámori Antal (2024): Kérelmező ügyfél-e a fogyasztó?. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 167-183. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.167
Haspel Orsolya (2024): Egyes közlekedési szabályszegésekre vonatkozó közigazgatási bírságolási kérdések. Belügyi Szemle, 72. évf. 6. sz. 987-1000. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp987-1000
Móricz Aliz (2023): A biztosítási intézkedés jogintézményének főbb sarokpontjai az adóvégrehajtási eljárásban. Fontes Iuris, 9. évf. 2-4. sz. 71-80. https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.11
EURÓPAI JOG
Barátki László Attila (2024): A fatf standard és nemzeti szintű végrehajtása. Büntetőjogi Szemle, 13. évf. 1. sz. 11-18.
https://ujbtk.hu/baratki-laszlo-attila-a-fatf-standard-es-nemzeti-szintu-vegrehajtasa/
Berczeli Sándor (2024): Az Európai Unión belüli büntetőjogi együttműködés asszimetriája – avagy a többsebességes EU megvalósulása a büntetőjogi együttműködés területén. Büntetőjogi Szemle, 13. évf. 1. sz. https://ujbtk.hu/berczeli-sandor-az-europai-union-beluli-buntetojogi-egyuttmukodes-asszimetriaja-avagy-a-tobbsebesseges-eu-megvalosulasa-a-buntetojogi-egyuttmukodes-teruleten/
Csillik Kristóf (2024): Az Európai Bíróság tisztázta a versenyjogi jogsértéssel okozott károk elévülési idejére vonatkozó minimumstandardokat. Magyar Jog, 71. évf. 6. sz. 367-369.
Gasztonyi Zoltán Antal (2024): Jogi paradigmaváltás és annak kihívásai: az orvostechnikai eszközöket érintő közösségi szabályozásában - föderalista szemlélet, vagy csupán növekvő jogi bürokrácia az EU-ban?. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 95-112. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.95
Károlyi Balázs (2023): A hatáskörmegosztás elve az Európai Unió külkapcsolatainak terén, különös tekintettel a nemzetközi egyezmények megkötésére. Fontes Iuris, 9. évf. 2-4. sz. 31-36. https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.5
Kunos Zsuzsanna (2024): A hajléktalanság kriminalizálása és az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 5. sz. 245-253.
Lendvai Gergely, Papp János, Szikora Tamás (2024): A politikai kampány láthatáron lévő uniós szabályozása. Európai Jog, 24. évf. 3. sz. 11-19.
Molnár Tibor Tamás (2024): A kamionkartell-kártérítési perek európai gyakorlata: Spanyolország és Hollandia. Európai Jog, 24. évf. 3. sz. 1-10.
Prieger Adrienn (2024): Az Európai Unió és Törökország: Musztafa Kemál hatása az EU felé vezető úton. Európai Jog, 24. évf. 3. sz. 25-31.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3671736
NEMZETKÖZI JOG, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Bencsik Imola (2024): A nyelvi aspektusok relevanciája a nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásokban. Magyar Jog, 71. évf. 6. sz. 358-366.
Hajdu Gábor (2024): EU, SPS and Brexit: Comparing SPS Chapters in the CETA and the EU-UK TCA. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 79-94. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.79
Ignyes, Ladislav, Balga, Jozef (2024): Szlovák rendészeti jogszabályok jellemzése. Belügyi Szemle, 72. évf. 6. sz. 1001-1019. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp1001-1019
Kelemen Roland (2024): Az Egyesült Államok hírszerző tevékenységének alkotmányos alapjai és kiberbiztonsági kapcsolódásai. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 49-61. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.49
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, BÍRÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER
Fázsi László, Koncz Veronika (2024): A bírói etikáról a bírák etikai kódexének tükrében. Büntetőjogi Szemle, 13. évf. 1. sz.,
https://ujbtk.hu/fazsi-laszlo-koncz-veronika-a-biroi-etikarol-a-birak-etikai-kodexenek-tukreben/
Suri Noémi, Szinek Csütörtöki Hajnalka (2023): Felsőbírósági reform Szlovákiában : az igazságügyi reform elemzése, különös tekintettel a bíróságok működésére. Fontes Iuris, 9. évf. 2-4. sz. 42-48. https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.7
JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Auer Ádám [et al.] (2024): A korlátozott precedensrendszer hatása a kúriai ítéletek hivatkozásaira. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 5. sz. 224-235. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3216152
Balogh Áron Péter (2024): A kollektív szerződés és a vezetői munkaszerződések viszonya a Kúria döntésének fényében. Munkajog, 8. évf. 2. sz. 55-61.
