Január-február
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
ALKOTMÁNYJOG
Mágó Barbara (2024): „Állampolgárság 30”, avagy a magyar állampolgárságról szóló törvény elmúlt három évtizede. Belügyi Szemle, 72. évf., 1. sz., 41-54. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/15029/12387
Szabó Annamária Eszter (2024): A települési önkormányzatok Alaptörvény szerinti véleményezési joga. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 110-111.
Szomora Zsolt (2024): Továbbra sem tisztázott a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkotmánykonformitása. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 114-117.
Tóth Szeréna (2024): Többszintű ombudsmani jogvédelem. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 2. sz., 75-82.
BÜNTETŐJOG
Domokos Andrea (2024): A kapcsolati erőszak áldozatai. Belügyi Szemle, 72. évf., 1. sz., 27-39.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/15028/12386
Gál István László (2023): Gyakorlati problémák és alkotmányos aggályok az orvvadászat tényállásával kapcsolatban. Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 21-25.
Mészáros Ádám Zoltán (2024): A rongálás elkövetési magatartásának értelmezési kérdései a "falfirka" kapcsán, figyelemmel a Kúria 4/2022. Jogegységi határozatára. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 88-98.
Németh Henrietta (2023): Gondolatok a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelméről a kábítószer-bűnözés kapcsán. Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 48-52.
Soltész Tamás (2023): Az elzárás büntetőjogi szankciórendszerünkben. Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 53-57.
Steiner Gábor (2023): A terrorizmus problematikája: eszmetörténet és fogalommeghatározási próbálkozások, kitekintéssel a közelmúlt eseményeire. Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 58-66.
Szabó Judit (2023): A ne bis in idem elvének alkalmazása a környezetet károsító cselekmények megítélése körében. Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 67-74.
Zsigmond Csaba (2023): A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme és a pénzmosás. Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 78-82.
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Czéh Ágnes (2024): Az óvadék intézményének fejlődése és aktuális alkalmazási kérdései a Budakörnyéki Járásbíróság gyakorlatában. Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 23-30.
Gál Anikó (2023): A polgári jogi igény megjelenése a büntetőeljárásban. Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 83-92.
Garajszki Zoltán (2023): A védői titokjog korábbi, mint a gyanúsítás - A védői titok kezdete az EJEB ítéletei és az Alkotmánybíróság minimumstandardja alapján. Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 26-33.
Hevér Tibor (2024): Nyomozási határidő - újratöltve. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 65-79.
Kuhl Andrea (2023): Összehasonlító tanulmány a mesterséges intelligenciáról mint szakértői bizonyítékról a kontradiktórius és inkvizitórius büntető igazságszolgáltatási rendszerekben. Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 34-44.
Sorbán Kinga (2024): A jogellenes tartalomközléssel megvalósított kiberbűncselekmények elleni fellépés eljárásjogi dilemmái a nemzetközi együttműködésben. Belügyi Szemle, 72. évf., 1. sz., 7-26. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/15027/12389
RENDÉSZET
Bakai Kristóf Péter, Dézsi Zsolt, Szabó Andrea (2024): Vámszakemberek közös képzése az Európai Unióban. Belügyi Szemle, 72. évf., 1. sz., 55-74. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/15030/12388
Héra Gábor (2024): A japán kōban közösségi rendészeti modell. Belügyi Szemle, 72. évf., 1. sz., 113 - 131.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/15035/12392
POLGÁRI JOG
Bányai Krisztina (2023): Nyilatkozatok és okiratok a földforgalomban, különös tekintettel a helyben lakás igazolásának problémáira. Ingatlanjog, 3. évf., 2. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2300201.IJO/
Bodor Mária (2023): A bizalmi vagyonkezelő helyzete a korlátolt felelősségű társaságban. Gazdaság és Jog, 32. évf., 11-12. sz., 60-62.
Bodor Mária (2023): Tőkeváltozáshoz és átalakuláshoz kapcsolódó hitelezői igények elbírálásának egyes kérdései. Gazdaság és Jog, 32. évf., 11-12. sz., 57-59.
