Szeptember-október
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
ALKOTMÁNYJOG
Bódi Stefánia (2023): A gyülekezési jog fogalma és hazai szabályozása, különös tekintettel Magyarország alkotmányos változásaira. Jogelméleti Szemle, 24. évf., 3. sz., 2-19. https://ojs.elte.hu/jesz/article/view/7337/5784
Somody Bernadette, Vissy Beatrix (2023): Alapjogi szempontok az abortuszszabályozás változásához. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 9. sz., 377-386.
Sziklay Júlia (2023): Az online térben elkövetett jogsértések a NAIH szemszögéből: az információszabadság és a törléshez való jog. Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 580-586.
BÜNTETŐJOG
Barabás A. Tünde, Koplányi Gergely (2023): Viktimizáció az online térben. Egy nemzetközi kutatás eredményei hazai szemszögből. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1697 - 1713.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12725/10299
Bolyky Orsolya, Sárik Eszter (2023): Gondolatok a gyermek- és fiatalkorúak bűnözéséről a statisztika tükrében. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1715 - 1727. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12726/10437
Deres Petronella (2023): Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények sajátosságai Magyarországon 2013–2021 között. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1729 - 1742.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12727/10300
Fliegauf Gergely [et al.] (2023): A bántalmazott egészségügyi dolgozók élményei – gyermekpszichiátriai tapasztalatok egy online önkitöltős kvalitatív kutatás alapján. Belügyi Szemle, 71. évf., 9. sz., 1561 – 1585. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12572/10223
Garai Renáta (2023): A kapcsolati erőszak bűncselekmény tényállásának 10. születésnapjára. Összegző gondolatok a joggyakorlat tükrében. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1743 - 1758.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12728/10301
Ludányi Csaba (2023): Egy pénzmosást folytató bűnszervezet felszámolása. Belügyi Szemle, 71. évf., 9. sz., 1549 - 1559. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12571/10222
Ritter Ildikó (2023): Testépítő szubkultúra a vádlottak padján. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1855 - 1870.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12736/10439
Szabó Judit, Virág György (2023): Szexuális bűnelkövetők a kriminálpolitika erőterében. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1887 – 1900. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12738/10309
Szathmáry Zoltán (2023): Hacking - Az információs rendszer és adat elleni bűncselekmény értelmezése II. Infokommunikáció és Jog, 20. évf., 1. (80) sz., 11-13.
Windt Szandra (2023): Elkövető és/vagy áldozat? Az emberkereskedelem áldozatai által kényszer/fenyegetés hatására elkövetett jogellenes cselekményekről. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1901 - 1914.https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12739/10310
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Kármán Gabriella (2023): A szakértői bizonyítás hatékonyságának növelése – egy empirikus kutatás nyomán. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1773 - 1787. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12730/10438
Kiss Anna (2023): A nyomozó hatóság és az ügyészség kapcsolata. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1789 - 1800.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12731/10303
Répás József (2023): Anti-forensics technikák szerepe a magas automatizáltságú járművek szakértői vizsgálatában. Belügyi Szemle, 71. évf., 9. sz., 1607 – 1620. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12574/10224
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
Havasi Sára (2023): A XXI. századi büntetés-végrehajtás mint a modern és hatékony büntetés-végrehajtás. Börtönügyi Szemle, 42. évf., 3. sz., 55-71.
Kovács Zsuzsanna (2023): A traumafeldolgozó írásterápiás program bemutatása. Börtönügyi Szemle, 42. évf., 3. sz., 73-87.