Bodzási Balázs (2024): Igényérvényesítés a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Magyar Jog, 71. évf. 5. sz. 299-302.
Gál Andor (2024): Az elektromos roller mint az ittas járművezetés bűncselekményi alakzatának elkövetési eszköze. Magyar Jog, 71. évf. 6. sz. 369-371. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/2790946
Gutman Éva (2024): Mezőgazdasági föld rendeltetésének megfelelő művelés biztosítása. Magyar Jog, 71. évf. 5. sz. 302-305.
Hatlaczki-Kálmán Andrea (2024): A Kúria feltételes szabadságra bocsátás feltételeiről alkotott összefoglaló véleményének aktuális kérdései. Magyar Jog, 71. évf. 5. sz. 305-307.
Kárász Marcell (2024): Ítélettel vagy végzéssel kell dönteni a mulasztási perben a közigazgatási cselekményként történő minősítésről? Magyar Jog, 71. évf. 5. sz. 307-310. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/6430041
Kárász Marcell (2024): A téves formában megvalósított közigazgatási cselekmény tartalom szerinti minősítése a közigazgatási perben. Magyar Jog, 71. évf. 6. sz. 372-374.
Kiss Gábor (2024): A pince mint önálló ingatlan és a pincehasználati jog mint szolgalmi jog elbirtoklása. Ingatlanjog, 4. évf. 1. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2400103.IJO/
Molnár Noémi Fanni (2024): A hajléktalanság kriminalizálása a gyakorlatban. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 5. sz. 254-263.
Nagy Álmos Lukács (2024): A kötelezetti késedelem és a teljesítés meghiúsulásának elhatárolása. Magyar Jog, 71. évf. 5. sz. 310-312.
Rajkai Bence (2024): A precedensek értéke és értéktelensége – a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.054/2022/14. jogegységi hatályú határozata elemzése. Polgári Jog, 9. évf. 5-6. sz.,
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400303.POJ/
Szabó Annamária Eszter (2024): A visszaható hatályú jogalkotás következményei az önkormányzati rendeletalkotás esetében. Magyar Jog, 71. évf. 6. sz. 374-377.
Szabó Patrik (2024): A platformalapú foglalkoztatás minősítésével kapcsolatos hazai bírósági ítéletek bemutatása, különös tekintettel a Kúria Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú ítéletére. Munkajog, 8. évf. 2. sz. 62-69.
Szecskó József András (2024): A teljes bizonyító erejű magánokirat mint alaki kellék a földforgalmi ügyekben. Ingatlanjog, 4. évf. 1. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2400104.IJO/
Tancsik Annamária (2024): Az európai bíróságok legújabb döntéseiből. Családi Jog, 22. évf. 2. sz. 39-45.
Traser Julianna Sára (2023): Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában. Fontes Iuris, 9. évf. 2-4. sz. 49-54. https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.8
JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET
Buzás Gábor (2024): A rendőri intézkedések szabályozásának története 1881-től. Belügyi Szemle, 72. évf. 6. sz. 1021-1035. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp1021-1035
Cséffai Attila Csaba (2024): Szakértők a bűnvádi perrendtartásban. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 151-166. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.151
Herold Virág (2023): Konfliktus és kompromisszum: Deák Ferenc és Lustkandl vitájának jogi és politikai dimenziói. Fontes Iuris, 9. évf. 2-4. sz. 16-23. https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.3
Kasuba Róbert (2024): „Megőrizve-megújítani” - 130 éves a házassági törvény. Családi Jog, 22. évf. 2. sz. 53-56.