Döme Attila (2024): A gyógyulási esély bírói gyakorlatának igazságosabbá tételéről. Polgári Jog, 9. évf., 1-2. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400102.POJ/
Julesz Máté (2024): Polgári jogi felelősségi kérdések a fogorvos-beteg jogviszonyban. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 80-87.
Keller Nóra (2023): Változások az ingatlan-nyilvántartásban, különös tekintettel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 25.) Korm. rendeletre. Ingatlanjog, 3. évf., 2. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2300202.IJO/
Leszkoven László (2023): A követelésrész érvényesítése és az anyagi jogerőhatás kapcsolata: megjegyzések egy jogegységi határozat margójára. Gazdaság és Jog, 32. évf., 11-12. sz., 3-8.
Pap Márk (2024): A védett állatok által okozott kár viselése, különös tekintettel a természetvédelmi hatóság kártalanítási kötelezettségére. Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 9-22.
Parti Tamás (2023): Homousion vagy homoiusion, avagy szabad-e ima közben dohányozni? Gazdaság és Jog, 32. évf., 11-12. sz., 22-29. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9042838
Szabó Iván (2023): Az átruházható víziközmű-fejlesztési kvóta. Gazdaság és Jog, 32. évf., 11-12. sz., 13-21.
Tóth András (2024): Devizahiteles ügyek és a bíróságok uniós jogon alapuló kártérítési felelőssége. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 1. sz., 1-11. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8556819
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Pomeisl András József (2024): A Kúria felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos gyakorlata I. - Az engedélyezés alá eső ügyek köre és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem alaki és tartalmi követelményei. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 72. évf., 1. sz., 157-173.
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/72_evfolyam_1_szam.pdf
Pomeisl András József (2024): A Kúria felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos gyakorlata II. – A felülvizsgálat engedélyezésének megtagadása. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 72. évf., 2. sz., 384 - 396.
Pribula László (2024): Új megközelítés? Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 2. sz., 49-61. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3559085
Udvary Sándor (2024): Perorvoslat a válságban - válság a perorvoslatban? Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 1. sz., 21-32.
CSALÁDJOG
Gyengéné Nagy Márta (2024): "Bennszülöttek a digitális dzsungelben" - a gyermek digitális önrendelkezési joga a gyermeki jogok oldaláról. 1. rész. Családi Jog, 22. évf., 1. sz., 13-20.
Herke-Fábos Barbara Katalin (2023): Az áldozatsegítő központok helye a gyermekvédelmi jelzőrendszerben - az áldozattá válás kezelése igazságügyi szolgáltatási eszközökkel. Családi Jog, 21. évf., 4., 29-36.
Herke-Fábos Barbara Katalin (2024): Békés különélés a gyermek érdekében - Jogágakon átívelő gondolatok az "Adventi békepipa" rendezvény kapcsán. Családi Jog, 22. évf., 1. sz., 30-35.
Katonáné Pehr Erika (2024): A családformák pluralizmusa és annak megjelenése, különös figyelemmel az örökbefogadás hazai és nemzetközi szabályozására, valamint gyakorlatára. Családi Jog, 22. évf., 1. sz., 1-12.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/5307781
Kőrös András (2023): Elvek és esetek - a házassági vagyonjog gyakorlatának főbb vonalai a Ptk. hatálybalépése után. Családi Jog, 21. évf., 4., 1-13. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8023811
Martonfalvay Lilla (2024): A mediáció új lehetőségei a családjogi perekben - egy empirikus kutatás tapasztalatai. Családi Jog, 22. évf., 1. sz., 21-29.
Sápi Edit (2024): Határokon átívelő családjog - két monográfia a Közép-európai Professzori Hálózat Családjogi Kutatócsoportjainak eredményeiről. Családi Jog, 22. évf., 1. sz., 53-56.
Szeibert Orsolya (2024): Hogyan lehet jól gyakorolni szülői felügyeletet a válás után? Családi Jog, 22. évf., 1. sz., 36-41.
Sztraka-Bucsai Beatrix (2024): A kiskorú gyermek tartásának megváltoztatása iránti perek eljárásjogi sajátosságai. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 1. sz., 12-20. Tauber Tünde - Utassy Ilona (2023): Családjogi érintettségű ügyek a közigazgatási ügyszakban 2. rész. Családi Jog, 21. évf., 4., 43-52.