Miklósi Márta, Tihanyi Miklós (2023): A börtönökben folyó vallási nevelés lehetséges hatásai. Belügyi Szemle, 71. évf., 9. sz., 1621 - 1633. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12575/10281
Solt Ágnes (2023): „Aki el tudja fogadni, hogy a börtönben kell meghalnia, az minek éljen még éveket?” Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1871 - 1886.https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12737/10308
RENDÉSZET
Cieleszky Péter (2023): Az evolúciós pszichológia a rendészet tudományos megközelítésében. Belügyi Szemle, 71. évf., 9. sz., 1635 – 1646. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12577/10225
Nagy László Tibor (2023): Sportrendezvények kockázatelemzése. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1825 - 1837.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12734/10306
Polyák Zsolt (2023): Településbiztonság, helyi rendészet a Dél-Alföld Régióban II. Belügyi Szemle, 71. évf., 9. sz., 1587 - 1606.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12573/10280
KRIMINOLÓGIA
Barabás A. Tünde, Koplányi Gergely (2023): Viktimizáció az online térben. Egy nemzetközi kutatás eredményei hazai szemszögből. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1697 - 1713.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12725/10299
Bolyky Orsolya, Sárik Eszter (2023): Gondolatok a gyermek- és fiatalkorúak bűnözéséről a statisztika tükrében. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1715 - 1727. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12726/10437
Irk Ferenc (2023): Az ökoszisztéma hálózati kockázatai és felelősségi kérdései. Rendszerező alapvetés. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1759 - 1772.https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12729/10302
Korinek László (2023): Vannak-e kriminogén foglalkozások? Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1801 - 1814.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12732/10304
Kó József (2023): Önbevallásos kérdezéstechnika a kriminológiai kutatásokban. Belügyi Szemle, 71. évf., 10. sz., 1815 - 1824.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/12733/10305
POLGÁRI JOG
Bodzási Balázs (2023): A Ptk. zálogjogi és kezességi szabályainak 2023. évi módosítása. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 506-515.
Hegedüs-Lénárd Erika (2023): Az áruhitelezés potenciális kihívója, a BNPL-szolgáltatás. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 10. sz., 470-475.
Hilgert Ádám (2023): A digitális technológiák jelentette szabályozási és jogértelmezési kihívások a szerzői jogban. Infokommunikáció és Jog, 20. évf., 1. (80) sz., 14-22.
Horváth M. Tamás (2023): Boncasztalon. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 10. sz., 454-462.
Pap Márk (2023): Közútkezelői felelősség vad és gépjármű ütközése esetén. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 10. sz., 445-453.
Toldy Miklósné Farkas Éva (2023): A mediáció eszköztára, technikái, módszerei használatának lehetősége és jellemzői az általános fogyasztóvédelmi békéltetésben. Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 594-606.
Tóthné Karczub Eszter (2023): A mesterséges intelligencia adatvédelmi kérdései a közoktatásban. Infokommunikáció és Jog, 20. évf., 1. (80) sz., 3-10. https://infojog.hu/wp-content/uploads/pdf/IJ_202301_80_3-10o.pdf
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Bartha Bence (2023): Model Rules of Civil Procedure - szerkezeti elemzés. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 10. sz., 463-469.
Nyírőné Kiss Ildikó (2023): A gondnoksági perek joggyakorlat-elemzésének tanulságai. Családi Jog, 21. évf., 3. sz., 1-7.
Csástyu Lilla, Vámosi Tamás, Vámosiné Rovó Gyöngyvér (2023): A munkaerőpiaci elvárások, a pályaorientáció és a kreativitás összefüggései. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 3. sz. https://www.metropolitan.hu/upload/6ae5f50737f71b9ce4ff16255355b8e6d7ce3a12.pdf
Filep Roland, Dajnoki Krisztina, Barizsné Hadházi Edit (2023): Dolgozói elégedettség a Balanced Scorecard dimenzióinak tükrében. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 3. sz.
https://www.metropolitan.hu/upload/897372a6556fbcb8803847a84f184e14cd83e671.pdf
Kőmüves Zsolt [et al.] (2023): Generációs különbségek elemzése a versenyszférában. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 3. sz. https://www.metropolitan.hu/upload/947c6b086358a0b9fa0a1a0bab8a5d561ce2b5be.pdf
Kőmüves Zsolt Sándor [et al.] (2023): A munkaerőhiányra adott szervezeti válaszok és munkaerő-megtartási stratégiák a tulajdonosi háttér és a szervezeti méret alapján. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 3. sz. https://www.metropolitan.hu/upload/791da6565edf438e177954d5ddb7c7095833da30.pdf
Molnár Csilla, Csehné Papp Imola (2023): Review of human resource management practices supporting the development of employee wellbeing. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 3. sz. https://www.metropolitan.hu/upload/87e92fd5b5379972e01702d833beffa4029a64d1.pdf
Prugberger Tamás (2023): A szülői szabadság jogi rendezésének neuralgikus kérdései a jogösszehasonlítás vetületében. Családi Jog, 21. évf., 3. sz., 14-18.