Papp Renáta (2024): A játékelmélet alkalmazási lehetőségei a büntetőeljárásban. Büntetőjogi Szemle, 13. évf. 1. sz. https://ujbtk.hu/papp-renata-a-jatekelmelet-alkalmazasi-lehetosegei-a-buntetoeljarasban/
Sallai János (2024): Az első rendőrségitörvény-javaslat. Belügyi Szemle, 72. évf. 6. sz. 975-985. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp975-985
Sereg Péter (2023): A Királyi Curia szervezete és működése a reformkorban. Fontes Iuris, 9. évf. 2-4. sz. 65-70. https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.10
Soltész Tamás (2023): Deák Ferenc és büntető szankciórendszerünk reformja. Fontes Iuris, 9. évf. 2-4. sz. 7-15. https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.2
JOGÉLET, JOGIRODALOM
XIX. Országos Munkajogi Jogesetmegoldó és Perbeszédverseny. Munkajog, 8. évf. 2. sz. 80.
Alberti Giulia (2024): Családi kapcsolatok jogi kaleidoszkópja. Családi Jog, 22. évf. 2. sz. 46-48.
Ghira Márton (2024): A vagyonkezelés jelene és jövője: beszámoló a 2023. évi STEP Europe konferenciáról. Magyar Jog, 71. évf. 5. sz. 313-314.
Haász Diána (2024): Quo vadis szakértés? - Kérdés, döntés, felelősség. Családi Jog, 22. évf. 2. sz. 49-52.
Józsa Zoltán (2024): Fókuszban a helyi önkormányzatok. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 5. sz. 265-269.
Kukorelli István (2024): Bibó és a népi irodalom. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 113-118. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.113
Pálvölgyi Balázs (2024): Az Országbírói Értekezlet története és öröksége – Képessy Imre munkájáról. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 209-211. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.209
Petrasovszky Berta (2023): Interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel. Fontes Iuris, 9. évf. 2-4. sz. 5-6. https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.1
Szabó Tamás (2024): Recenzió Glavanits Judit – Papp Nikolett (szerk.): A fogyasztóvédelem egyes aktuális kérdései: A békés vitarendezés lehetőségei a 21. század technológia-intenzív közegében című művéhez. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 199-207. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.199
Szigeti Péter (2024): Karácsony András: Döntés és hagyomány. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 185-198. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.185
Tóth Nikolett Ágnes (2024): „A legnagyobb eredményünk a rendészettudományi kutatások feltételeinek a megteremtése” – interjú dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy úrral. Belügyi Szemle, 72. évf. 5. sz. 929-934. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp929-934
Tóth Nikolett Ágnes (2024): „A Magyar Rendészettudományi Társaság a következő húsz évben is biztosan megtalálja a helyét a tudomány világában” – Interjú prof. dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy úrral. Belügyi Szemle, 72. évf. 5. sz. 935-939. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp935-939
Trócsányi László (2024): Jogászi pályafutásom Curriculum vitae IV. Magyar Jog, 71. évf. 5. sz. 315-319.
Trócsányi László (2024): Jogászi pályafutásom. Curriculum vitae V. Magyar Jog, 71. évf. 6. sz. 378-384.
EGYÉB
Egresi Katalin (2024): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása: a kulturális identitások politikai jelentősége. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 119-140. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.119
Keséné Bohácsi Beáta (2024): A mesterséges intelligencia begyűrűzése a mindennapokba. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 141-149. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.141
Móré Sándor, Szilvásy György Péter (2024): A különleges jogrend, valamint a biztonság- és védelempolitika megújult stratégiai és normatív keretei Magyarországon. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 15-47. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.15
Ocskó Eszter, Szekeres Diána (2024): A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának jogi vetülete, fókuszban az európai szabályozás. Magyar Jog, 71. évf. 6. sz. 333-340.
Solti István (2024): Nemzetbiztonság mint kutatási területirányai és kilátásai. Belügyi Szemle, 72. évf. 5. sz. 835-848. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp835-848
Szoboszlai-Kiss Katalin, Zádori János (2024): Asszisztált reprodukció újragondolva. Jog-Állam-Politika, 16. évf. 2. sz. 3-14. https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-2.3
Tarkó Áron (2024): A cseh, a magyar és szlovák magánnyomozás és vagyonvédelem törvényi szabályozása 1989-től napjainkig. Európai Jog, 24. évf. 3. sz. 32-36.