Tancsik Annamária (2024): Családjogi tárgyú nemzetközi egyezmények nyomában Családi Jog, 22. évf., 1. sz., 42-44.
Hidas Szilárd (2024): "Figyeljetek rám!". Családi Jog, 22. évf., 1. sz., 45-47.
Tancsik Annamária (2024): "Mindennapi családjog". Családi Jog, 22. évf., 1. sz., 48-52.
GAZDASÁGI JOG
Cser-Palkovics Tamás (2023): A dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásának tapasztalatai a gyakorló jogász szemével I. Közbeszerzési Jog, 5. évf., 6.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2300601.KOJ/
Fejes Gábor (2024): A versenytárs tag iratbetekintési joga: felvetések a versenyjog és a társasági jog (egyik) találkozási pontján. Polgári Jog, 9. évf., 1-2. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400101.POJ/
Kertész Gábor (2023): Janus és Pater Familias esete a tőkepiaci- és a versenyszabályozással. Gazdaság és Jog, 32. évf., 11-12. sz., 30-34.
Törő Emese - Károlyi Géza (2023): Az ingatlanvagyonnal kapcsolatos tranzakciók adójogi következményei gazdasági társaságok esetében. Gazdaság és Jog, 32. évf., 11-12. sz., 9-12.
Prugberger Tamás, Solymosi-Szekeres Bernadett (2024): Az átalakuló tartós vállalkozási, megbízási és munka-/foglalkoztatási szerződések. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 2. sz., 67-74.
EURÓPAI JOG
Hágen Ádám, Mayer Balázs (2023): Az applikációs-életterek és európai dimenzióik. Gazdaság és Jog, 32. évf., 11-12. sz., 44-47.
Priskin Boglárka (2023): Sötét mintázatok az európai és hazai fogyasztóvédelem és adatvédelem fókuszában. Fogyasztóvédelmi Jog, 3. évf., 4. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/557/id/A2300401.FVO/
Ruzicska Máté (2023): A külföldön eltöltött joggyakorlati idő és az uniós jog. EU Jog, 4. évf., 4. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2300401.EUO/
Simon Károly László (2023): A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről szóló irányelv és annak hazai jogharmonizációja (összefoglaló). EU Jog, 4. évf., 4. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2300404.EUO/
Szőcs Tibor (2023): Egységes nemzetközi magánjogi szabályok az öröklési jogviszonyok terén. EU Jog, 4. évf., 4. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2300402.EUO/
Tóth Fanni (2023): Az intelligens játékok személyesadat-védelmi vonatkozásai. Gazdaság és Jog, 32. évf., 11-12. sz., 48-56.
NEMZETKÖZI JOG, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Bálint Tünde (2023): Az elektromos rollerekre vonatkozó szabályok - Nemzetközi kitekintés. Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 3-11.
JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Bálint János, Lendvai Gergely Ferenc (2023): Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete az Hurbain kontra Belgium ügyben. Jogesetek Magyarázata, 14. évf., 4. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/25/id/A2300407.JEM/
Bodzási Balázs (2024): Nem gyakorolható az elállási jog, ha az eredeti állapot természetben nem állítható helyre. Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 36-38.
Bodzási Balázs (2024): Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző befektetési szerződés. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 99-102.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9602296
Burai-Kovács János (2024): Választottbírósági szerződésmódosítás tartós jogviszony esetén. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 103-105.
Burai-Kovács János (2024): A kiegyenlítés összegének megállapítása megszűnt ügynöki jogviszony esetén. Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 38-43.
Csatlós Erzsébet (2023): Az Európai Unió Bíróságának GM-ügyben hozott döntése. Jogesetek Magyarázata, 14. évf., 4. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/25/id/A2300406.JEM/
Deák Dániel (2023): A Kúria határozata adójogi ügyben. Jogesetek Magyarázata, 14. évf., 4. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/25/id/A2300405.JEM/
Fázsi László (2023): Húsz év fegyház helyett felmentés - avagy a bűnösség rejtett vélelmének jelentősége az ítélkezésben. Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 12-20.