Solymosi-Szekeres Bernadett (2023): A bizonytalan státuszú munkavégzés jogvédelmi nehézségei. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 9. sz., 410-417.
Török-Kmoskó Judit, Dajnoki Krisztina (2023): A „job hopping” jelenség hatásai. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 3. sz. https://www.metropolitan.hu/upload/8666bdc715b66574b50eaa5ea58e932d5257a686.pdf
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Horváth Attila, Kiss Rebeka (2023): A törvények indokolása mint "hozzáadott érték"? Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 10. sz., 433-444.
Kovács András György, Kárász Marcell (2023): A módosított és visszavont hatósági döntések kezelése a közigazgatási perjogban. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 9. sz., 399-409.
EURÓPAI JOG
Bordás Péter (2023): Az állami tulajdonú vállalatok szerepe. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 9. sz., 418-425.
Gyurkó Szilvia (2023): A gyerekekkel szembeni online szexuális visszaélések és a készülő új EU rendelet háttere. Családi Jog, 21. évf., 3. sz., 8-13.
Hideg Milán István (2023): Az Európai Unió LMBTIQ-stratégiája és annak hatása a Brüsszel IIb. rendelet hatékonyságára. EU Jog, 3. évf., 3. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2300302.EUO/
Liber Ádám, Bereczki Tamás (2023): A belső visszaélés bejelentésének új szabályozása. ESG, 1 évf., 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2300102.ESG/
Nagy Julianna (2023): Zöld, környezetbarát, fenntartható? Valóban? - Az „ESG-washing” aktuális kérdései és kihívásai. ESG, 1 évf., 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2300101.ESG/
Szabó Marcel (2023): A termőfölddel kapcsolatos újabb jogi szabályozás az Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság gyakorlatában. EU Jog, 3. évf., 3. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2300301.EUO/
Tóth András (2023): Az Európai Unió versenyjogának magyarországi érvényesülése. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 9. sz., 387-398.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Maléth Anett (2023): A támogatott döntéshozatal jogintézményének nemzetközi helyzete - részleges kitekintés a latin-amerikai országokra. Családi Jog, 21. évf., 3. sz., 31-39.
Vértesy László, Namomsa Gutama (2023): A közösségi alapú egészségbiztosítás (CBHI) szerepe a nők egészségügyi és gazdasági jogokhoz való hozzáférésében Etiópiában. Jogelméleti Szemle, 24. évf., 3. sz., 33 - 48.
https://ojs.elte.hu/jesz/article/view/7339/5786
JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Bertaldó András (2023): A pénzbüntetés végrehajtása átvételének jogállami garanciái: Európai Unió Bírósága - Bíróság: C-150/21. számú ítélet a D. B.-vel szemben kiszabott pénzbüntetés elismerésére és végrehajtására irányuló büntetőeljárásban, ECLI:EU:C:2022:268. EU Jog, 3. évf., 3. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2300303.EUO/
Bodzási Balázs (2023): Az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményei. Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 615-617.
Bodzási Balázs (2023): Felmondható-e az engedményezési szerződés, illetve vitathatja-e az engedményezett követelés kötelezettje az engedményezési szerződés érvényességét? Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 545-546.
Bodzási Balázs (2023): Az ingatlan bérbeadóját megillető törvényes zálogjog jellemzői. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 542-544.
Bodzási Balázs (2023): Munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének feltételei. Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 607-609.
Burai-Kovács János (2023): A felek közötti együttműködési kötelezettség bérleti szerződés esetén (Vb/17065). Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 541-542.
Burai-Kovács János (2023): A gazdasági társaságból történő tagkizárás feltételei (Vb/21039). Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 609-610.
Burai-Kovács János (2023): Kimentés a kötbérfelelősség alól (Vb/18039) Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 611.
Burai-Kovács János (2023): Társasági határozatok bírósági felülvizsgálatának feltételei (Vb/16096). Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 540-541.
Gosztonyi Gergely, Lendvai Gergely Ferenc (2023): Twitter kontra Taamneh és Gonzalez kontra Google, avagy ki a felelős az online platformokra feltöltött tartalomért? Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 587-593.
Kárász Marcell (2023): A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében. Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 613-614.
Kártyás Gábor (2023): A munkaerő-kölcsönzési irányelv értelmezése az Európai Unió Bírósága gyakorlatában és tanulságai a magyar munkajog számára I. rész. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 528-536.