KIADVÁNYAJÁNLÓ
MUNKAJOGI ÉS POLGÁRI JOGI SZERZŐDÉS ÉS IRATMINTATÁR 2024
Szerző(k): Horváth István, Szladovnyik Krisztina
Vezinfó, 2024.
„Könyvünk ötödik alkalommal megjelenő, bővített tartalmú kiadása, a Munkajogi és polgári jogi szerződés- és iratmintatár a polgári jog és a munkajog körébe tartozó legfontosabb szerződések és ún. egyoldalú jognyilatkozatok, valamint a Munka Törvénykönyve által előírt munkaadói tájékoztató mintáit tartalmazza.
A lábjegyzetekben az Olvasó - esetenként az irányadó és egyre szélesebb körű kúriai ítélkezési gyakorlatot is idézve - megtalálja az adott szerződéses kikötéshez kapcsolódó részletes magyarázatot, amely segítségére lehet az értelmezésben. Ne feledjük azonban, hogy a jogi iratminták korántsem olyanok, mint - ha távoli párhuzammal szeretnénk élni - a hímzésminták, amelyeket általában szolgai módon kell követni! Sőt, sokszor nem is szabad ezt tenni, hiszen konkrét élethelyzet valamely igencsak különös feltétel kikötését követelheti meg a szerződésben!
Kiadványunk összeállításának elsődleges célja az volt, hogy mindenki számára támpontot, biztos alapot nyújtsunk a szerződéskötéshez. A lényeg, hogy "legyen mihez nyúlni", legyen mibe belefoglalni egy-egy megállapodást a maga speciális kívánalmaival együtt - szerencsére a munka dandárját a Munkajogi és polgári jogi szerződés- és iratmintatár elvégzi Ön helyett.
Könyvünk mellékleteként egy ajándék pendrive-ot is adunk, amelyen megtalálható az összes megállapodás- és jognyilatkozat-minta Word formátumban. A kiválasztott szerkeszthető dokumentumot csak a számítógépére kell másolnia, és az adatokkal kitöltve - adott esetben saját különleges kikötéseivel kiegészítve - pár perc alatt elkészítheti és kinyomtathatja a kívánt dokumentumot.”
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/MUNKAJOGI-ES-POLGARI-JOGI-SZERZODES-ES-IRATMINTATA
GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA 2024
Jogi háttér - Számvitel - Adózás
Szerző(k): Egri Retezi Katalin, Egri István Iván
Vezinfó, 2024.
„A kiadvány áttekinti a gazdasági társaságok átalakulásának (társaságiforma-váltások, egyesülések, szétválások, beolvadásos szétválások) társasági és cégjogi, számviteli, adó- és közteherviselési és piacszabályozási aspektusait.
Az azonos című könyv előző, két évvel ezelőtti kiadása óta a téma joganyaga továbbra is erősen „mozgásban volt”.
A fontosabb változások:
- bevezették a leválás intézményét mint új átalakulási tranzakció altípust a 2023. évi XXXIX. törvénnyel
- a mobilitási irányelv alapulvételével a hazai törvényalkotás hatályon kívül helyezte a korábbi Tet tv.-t (2007. évi CXL. tv.) és 2022. augusztus 1-jével életbe léptette a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvényt (új Tet tv.)
- a 2023. őszi adóváltozási csomagok alapján újfent érdemben változik a Katv.-nek a kivás cégek egyesülését, szétválását érintő szabályozása.”
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/GAZDASAGI-TARSASAGOK-ATALAKULASA-2024
BÜNTETŐELJÁRÁSI JOG I.
ELTE Jogi Kari Tankönyvek
Szerkesztő(k): Hack Péter
ELTE Eötvös, 2024.
„Jelen tankönyv elsődleges célja, hogy a joghallgatóknak segítséget nyújtson a büntetőeljárási jog megértéséhez és elsajátításához. Ugyanakkor a tankönyv hasznos olvasmány lehet a gyakorló szakemberek számára is, az egyes eljárási intézmények kialakulásának, fejlődésének a megértésében, az egyes rendelkezések mögötti lehetséges jogpolitikai szándékok megismerésében.
A tankönyv I. kötete a büntetőeljárás alapfogalmait, az eljárási jog történetét, a történelem során kialakult eljárási rendszereket mutatja be, majd vázlatosan áttekinti a magyar büntetőeljárás történetét.