Ferge Zsigmond (2023): A versenyjogi szabályok magánjogi és közjogi érvényesítése közötti kapcsolat. Gazdaság és Jog, 32. évf., 11-12. sz., 35-43.
Gregorits Erik (2024): Hol a határ (?) - A rendeltetésellenesen gyakorolt közérdekű adatigénylések megtagadásáról. Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 1-8. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3194208
Hajnal Zsolt (2023): Az Európai Bíróság ítélete a fogyasztóvédelmi szervezetek adatvédelmi jogsértésekkel szembeni fellépésének lehetőségéről. Fogyasztóvédelmi Jog, 3. évf., 4. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/557/id/A2300402.FVO/
Hollán Miklós (2023): Adalékok a Kúria bűnszövetségben és bűnszervezetben elkövetés viszonyával kapcsolatos végzéséhez. Jogesetek Magyarázata, 14. évf., 4. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/25/id/A2300404.JEM/
Kárász Marcell (2024): A Kúria szerint a kényszerű érdekelt perbeállításának elmaradása olyan eljárási szabálysértés, amelyet hivatalból kell vizsgálnia. Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 34-36.
Kárász Marcell (2024): A Kúria a tisztességes eljáráshoz való jog és a perkoncentráció elvének kapcsolatával foglalkozott végzésében. Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 43-45.
Kárász Marcell (2024): A Kúria a közigazgatási perben lefolytatható bizonyítás és a megelőző eljárásban feltárt tényállás kapcsolatáról. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 106-108.
Kelemen Bálint Csaba, Szomora Zsolt (2023): Az Alkotmánybíróság határozata a fiatalkorúak büntetőjogi belátási képességéről. Jogesetek Magyarázata, 14. évf., 4. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/25/id/A2300401.JEM/
Kis Krisztián (2024): Kúria ítélete a multinacionális vállalatcsoportok által alkalmazott debt push-down pénzügyi művelet jogszerűségéről. Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 31-33.
Kozák Kornélia (2023): Az elállási jog gyakorlása a távollévők között kötött szerződések esetében. EU Jog, 4. évf., 4. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2300403.EUO/
Kriston Edit (2024): A kötelező pszichiátriai gyógykezelés kúriai gyakorlatának aktualitásai, különös tekintettel a veszélyeztető magatartás meghatározására. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 72. évf., 1. sz., 152-156. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/72_evfolyam_1_szam.pdf
Nagy Álmos Lukács (2024): A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása tizennegyedik életévét betöltött gyermek esetén. Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 46-47.
Nagy Richárd (2023): A szívességi lakáshasználat jogi megítélése a hatályos polgári jog és a bírói gyakorlat tükrében. Ingatlanjog, 3. évf., 2. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2300203.IJO/
Németh Anita (2023): Közbeszerzési ajánlatkérő-e a sportszövetség? A közjogi szervezetnek minősülés függőségi kritériuma az ügyvezetés felett gyakorolt ellenőrzés szempontjából. Közbeszerzési Jog, 5. évf., 6.sz.https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2300602.KOJ/
Sevaracz Luca (2023): Az Alkotmánybíróság határozata a NAIH jogellenesen kezelt személyes adatok törlését hivatalból elrendelő hatásköréről. Jogesetek Magyarázata, 14. évf., 4. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/25/id/A2300402.JEM/
Siket Judit (2023): Az Alkotmánybíróság határozata a településrendezési szabályozási hatáskörök gyakorlásáról. Jogesetek Magyarázata, 14. évf., 4. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/25/id/A2300403.JEM/
Somssich Réka (2024): Az Európai Unió Bíróságának legújabb döntése a vallási jelképek munkahelyen történő viselésének tilalmáról. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 108-110.
Szabó Krisztián (2023): És mégis fokozható a közvetlen veszély (?). Büntetőjogi Szemle, 12.évf., 2. sz., 75-77.
Szalay Róbert Zsolt (2024): Kérheti-e egy reptérnek nyújtott állami támogatás jóváhagyásáról szóló bizottsági határozat megsemmisítését egy légitársaság? Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 48-50.