Kártyás Gábor (2023): A munkaerő-kölcsönzési irányelv értelmezése az Európai Unió Bírósága gyakorlatában és tanulságai a magyar munkajog számára II. rész. Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 569-579.
Kiss Tibor (2023): Bírói gyakorlat versus jogalkotás: kísérletek az elővásárlási joggal kapcsolatos problémák megoldására a közös tulajdon tárgyát képező gépjármű álláshelyek vonatkozásában II. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 516-527.
Nagy Álmos Lukács (2023): Az anyagi jogerőhatás terjedelme. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 546-548.
Nagy Álmos Lukács (2023): Az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik - az egyéni vállalkozó nem önálló jogalany. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 548-549.
Nagy Álmos Lukács (2023): A házastársi közös vagyon egyenlő arányú megosztásától - házassági vagyonjogi szerződés hiányában - a bíróság általi, méltányossági alapon történő eltérés feltételei. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 550-551.
Nagy Álmos Lukács (2023): A hiánypótlás határidőn túli benyújtásának jogkövetkezményei. Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 622.
Nagy Álmos Lukács (2023): Ki jogosult - a cselekvőképességi szabályok megsértése miatti érvénytelenségre hivatkozással - az öröklési szerződés megtámadására? Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 619-621.
Nagy Álmos Lukács (2023): A közokiratokhoz fűződő bizonyító erő egyes kérdései. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 551-552.
Nagy Álmos Lukács (2023): A Kúria ismét a bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételeit vizsgálta. Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 617-619.
Somssich Réka, Szomora Zsolt (2023): Hivatalból figyelembe kell-e vennie a tagállami bíróságnak a büntetőeljárás alá vont személyek tájékoztatásának elmaradását? Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 622-624.
Somssich Réka (2023): Mi jár a fogyasztóknak és mi a bankoknak a devizahitel szerződésekben alkalmazott tisztességtelen kikötés miatti érvénytelenség esetén? Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 537-538.
Stefán Ibolya (2023): A mesterségesintelligencia-rendszerek polgári jogi megítélésének vizsgálata a termék és a szolgáltatás fogalmára tekintettel. Infokommunikáció és Jog, 20. évf., 1. (80) sz., 27-31.
Szabó Annamária Eszter (2023): Az egyesületi tag tagsági jogviszonyának megszüntetése nem alkotmányossági kérdés. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 539-540.
Szabó Annamária Eszter (2023): A keresetlevél szabálytalan kézbesítése miatt állapította meg az Alkotmánybíróság a bírói döntés alaptörvény-ellenességét. Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 612.
Szentgáli-Tóth Boldizsár [et al.] (2023): A modern technológiák a lengyel jogrendszerben, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára. Infokommunikáció és Jog, 20. évf., 1. (80) sz., 33-39.
Szomora Zsolt (2023): Az emberkereskedelem keretében az "elszállásolás" elkövetési magatartásának kiterjesztő értelmezését adja a Kúria felülvizsgálati végzése. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 553-554.
Szomora Zsolt (2023): A hamis tanúzás elkövetési magatartásait értelmezte a Kúria. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 554-556.
Szomora Zsolt (2023): A sértetti (pótmagánvádlói) legitimáció alapjogsértő módon történő szűk értelmezése miatt semmisített meg az Alkotmánybíróság büntetőbírósági döntéseket. Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 625-628.
Tancsik Annamária (2023): Az európai bíróságok legújabb döntéseiből. Családi Jog, 21. évf., 3. sz., 41-47.
JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET, JOGFILOZÓFIA
Prugberger Tamás (2023): A jogalkotási akarat és a jogalkotási nyilatkozat ütközése, valamint a joghézag és az analógia kérdése a hatósági/bírósági jogalkalmazásban az európai uniós jogot is érintve. Jogelméleti Szemle, 24. évf., 3. sz., 20 - 32.https://ojs.elte.hu/jesz/article/view/7338/5785
Óriás Nándor (2023): Emlékeim töredékei III. fejezet. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 561-568.
Óriás Nándor (2023): Emlékeim töredékei - IV. fejezet – Kultuszminisztérium. Magyar Jog, 70. évf., 10. sz., 629-634.