A tankönyv tételes jogi részében az eljárási törvény két nagy része – a statikus rész és a dinamikus rész – szerinti szerkezeti felosztást követve tárgyaljuk azt a kérdést, hogy az eljárást milyen alapelvek határozzák meg, kik lehetnek a büntetőeljárási jogviszonyok alanyai, vagyis kik rendelkezhetnek eljárási jogokkal, illetve kiket terhelnek eljárási kötelezettségek. A statikus részben találjuk azokat a szabályokat, amelyek az eljárás dinamikus részének, vagyis az eljárás menetének minden szakaszában alkalmazandó általános eljárási szabályok. Ugyancsak a törvény statikus részéhez tartozik az eljárás lényeges elemét jelentő megismerési folyamat, a bizonyítás szabályainak bemutatása. A tankönyv az eljárásjogi bizonyítás szabályain kívül egy fejezet erejéig vázlatosan tárgyalja a kriminalisztika tudományának alapkérdéseit is. A hatályos eljárási törvény minden elődjénél részletesebben szabályozza a leplezett (titkos) eszközök alkalmazását, amely eszközök egyre nagyobb szerepet kapnak a büntetőeljárásokban. A statikus rész utolsó fejezete az alapjogok büntetőeljárás során történő korlátozását rendező kényszerintézkedésekkel foglalkozik.
A tankönyv I. kötete három fejezetében a törvény dinamikus részéhez tartozó szabályokat is tárgyal, így az előkészítő eljárás, a nyomozás ügyészi szakasza és a vádemelés, valamint a vádemelés előtti bírósági közreműködés, a nyomozási bíró eljárásának szabályait.”
BÜNTETŐELJÁRÁSI JOG II.
ELTE Jogi Kari Tankönyvek
Szerkesztő(k): Hack Péter
ELTE Eötvös, 2024.
„A tankönyv elsődleges célja, hogy a joghallgatóknak segítséget nyújtson a büntetőeljárási jog megértéséhez és elsajátításához. Ugyanakkor a tankönyv hasznos olvasmány lehet a gyakorló szakemberek számára is, az egyes eljárási intézmények kialakulásának, fejlődésének megértésében, az egyes rendelkezések mögötti lehetséges jogpolitikai szándékok megismerésében.
Arra törekszünk, hogy a hatályos eljárási törvényt a jogterületen megoldandó problémák egy lehetséges megoldásaként mutassuk be, hiszen könnyen lehet, hogy a végzett jogászok pályájuk során a jelenleg hatályos törvényen kívül még több új kódexet fognak alkalmazni. Szeretnénk bemutatni azt a fejlődési folyamatot, amelynek eredményeként a jogalkotó végül eljutott a törvényben lévő megoldáshoz. Az egyes jogintézmények történeti kialakulásának felvázolása segít megérteni az adott jogintézmény funkcióját, és érzékelteti, hogy ugyanannak a kérdésnek a megoldására a jogalkotó többféle lehetőség közül is választhat.
A tankönyv I. kötete a büntetőeljárás alapfogalmait, az eljárási jog történetét, a történelem során kialakult eljárási rendszereket mutatta be, majd vázlatosan áttekintette a magyar büntetőeljárás történetét. Ezt követően a három fejezetben a törvény dinamikus részéhez tartozó szabályokat is tárgyalta, így az előkészítő eljárás, a nyomozás ügyészi szakasza és a vádemelés, valamint a vádemelés előtti bírósági közreműködés, a nyomozási bíró eljárásának szabályait.
A tankönyv II. kötete a törvény dinamikus részének többi kérdését elemzi, az eljárás bírósági szakaszának általános szabályaitól indulva a tárgyalás előkészítésén, az első-, a másod-, és a harmadfokú eljárásig. Ugyancsak foglalkozunk a rendkívüli jogorvoslatok intézményeivel és a minden eddigi eljárási törvénynél nagyobb számban szabályozott tizennégy külön eljárással. A büntetőeljárást bemutató fejezetek a különleges eljárások és a büntető eljáráshoz kapcsolódó egyéb eljárások, valamint a nemzetközi vonatkozású eljárások bemutatásával zárul.”