Szecskó József András (2023): Az egyéni vállalkozói minőség bejegyezhetőségének kérdése az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Ingatlanjog, 3. évf., 2. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2300204.IJO/
Szomora Zsolt (2024): A védőre vonatkozó abszolút kizárási okok törvénysértő figyelmen kívül hagyása közvetlen alapjogsérelmet eredményez. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 112-114.
Tancsik Annamária (2023): Az európai bíróságok legújabb döntéseiből. Családi Jog, 21. évf., 4., 37-42.
JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET, JOGFILOZÓFIA
Benke József (2024): Hamlet a dán királyfi nélkül? Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 2. sz., 83-92.
JOGÉLET, JOGIRODALOM
Alberti Giulia (2023): Minden gyerekről - ismertetés az UNICEF Magyarország 2023. évi gyermekjogi konferenciájáról. Családi Jog, 21. évf., 4., 53-54.
Benke József (2024): "Arcképcsarnok" a 20 éve újraalapított Pécsi Ítélőtábla első 60 évéről. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 124-125.
Benke József (2024): Vivos vultus ducere. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 1. sz., 42-45.
Boóc Ádám (2024): Összegző mű a családi vállalkozásokról, a családi alkotmányról és a generációváltásról. Arató Balázs: Családi vállalkozások; családi alkotmány és generációváltás. Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 51-52.
Hollósvölgyi Máté (2024): Az emberkereskedelem elleni küzdelem szervezetrendszere és az áldozatok segítése Ausztriában – Könyvismertetés. Belügyi Szemle, 72. évf., 1. sz., 171 - 176.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/15038/12395
Kónya István (2024): Ünnepi kötet Czine Ágnes professzor születésnapjára. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 118-123.
Óriás Nándor (2024): Emlékeim töredékei - Nyugdíjazás. Magyar Jog, 71. évf., 1. sz., 53-64.
Parti Mónika - Szabó Eszter (2023): Mediáció, a XXI. század békepipája - pipafüst télen-nyáron. Családi Jog, 21. évf., 4., 55-56.
Pétervári Kinga (2024): Populizmus és verseny. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 2. sz., 62-65.
Steiner Gábor (2024): Európai büntetőjog bírói szemmel. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 1. sz., 93-95.
Szigeti Péter (2024): Válasz Szabó Miklós könyvkritikájára. Jogtudományi Közlöny, 79. évf., 1. sz., 33-41.
Tóth Andrea Noémi (2024): „A jogegység követelménye a büntető-, a közigazgatási és a polgári eljárásban” Beszámoló a Kúria Werbőczy Kutatóintézet III. Kutatóintézeti Napjáról. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 72. évf., 2. sz., 397 - 400.
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_24_februar_0220_2.pdf
Id. Trócsányi László (2024): Jogászi pályafutásom Curriculum vitae. Magyar Jog, 71. évf., 2. sz., 126-128.
EGYÉB
Grád András (2023): Határtalan szerelem - A határon átnyúló párkapcsolatok veszélyeiről. Családi Jog, 21. évf., 4., 14-20.
Halász Vendel (2024): A fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok megjelenése a ’UK Corporate Governance Code’ legújabb felülvizsgálata során. ESG, 2. évf., 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2400103.ESG/
Hevesi Judit Ildikó (2024): A szénhidrát-anyagcsere állapot jellemzése a folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszer alkalmazása mellett. Belügyi Szemle, 72. évf., 1. sz., 75-88.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/15033/12390
Kollár László [et al.] (2024): A tudományos eredmények közlésének és értékelésének változása, a publikációkkal kapcsolatos visszaélések új formái. Magyar Tudomány, 69. évf., 1. sz., 54 – 70.
https://mersz.hu/mod/object.php?objazonosito=matud202401_f97198_i1
Kurucz Regina (2024): Hogyan lehet hiteles adatokkal jelentést tenni a társadalmi pillérről? - Az ESG stratégia erősítése WELL minősített egészséges munkahelyekkel és ingatlanportfólióval. ESG, 2. évf., 1.sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2400102.ESG/
Márkus Fanni, Gera Anna (2024): Az új hazai ESG szabályozás legfontosabb sarokkövei. ESG, 2. évf., 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2400101.ESG/
Soós Sándor, Holl András, Csuka Gyöngyi (2024): Felmérések a hazai publikálási szokások változásáról. Magyar Tudomány, 69. évf., 1. sz., 102 – 113.
https://mersz.hu/mod/object.php?objazonosito=matud202401_f97202_i1
Varga Árpád (2023): A gyermekekre veszélyes online kihívások fogalma, jellemzői, okai és a hazai fiatalok érintettsége. Családi Jog, 21. évf., 4., 21-28.