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, BÍRÓSÁGOK
Berkes Lilla, Hajas Barnabás (2023): A legfelsőbb bírói fórumok önállósága. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 71. évf., 9. sz., 1705-1725. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_szeptember_0917.pdf
Cservák Csaba (2023): A bírói függetlenség, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára és a testületi szervekre. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 71. évf., 9. sz., 1726-1743. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_szeptember_0917.pdf
Hillgruber Christian (2023): A jogállamiság, a bírói függetlenség garanciája és a bírói kinevezés, illetve választás - német és európai nézőpontból. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 71. évf., 10. sz., 1929-1933.https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_teljes_oktober_1015.pdf
Kohl, Gerald (2023): A bírói függetlenség fejlődése Ausztriában - Sprint helyett maraton. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 71. évf., 10. sz., 1937-1948. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_teljes_oktober_1015.pdf
Lemańska, Joanna (2023): A Velencei Bizottság és jogállamiság követelményrendszere. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 71. évf., 10. sz., 1934-1936. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_teljes_oktober_1015.pdf
Stumpf István (2023): A bírói függetlenség intézményes garanciái Amerikában. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 71. évf., 9. sz., 1744-1751.https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_szeptember_0917.pdf
JOGÉLET, JOGIRODALOM
Jáki Erika (2023): Útmutató tőkebefektetési szerződésekhez: Pintér Attila monográfiájáról. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 9. sz., 427-429.
Küpper, Herbert (2023): A Sólyom-bíróság diszkrét bája. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 10. sz., 476-477.
Krausz Bernadett (2023): Beszámoló a Family Law Workshop VI rendezvényről. Családi Jog, 21. évf., 3. sz., 58-60.
Nagy Álmos Lukács (2023): A COVID-19 és a gazdasági jog. Magyar Jog, 70. évf., 9. sz., 557-560.
Szeibert Orsolya (2023): Családjogi tendenciák - nemzetközi nézőpontból. Családi Jog, 21. évf., 3. sz., 27-29.
Tauber Tünde, Utassy Ilona (2023): Családjogi érintettségű ügyek a közigazgatási ügyszakban. Családi Jog, 21. évf., 3. sz., 48-57.
EGYÉB
Bárkányi Péter (2023): A stipendium hungaricum program tíz éve a magyar–közép-ázsiai kapcsolatok perspektívájában. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 3. sz. https://www.metropolitan.hu/upload/7bf2ab2d20b4872ed4fd6eaea527c90fb9b34df6.pdf
Borbély-Pecze Tibor, Bors – Borbély-Pecze Mariann (2023): A nagy zöld munkapiaci átalakulás – Mítoszok és tények. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 3. sz.https://www.metropolitan.hu/upload/c0ac72577168b7daaba351475dfe84f8fe7a52f0.pdf
Bujtár Zsolt, Ferencz Barnabás (2023): A környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) gondolatiság alapjai. ESG, 1. évf., 1. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2300103.ESG/
Turóczi Attila (2023): "Túsztárgyalás" a bíróságon - a gyermek "túszként" kezelése és a megoldás lehetőségei a szülők közötti vitában. Családi Jog, 21. évf., 3. sz., 19-26.
KIADVÁNYAJÁNLÓ
JOGÁSZEGYLETI ÉRTEKEZÉSEK 2023: VÁLSÁG ÉS JOG
Szerkesztő: Bodzási Balázs
Magyar Jogász Egylet, 2023.
„A tanulmánykötet a válsághelyzetek jogrendszerre gyakorolt hatásai mutatja be. A tanulmányok részletesen elemzik az utóbbi évek válságainak a különböző jogágakra gyakorolt hatásai, a nemzetközi jog és az uniós jog szintjén sorra kerülő változásokra is utalva.
A tanulmánykötet elektronikus formában a Magyar Jogász Egylet honlapján érhető el.” https://jogaszegylet.hu/2023-2/
Forrás:https://jogaszegylet.hu/jogelet/megjelent-a-jogaszegyleti-ertekezesek-2023-tanulmanykotet/
BIRTOKVÉDELMI KÉZIKÖNYV
Szerzők: Gaál János, Kajó Cecília
ORAC Kiadó, 2023.