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
3. átdolgozott kiadás
Jogi Szakvizsga Könyvek
Szerkesztő(k): Udvary Sándor
Patrocinium, 2024.
„A jogi szakvizsgára készülő jogászok mindig nagy kihívással néznek szembe a felkészülés során, hiszen a felkészülés alapjául szolgáló törvényi és bírósági gyakorlat anyagán kívül kevés támpontjuk van. És ez így is van rendjén egy gyakorló jogásznál, aki az egyetem elvégzésével arról tett bizonyságot, hogy jelentős terjedelmű anyagok rendszerező áttekintésére képes. Mindazonáltal a jelölti, fogalmazói időszakban végzett gyakorlat tárgya jelentősen behatárolja azt a joganyagot, amelyen belül a fiatal kollegák elmélyültek. Ezt a szükségszerű specializációt rendszeres, szervezett felkészüléssel enyhíthetik az adott szakmák, de hasznos egy olyan összefoglaló, rendszerező jegyzet is, ami az Igazságügyi Minisztérium elvárásai, a kiadott tételsor alapján segíti a vizsgaanyag áttekintését. A széles, minden jelentős jogászi szakma összefogásán alapuló szerzőcsapat akiknek többsége maga is a szakvizsgabizottság cenzora ezt a célt tűzte maga elé: egy olyan tananyag, segédanyag megírását, amely rendszeres áttekintést ad a polgári eljárásjog szakvizsgán előkerülő (ill. a szorosan kapcsolódó) részeiről.”
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA
2. átdolgozott kiadás
Jogi Szakvizsga Könyvek
Szerző(k): Gombos Katalin
Patrocinium, 2024.
„A szerző a kötetet az Igazságügyi Minisztérium által kiadott hivatalos tételsor mentén írta meg, tematikusan rendezve az egyes témakörökhöz tartozó joganyagot és bírósági gyakorlatot. A kötet célja egyrészt az, hogy átfogó ismereteket biztosítson minden témakörben, másrészt pedig rávilágítson az egyes kérdésekkel kapcsolatban jelentkező jogértelmezési és joggyakorlatban felmerülő problémákra is. „
Forrás: https://eltebook.hu/gombos-katalin-az-europai-unio-joga
20 ÉV AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlege
Szerkesztő(k): Bíró-Nagy András, Medve-Bálint Gergő
Osiris, 2024.
„A hazánk EU-csatlakozásának huszadik évfordulója alkalmából összeállított kötet megvonja Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlegét, feltárva, hogy a 2004-es csatlakozás óta miként alakultak az ország legfontosabb közpolitikai folyamatai az Európai Unió által teremtett szabályozói környezetben. A könyv fő kérdése az, hogy mennyire élt Magyarország azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az uniós tagság kínált. Az itt olvasható tanulmányok tényszerű diskurzus kialakításához szeretnének hozzájárulni hazánk uniós tagságáról, elősegítve a témáról folytatott színvonalas szakmai párbeszédet és közbeszédet.
A kötet bemutatja, hogy miként alkalmazkodott a magyar piacgazdasági rendszer az Európai Unió egységes belső piacához, miként befolyásolta a hazai gazdaságpolitikát az EU gazdasági kormányzása, miért nem vezettük be eddig az eurót, és hogyan hatottak a magyar vállalatok teljesítményére az uniós támogatások. A tanulmányok átfogó elemzést nyújtanak arról is, hogy az uniós források miként alakították az országon belüli területi egyenlőtlenségeket, milyen hatással volt az EU-tagság a hazai jogalkotásra, hogyan hatott az EU agrárpolitikája a magyar mezőgazdaságra, mennyire követték az itthoni szociálpolitikai trendek az európai törekvéseket, és mennyiben teljesültek az uniós közpolitikai ajánlások Magyarországon. Emellett bemutatjuk azt is, hogy két évtizednyi tagság után miként tekint a magyar társadalom az Európai Unióra, milyenek az EU közpolitikai percepciói, és melyek ma az euroszkepticizmus fő mozgatórugói hazánkban.”
KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS ÉS ÁFACSALÁS A GYAKORLATBAN
Adólevonási jog, számlagyárak, körhintacsalások
Szerző: Steiner Gábor
ORAC Kiadó, 2023.