Vásárhelyi Örs (2024): A veszélyes üzemek információbiztonsági képességeinek fejlesztési lehetőségei napjaink kihívásainak tükrében. Belügyi Szemle, 72. évf., 1. sz., 89-111.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/15034/12391
KIADVÁNYAJÁNLÓ
A FEJLŐDÉS FOGSÁGÁBAN?
Tanulmányok a kibertér és a mesterséges intelligencia 21. századi állam és jogfejlesztési, társadalmi, biztonsági kapcsolódásai köréből
Szerkesztő(k): Farkas Ádám, Kelemen Roland
Gondolat, 2023.
„Jelen tanulmánykötet célja a kibertér és a mesterséges intelligencia katonai és katonai nemzetbiztonsági, valamint átfogóbb védelmi-biztonsági alkalmazásának kérdéseit az állam és társadalom rendszereinek tágabb kontextusába helyezni. A szak- és tudományterületeken átívelő munkák olyan aspektusokat hivatottak megvilágítani, amelyek szinkronizálása segíthet a kibertér sokrétűségéhez igazodó hazai szemléletmód erősítésében. Szerzőknek különféle állami szervezetek és felsőoktatási intézmények vezetőit, szakértőit, oktatóit és kutatóit kérték fel, abban a reményben, hogy a szakterületi sokrétűséggel ez a munka a jövőbeni együttműködések szorosabbá tételének is egyik alapja lehet. Ezt a szerkesztők, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem munkatársaiként, maguk is segíteni kívánták mind a kötet, mind pedig az annak alapot adó kutatások előkészítésével és szervezésével. Reméljük, hogy a Tématerületi Kiválóság Program keretében elvégzett munka és jelen kötetben azok együttes bemutatása segítheti a gondolkodásmód fejlesztésén túl különféle jövőbeni, multidiszciplináris kutatások megalapozását is.”
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ÉS MAGYARÁZATA 2024.
Szerző: Cséffán József
Szegedi Rendezvényszervező Kft., 2024.
„A munkajoggal foglalkozóknak ebben az évben is komoly kihívást jelenthet a Munka Törvénykönyve eddigi legnagyobb jelentőségű módosításának, valamint a 2024. január 1-i hatállyal módosított jogszabályok, a munkajogi joggyakorlatot jelentősen befolyásoló friss bírósági döntések figyelemmel kísérése, megfelelő alkalmazása. A munkajogi jogalkalmazást érintő számtalan módosítás közül kiemelendő a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat, a munkaköri alkalmassági vizsgálatot, a munkavállaló tájékoztatását, a munka és pihenő időt érintő változások. A kiadvány tartalmazza az Mt. 2024. január 1-jétől hatályos szövegét, a kapcsolódó jogszabályokat, az ezekhez fűzött magyarázatokat, továbbá az iránymutató bírósági jogalkalmazási gyakorlatot.”
Forrás: https://amunkatorvenykonyve.hu/termekeink/
A PLATFORMGAZDASÁG SZERZŐI JOGI KIHÍVÁSAI
Szerző(k): Mezei Péter, Harkai István
Orac, 2024.