„Könyvünket elsősorban jegyzőknek és birtokvédelmi ügyintézőknek írtuk. Létjogosultságát már önmagában megalapozza az az ügytömeg, amelyet a jegyzők a birtokvédelmi hatáskörben kezelnek évente. A közigazgatás egy olyan speciális szegmenséről van szó, amely a jegyző hatósági szemléletén kívül esik: a megszokottól, általánostól teljesen eltérő megközelítést, hozzáállást, szemléletet, sőt lelkületet követel. Egyúttal azt gondoljuk, hogy a jegyzői birtokvédelmi eljárásban részt vevő jogi képviselők is haszonnal forgatják majd a kötetet, amely számukra is útmutatásként szolgálhat.
A kézikönyv tartalmát tekintve az elméleti és a gyakorlati ismeretekre egyaránt hangsúlyt helyeztünk úgy, hogy akár a kezdő, akár a rutinos jogalkalmazó is találhat benne hasznos tudást. Mint minden más szakterületen, a jegyzői birtokvédelmi eljárásokkal kapcsolatban is elmondható, hogy a joggyakorlat színes, országszerte eltérő. „
Forrás:https://orac.hu/Birtokvedelmi_kezikonyv
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK MAGYARÁZATA
Második, aktualizált kiadás
Szerzők: Kozma Anna, Lőrincz György, Pál Lajos
ORAC Kiadó, 2023.
„Neves munkajogász ügyvédek – akik közül ketten annak idején a Munka Törvénykönyvét (Mt.) előkészítő szakmai csapatnak is tagjai voltak – arra vállalkoztak, hogy a kódex hatálybalépése óta eltelt mintegy tizenegy év jogalkalmazási tapasztalatait kézikönyvben adják közzé. Ezen idő alatt már többször jelentkeztek hasonló magyarázatokkal, első könyvük három kiadást élt meg, második könyvüknek pedig ez a mostani a második kiadása – a munkajoggal foglalkozó szakemberek körében ezek mind kiemelkedő sikert arattak.
A Munka Törvénykönyvének bemutatásán túl e kiadásnak van egy időszerű apropója: 2023. január 1-jén lépett hatályba az eddigi egyik legnagyobb jelentőségű Mt.-módosítás, amely az EU irányelveinek szabályait ülteti át a hazai jogba. A változások elsősorban szemléletbeliek, és alapvetően a munkajogviszonnyal kapcsolatos gondolkodásunkat érintik. E körben ki kell emelni a munkavállaló számára biztosított jogot, amely szerint – bizonyos tényállásokban – kezdeményezheti a foglalkoztatási feltételeinek, a munkaszerződésének módosítását, és a munkáltató ezzel kapcsolatos elutasító döntésével szemben bírói jogorvoslatot kérhet. A kommentár szerzői kiemelt figyelmet szenteltek az új szabályok elemzésének, részletesen tárgyalják a munkavállaló és a munkáltató ezzel összefüggő joggyakorlásának problémáit. Ezen túlmenően természetesen részletesen vizsgálják és magyarázzák a törvénymódosítás egyéb kérdéseit is, ezzel olvasóink a legaktuálisabb munkajogi kommentárt vehetik kezükbe.”
Forrás:https://orac.hu/ujdonsagok/a_munka_torvenykonyvenek_magyarazata
BÜNTETŐJOG II. - KÜLÖNÖS RÉSZ
Kilencedik, hatályosított kiadás
2023. szeptemberi kiadás
Szerkesztő: Belovics Ervin
ORAC Kiadó, 2023.
„A 2012. évi C. törvény, tehát a Büntető Törvénykönyv elfogadását követően immár kilencedik alkalommal jelenik meg a Különös Rész tényállásait átfogóan elemző szakkönyv. Jelen kiadás a 2023. augusztus 1-ig hatályba lépett jogszabályváltozásokra figyelemmel készült el.
A tényállások bemutatása továbbra is a megszokott módon történik. A szerzők nem csupán az egyes bűncselekmények dogmatikai elemzésének és joggyakorlatának a bemutatására törekszenek, hanem ismertetik azok szabályozásának történeti előzményeit, a hatályos rendelkezések alkotmányos alapjait, a kapcsolódó joggyakorlat meghatározó döntéseit és megjelölik az idetartozó jogirodalom jelentősebb eredményeit is.”
Forrás:https://orac.hu/ujdonsagok/buntetojog_ii_kulonos_resz
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
A büntetőeljárási törvény (2017. évi XC. törvény) tankönyve,
2023. szeptemberi kiadás
Szerzők: Belovics Ervin, Bérces Viktor
ORAC Kiadó, 2023.