„Ez idáig nem jelent meg e témában ilyen széles körű, a joggyakorlatot és az elméleti alapokat is ismertető, azt elemző és a gyakorlatban ténylegesen felmerülő jogkérdésekre választ adó mű, így ez a monográfia pótolja ezt a hiányt. Külön értéke a könyvnek, hogy a szerző gyakorló jogász, így ismeri a joggyakorlatban jelentkező kérdéseket és a mindennapi munkájában alkalmazza a kialakult joggyakorlatot, ugyanakkor a jogi problémákat elemzően vizsgálja és arra széles körű elméleti ismeretei alapján adja meg a válaszokat.
A könyv első három része elsődlegesen történeti és elméleti alapvetést tartalmaz, a negyedik résztől kezdődően pedig az áfacsalások »legjellemzőbb elkövetési módszerei« közül elemez hármat. Ennek során az elkövetési módszer közérthető leírását, elemzését követően mutatja be a kialakult bírói gyakorlatot, nagy hangsúlyt fektetve az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének ismertetésére is. Az áfacsalások körében bonyolultabb, nagyobb szervezettséget feltételező számlagyárak és az ún. körhintacsalások esetében a bizonyítási nehézségekre és azok megoldására is részletesen kitér. A hetedik részben a szerző a költségvetési csalás vonatkozásában jelenleg felmerülő legjelentősebb anyagi jogi problémákat veti fel és elemzi, eligazodási pontokat adva a hazai joggyakorlat, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága esetjogának ismertetésével (külön kiemelendő a ne bis in idem elvére vonatkozó fejezet).
A monográfia, a téma ilyen módszerrel történő feldolgozása alapján, nemcsak a gyakorló büntetőjogászok és a jogtudósok számára tartalmaz rendszerezett és széles körű ismeretanyagot, hanem a joghallgatók és a jog világában eligazodást keresők részére is közérthetően mutatja be a költségvetési csalásra vonatkozó szabályozást. Ezt segíti elő az is, hogy a gyakorlati példákon, hazai bírósági döntéseken és az Európai Unió Bíróságának esetjogán keresztül megismerhetővé válik számukra is a joggyakorlat.”
Forrás:https://orac.hu/Koltsegvetesi_csalas_es_afacsalas_a_gyakorlatban
A PLATFORMGAZDASÁG SZERZŐI JOGI KIHÍVÁSAI
Szerzők: Mezei Péter, Harkai István
ORAC, 2024.
„Az elmúlt közel egy évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül a digitális szerzői jog az Európai Unió területén. Kötetünk ennek a fejlődésnek a legfontosabb aspektusait elemzi a platformgazdaságtól a kulturális örökségvédelmen át a decentralizált hálózatok szerzői jogi kérdéseiig. Munkánkat szegedi kutatókként a kilenc másik partner bevonásával létrejött reCreating Europe Horizon 2020-as konzorcium tagjaként végeztük, három munkacsoportban. Közel tucatnyi jelentést és résztanulmányt készítettünk, eredményeinket pedig hazai és nemzetközi konferenciák mellett az Európai Parlamentben is bemutattuk. Legfontosabb megállapításaink kiérlelt, naprakész és rendszerezett formában kaptak helyet e monográfiában. Az előszóban úgy fogalmaztunk: „A digitális szerzői jog nem más, mint jogtörténet. Egyfajta pillanatkép, amely csupán az adott nap adott technológiai fejlettségét és az éppen aktuális szerzői jogi status quót képes szemléltetni. […] A technológiai fejlődés és a társadalmi válaszok folyamatos fejlődésben vannak, amelyekkel jogászként lépést tartani – népiképp elviccelve mindezek súlyát – muszáj, de legalább nehéz.” Az utószóban pedig így összegzünk: „új szintre lépett a platformgazdaság, amelyet immáron makroszinten kell vizsgálnunk.” Hogy miként jutunk a kiinduló tézistől e konklúzióig, az öt elméleti, gyakorlati és empirikus tapasztalatokat is bemutató fejezet alatt világossá válhat az olvasó számára.”