„Az elmúlt közel egy évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül a digitális szerzői jog az Európai Unió területén. Kötetünk ennek a fejlődésnek a legfontosabb aspektusait elemzi a platformgazdaságtól a kulturális örökségvédelmen át a decentralizált hálózatok szerzői jogi kérdéseiig. Munkánkat szegedi kutatókként a kilenc másik partner bevonásával létrejött reCreating Europe Horizon 2020-as konzorcium tagjaként végeztük, három munkacsoportban. Közel tucatnyi jelentést és résztanulmányt készítettünk, eredményeinket pedig hazai és nemzetközi konferenciák mellett az Európai Parlamentben is bemutattuk. Legfontosabb megállapításaink kiérlelt, naprakész és rendszerezett formában kaptak helyet e monográfiában. Az előszóban úgy fogalmaztunk: „A digitális szerzői jog nem más, mint jogtörténet. Egyfajta pillanatkép, amely csupán az adott nap adott technológiai fejlettségét és az éppen aktuális szerzői jogi status quót képes szemléltetni. […] A technológiai fejlődés és a társadalmi válaszok folyamatos fejlődésben vannak, amelyekkel jogászként lépést tartani – népiképp elviccelve mindezek súlyát – muszáj, de legalább nehéz.” Az utószóban pedig így összegzünk: „új szintre lépett a platformgazdaság, amelyet immáron makroszinten kell vizsgálnunk.” Hogy miként jutunk a kiinduló tézistől e konklúzióig, az öt elméleti, gyakorlati és empirikus tapasztalatokat is bemutató fejezet alatt világossá válhat az olvasó számára.”
Forrás: https://orac.hu/ujdonsagok/A_platformgazdasag_szerzoi_jogi_kihivasai
A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG ELMÉLETI ALAPJAI
Második, változatlan kiadás
Szerző: Vékás Lajos
Orac, 2024.
„Közel négy évtized után változatlan formában adjuk közre Vékás Lajos monográfiáját a nemzetközi magánjog elméleti alapkérdéseiről. A munka a ma is változatlanul szorongató problémákat járja körül. A szerzővel együtt úgy véljük, hogy a nemzetközi magánjog által szabályozott életviszonyok sokat változtak ugyan ez alatt az idő alatt, és új irányokba indult el a kollíziós nemzetközi magánjog tudománya is, de az elvi kérdések és az azokra a könyvben adott válaszok aktuálisak maradtak. Az anyagi és a kollíziós nemzetközi magánjog érintkezési pontjainak tesztelése, a kapcsolószabály normatani sajátosságainak elemzése és még inkább az imperatív szabályok mikénti kezelése ma legalább annyira aktuális, mint a monográfia megírásának idején. Ugyanezt mondhatjuk az igazságosság filozófiai kérdéseinek vizsgálatáról a kollíziós normák alkalmazásának sajátos közegében. Ezért nem kezdte ki az eltelt négy évtized a mű gondolatainak időszerűségét és frissességét, és így következtetései a jövőben felmerülő kérdésekre is meggyőző válaszokhoz segítenek. A szerző meggyőződése, hogy a könyv első megjelenése óta végbement fejlemények igazolták egykori álláspontját: „Életképes a kollíziós jogi módszer, de lehet és kell tanulni a bírálatokból.”
Forrás: https://orac.hu/ujdonsagok/A_nemzetkozi_maganjog_elmeleti_alapjai
„ÚJRA FELTALÁLNI A KEREKET?”
Az autonóm járművek jogi interpretációja, különös tekintettel a magyar extrakontraktuális felelősségre
Szerző: Csitei Béla
Ludovika, 2023.
„A kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magyar polgári jogi deliktuális felelősség két alapvető jogintézménye – a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség és a termékfelelősség – mennyiben bizonyulhat majd alkalmazhatónak, ha a károsult balesetét autonóm jármű üzemeltetése okozza. Tárgyalja továbbá a téma kapcsolatát a negyedik ipari forradalommal és a mesterséges intelligenciával, a robotok lehetséges jogalanyiságának dilemmáját vagy az autonóm jármű fogalmának a közúti közlekedési jogba való integrálását.
A szerző elsősorban a hazai jogirodalomra és joggyakorlatra koncentrál, de az Európai Uniónak az értekezés tárgyában született jogforrásait is feldolgozza. Megvizsgálja továbbá azt is, hogy Németország eddig miként kívánta megvalósítani az autonóm járművek jogi integrációját. Az uniós és a német mintára a mű több javaslata is reflektál.”
Forrás:https://webshop.ludovika.hu/termek/konyvek/allam-es-jogtudomany/ujra-feltalalni-a-kereket/
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Harmados Mária (Szegedi Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)