„A kontinentális büntető eljárásjog szerte Európában lényegében a XIX. század végére hozta létre a modern követelményeknek megfelelő jogintézményeit. A kódexek már nemcsak a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságára fókuszáltak, hanem egyre erőteljesebben jelenítették meg a büntető eljárással érintett személyek kötelezettségén túl, azok jogait is. Kialakultak és megszilárdultak azok a mind a mai napig létező alapelvek, amelyek determinálják a részleteket.
A magyar büntető eljárásjogi törvény, azaz a 2017. évi XC. törvény egyértelműen megfelel a XXI. század kodifikációs követelményeinek. Más kérdés, hogy a törvény a gyakorlatban már bevált jogintézmények mellett számos új rendelkezést is megjelenít, elsősorban az időszerűség követelményének való megfelelés érdekében. Jelen tankönyv – mely nem csupán az egyetemi hallgatók számára készült, hanem a büntető eljárásjog iránt érdeklődő valamennyi szakember részére – a hagyományos struktúrát követi és a statikus rész bemutatása után kerül sor a dinamikus rész elemzésére. A 2017. évi XC. törvényt a hatálybalépését követően számos törvény módosította, mely módosításokat a szerzők kivétel nélkül beépítették a tananyagba.
Jelen tankönyv tehát tükrözi a lezárás időpontjában hatályos normák rendelkezéseit.”
Forrás:https://orac.hu/ujdonsagok/bunteto_eljarasjog
CSAK A PSZICHOLÓGUSOM JELENLÉTÉBEN!
Szerző: Vajda János
ORAC Kiadó, 2023.
„Könyv a jogászok számára mutatja be a jogpszichológia világát. Praktikus példák és kísérletek bemutatásán keresztül arra törekszik, hogy az olvasó olyan pszichológiai alaptudásra tegyen szert, amely jogi kontextusban is praktikus értékkel bír.”
Forrás:https://orac.hu/ujdonsagok/jogpszichologiai_konyv
A BŰNÜGYI SZEMLE
Szerző: Gárdonyi Gergely
Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023.
„A szemle a büntetőeljárás egyik legjelentősebb bizonyítási cselekménye. Jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy évente közel 50 000 szemlét folytatnak le a nyomozó hatóságok. Szakmai körökben közismert a mondás: „a szemle egyszeri és megismételhetetlen”, azaz másképp nem pótolható, nélkülözhetetlen és helyettesíthetetlen bizonyítási cselekmény, amelynek jelentőségét nem lehet túlértékelni, legfeljebb alábecsülni.
A szemle esetében olyan speciális bizonyítási cselekményről beszélünk, amely a természettudomány segítségével igyekszik felidézni a releváns pillanatban történt eseményeket. A természettudományos alapokon nyugvó módszereket, eljárásokat ugyanakkor a kriminalisztika elvei mentén kell alkalmazni, ráadásul jogszerűen.
A monográfia tárgyát a büntetőeljárásbeli nyomozás keretében lefolytatott szemle képezi – nem foglalkozik tehát a balesetek helyszínein végzett szemletevékenységgel –, annak azonban igyekszik a felderítési és a bizonyítási (vizsgálati) aspektusait is tanulmányozni. A kötet a szemletevékenységgel foglalkozó szélesebb szakmai közönségnek és az érdeklődő egyetemi hallgatóknak egyaránt hasznos olvasmányt jelenthet. „
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/A-BUNUGYI-SZEMLE
RÓMAI MAGÁNJOG
Szerzők: Benedek Ferenc, Pókecz Kovács Attila
Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023.
„A kézikönyv elsősorban a mindennapi munkájukban igényességre törekvő gyakorló jogászok számára készült. A mű – tartalmának és szerkesztésmódjának köszönhetően – a római jogi ismeretek rendszerezett áttekintésére is alkalmas, ezért a témakör iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség figyelmébe is bátran ajánlható. Az egyes fejezetekhez kapcsolódó szakirodalmi jegyzék elmélyültebb tudományos kutatások megkezdéséhez is kiindulópontul szolgálhat. Strukturáltságának és tipográfiai megoldásainak köszönhetően didaktikai célokra is kiválóan megfelel.