Forrás:https://orac.hu/A_platformgazdasag_szerzoi_jogi_kihivasai
NYÍLT HOZZÁFÉRÉSŰ FORRÁSOK
DE GRUYTER ADATBÁZIS
szabad elérésű könyvek:
szabadon elérhető szakcikkek:
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
CAMBRIDGE CORE ADATBÁZIS
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
OXFORD ACADEMIC ADATBÁZIS
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
TAYLOR AND FRANCIS EBOOK COLLECTIONS
Szabadon elérhető könyvek:
ÚJ KÖNYVEK A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
10 éves a Polgári Törvénykönyv / [szerk. Miskolczi-Bodnár Péter] ; [Arató Balázs et al.]. - Budapest : Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2024. – lelőhelyinformáció
A platformgazdaság szerzői jogi kihívásai / Mezei Péter, Harkai István. -Budapest : ORAC, 2024. - lelőhelyinformáció
Korlátolt felelősségű társaságok kézikönyve : korlátolt felelősségű társaságok működési szabályai, tagok jogállása, többségi tagok többletkötelezettségei, kisebbségi tagok többletjogai és jogérvényesítési lehetőségei, üzletrész átruházása és adózása, üzletrész a házastársi közös vagyonban, üzletrész ököklése, a taggyűlés működési szabályai, ügyvezetők feladai - felelőssége, veszélyes vizek - kritikus területek a cégvezetésben, foglalkoztatás és információbiztonság a társaságban, iratminták / Szabó Tibor. - Budapest : Adonet.hu, 2024. – lelőhelyinformáció
A polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog. 1. köt. / [a kötet szerzői Boóc Ádám, Grad-Gyenge Anikó, Szűcs Imre Zoltán] ; [szerk. Sándor István] In: Polgári jog. - Budapest : Patrocinium, 2024. - 5. átd. kiad.. - 368 p. Lezárva: 2024. jan. 1. – lelőhelyinformáció
A kötelmi jog, a Ptk.-ban foglalt egyes szerződések. 2. köt. / [a kötet szerzői Boóc Ádám,et al.] ; [szerk. Sándor István] In: Polgári jog. - Budapest : Patrocinium, 2024. - 5. átd. kiad.. - 436 p. Lezárva: 2024. jan. 1. – lelőhelyinformáció
Az öröklési jog, a családi jog. 3. köt. / [a kötet szerzői Barzó Tímea, Fábián Ferenc, Hegedűs Andrea] In: Polgári jog. - Budapest : Patrocinium, 2024. - 5. átd. kiad.. - 514 p. Lezárva: 2024. jan. 1. – lelőhelyinformáció
Állatvédelmi jog / Vetter Szilvia. - Budapest : L'Harmattan, 2024. - 339 p. : ill. ; 23 cm. Bibliográfia: p. [311]-327. és a lábjegyzetekben.- lelőhelyinformáció
A csődbűncselekmény története, elmélete és gyakorlata / Steiner Gábor. - Budapest : Orac, 2024. - lelőhelyinformáció
A Jászkun Kerületi Székház, mint bíróságépület és a Jászkun Redemptio / [szerk. ... Horváth Gergő et al.]. - Szolnok : Szolnoki Törvényszék, 2024. - 20 p. : ill. ; 21 cm
Kézirat lezárva: 2024. ápr. 19. -lelőhelyinformáció
Demokratikus legitimáció: alkotmánytani értekezések a cserépszavazástól a mesterséges intelligenciáig / Smuk Péter. - Győr : Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2024. - lelőhelyinformáció
Kisebbségek és a választójog / Farkas György Tamás. - Budapest : Gondolat, 2024. - 484 p. ; 20 cm (Parlamenti kötetek, ISSN 2498-5171) Lezárva: 2023. szept. 1. – lelőhelyinformáció
Büntetőeljárási jog 1-2. / szerk. Hack Péter ; [a kötet szerzői] Erdei Árpád [et
al.]. - Budapest : ELTE Eötvös K., 2024. – lelőhelyinformáció
A deviza alapú kölcsönszerződések egyes dogmatikai kérdései / Pomeisl András
József. - Budapest : Pázmány Press, 2024. – lelőhelyinformáció
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Harmados Mária (Szegedi Törvényszék)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
dr. Sándor Viktória (Győri Törvényszék)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)