A kézikönyv az ókori juristák gyakorlatorientált szemléletének megfelelően mutatja be a római jog intézményeit. A mű alapját Benedek Ferenc Római magánjog. Dologi és kötelmi jog című munkája képezi.”
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/ROMAI-MAGANJOG-2023
A RÓMAI JOG TÖRTÉNETE ÉS INSTITÚCIÓI
Huszonhetedik átdolgozott és bővített kiadás
Szerzők: Földi András, Hamza Gábor
Novissima Kiadó, 2023.
„E tankönyv — és egyúttal kézikönyv — szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk. Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek.
E munka nemzetközi viszonylatban is jelentős újítása, hogy a szerzők az Európán kívüli jogrendszerekre is kiterjedően, mintegy globális panorámában tárják az olvasó elé a római jog továbbélését a középkortól napjainkig. Másfelől újszerű ez a könyv abban is, hogy a szerzők a római magánjog dogmatikáját a forrásokkal összhangban álló, de modern rendszerben ábrázolják. Nagy súlyt kapott az egyes jogi fogalmak pontos definiálása, a jogintézmények dogmatikai lényegének és gazdasági-társadalmi hátterének feltárása is.
A mű olvasói meggyőződhetnek arról, hogy a római jog — beleértve a római közjog számos intézményét is — ezernyi szállal kapcsolódik a hatályos, élő joghoz, amelyben nemcsak kitörölhetetlenül tovább él, de azt végső soron még ma is meghatározza. Különösen áll ez az egységesülő Európára, hiszen az európai jog közös alapját éppen az a római jog jelenti, amely Theodor Heuss megállapítása szerint a Bibliával és a görög filozófiával együtt az európai kultúra három meghatározó pillérének egyikét képezi.”
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/A-ROMAI-JOG-TORTENETE-ES-INSTITUCIOI-2023
CSALÁDJOG
Kilencedik, hatályosított kiadás
Szerző: Hegedűs Andrea
A kézirat lezárva: 2023. október 1.
R.I.M.Á.K. Kiadó, 2023.
„2014. március 15-én, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével új időszámítás kezdődött nem csupán a klasszikus polgári jog területeit, hanem a Kódexen belül elhelyezett családjogi szabályozást érintően egyaránt.
A Polgári jog, Családjog c. szakkönyv az új jogszabályra építve, megkísérli összefoglalni a családjog teljes anyagát, nem csupán a Ptk. Családjog Könyvét érintő rendelkezéseket szem előtt tartva, hanem időnként visszatekintve a több mint fél évszázadon keresztül a szabályozás alapjául szolgáló, ugyanakkor teljesen mára sem félretehető, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény rendelkezéseire. Megjelenik ugyanakkor a könyvben a klasszikus családjogi témákon (házasság, család, rokonság, gyámság) túlmutatva az élettársi kapcsolatot érintő teljes jogi szabályozás feldolgozása, ideértve a Hatodik könyv vonatkozó rendelkezéseit is, valamint a külön törvényben elhelyezett bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye szintén bemutatásra kerül.
Annak ellenére, hogy 2020. április 1-jétől bevezetésre került az ún. korlátozott precedensrendszer, mely szerint a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett határozatától jogkérdésben a bíróság csak indokolással térhet el, a könyv magyarázó részében nem csak ezeket ismertetjük. A fentiek okán az elméleti magyarázatot kiegészítik a precedensértékű határozatokon túlmenően a Kúria elvi iránymutatásai, úgymint a Jogegységi Határozatok és Kollégiumi vélemények (bírósági joggyakorlat csoport összefoglaló véleményei), elvi bíróságihatározatok (EBH), elvi bírósági döntések (EBD), bírósági határozatok (BH, BH+) valamint a Tanácsadó testületek véleményei (CKOT állásfoglalások) egyaránt. A fentiek közül elsősorban azokkal foglalkozunk, melyek precedensértékű határozatokkal nem ellentétesek, a következetesnek látszó bírói gyakorlatra utalnak, és amelyekkel általában a szakma és a szerző is messzemenően egyetért.
Az elkészült munka igyekszik megfelelő tagolásokkal, jól áttekinthetően megmagyarázni a családjog teljes anyagát, követve a menetközben bekövetkező jogszabályi változásokat.”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/CSALADJOG-2023
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)