JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN

 

ALKOTMÁNYJOG

Csehes András (2023): Állam, jog, abortusz - adalékok az abortuszvitához. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 12. sz., 561-568.

Ősze Áron (2023): The Dimensions of the Responsibility of the President of the Republic in the Hungarian Constitutional System. Jog-Állam-Politika 15. évf., 4. sz., 61-74.

https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2023/04/JAP_2023_04_osze_aron.pdf

BÜNTETŐJOG

Bartkó Róbert, Sántha Ferenc (2023): Crimes against the border barrier in Hungary - Effective tools in the fight against irregular migration. Jog-Állam-Politika 15. évf., 4. sz., 23-41.

https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2023/04/JAP_2023_04_bartko_robert-santha_ferenc.pdf

Gaál Gyula (2023): Az embercsempészés a magyar büntetőjogban. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 2051 - 2059.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13505/10930

Hurtony Alexandra Kitti (2023): A szexuális bűnelkövetőkkel szembeni fellépés nemzetközi kitekintésben - a kémiai kasztráció alkalmazása Lengyelországban. Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 656-663.

Ciprian-Vasile Maftei (2023): Az Interpol hozzájárulása és jövőbeni szerepe a migránscsempészet elleni küzdelemben Európát és a tágabb térséget illetően. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 2061 - 2073. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13506/10931

Németh-Szebeni Zsófia (2023): A kémiai kasztrálás rövid története, valamint kitekintés a nemzetközi gyakorlatra. Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 647-655.

Szomora Zsolt (2023): Adalékok a kihívóan közösségellenes magatartás értelmezéséhez a garázdaság bűncselekményi tényállásában. Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 673-676.

Szomora Zsolt (2023): A kábítószer külföldről történő megrendelése esetén a bűncselekmény elkövetési magatartásainak kísérleti és befejezetti stádiumának értelmezése. Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 677-678.

 

BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG

Németh Gabriella (2023): Az okiratfordítás és a hitelesítés problematikája a tisztességes eljárásban, különös tekintettel az aggályos okiratokra és az elektronikus iratokra. Belügyi Szemle, 71. évf., 12. sz., 2223-2251. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13741/11169

Füredi Sándor (2023): A nyomhordozók és emberi eredetű biológiai anyagmaradványok típusai és genetikai vizsgálatának jelentősége a magyarországi büntető- és közigazgatási eljárásokban – Esetleírások. Belügyi Szemle, 71. évf., 12. sz., 2179-2196.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13736/11163

Tóth Marcell Máté (2023): A kontradiktórius bizonyítás és közvetlenség relativizálódása a büntetőeljárásban. Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 723-732.

 

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS

Kondás Katalin (2023): A fogvatartottak azonosítása a büntetés-végrehajtásban. Belügyi Szemle, 71. évf., 12. sz., 2127-2143.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13733/11158

 

RENDÉSZET

Catherine De Bolle (2023): A nemzetközi rendőri együttműködés rövid áttekintése. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 1939-1947.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13496/10921

Peter De Buysscher (2023):100 éves az Interpol: a szervezet helyzete és szerepe az Európai Unión belül. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 1993 – 2003. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13500/10925

Hautzinger Zoltán (2023): A rendészettudomány művelésének és fejlesztésének nemzetközi lehetőségei. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 2005 - 2014. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13501/10926

Hegyaljai Mátyás (2023): Emlékezetes pillanatok az Interpol elmúlt harminc évéből. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 1927 – 1937.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13495/10920

Herczeg Mónika (2023): Az Interpol szerepe az európai integrált határigazgatásban. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 2025 - 2041. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13503/10928

Thomas Herko (2023): Az Interpol globális innovációs komplexuma Szingapúrban: Személyes visszatekintés. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 1967 - 1978.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13498/10923

Kővári Péter (2023): Az Interpol bűnügyi adatbázisainak használatából származó előnyök – a magyar álláspont. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 1979 – 1992.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13499/10924

Richard Marangoni (2023): Az Interpol kezdetei. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 2095 - 2105.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13511/10934

Tim Morris (2023): Az Interpol és a 21. század kihívásai. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 2085 - 2094.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13510/10933

Németh József (2023): A tudomány lehetséges válasza a globális fenyegetésre. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 2075 - 2084.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13508/10932

Sallai János, Borszéki Judit (2023): INTERPOL 100 „A rendőrség összekapcsolása egy biztonságosabb világért”. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 1949 - 1965. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13497/10922

Jürgen Stock (2023): Interpol: A nemzetközi rendőrségi együttműködés múltja, jelene és jövője. Belügyi Szemle, 71. évf., 11. sz., 2015 - 2023. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13502/10927

Turós Tímea, Szűcs Endre (2023): A futball és a mérkőzésbiztosítás fejlődésének összefüggései a kezdetektől az 1980-as évek végéig. Belügyi Szemle, 71. évf., 12. sz., 2145-2161. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13734/11159

 

KRIMINOLÓGIA

Krenner József, Szabó Csaba (2023): A közlekedésbiztonság finn modelljének elemző bemutatása. Belügyi Szemle, 71. évf., 12. sz., 2253-2264.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13756/11183

Meggyesfalvi Boglárka (2023): Kockázati tényezők a digitális térben: a gyerekek internet- és közösségi média használata és az online áldozattá válás. Belügyi Szemle, 71. évf., 12. sz., 2163-2178.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13735/11161

 

POLGÁRI JOG

Bodzási Balázs (2023): Vis maior helyzet megállapítására sor kerülhet járvány és az ezzel összefüggő állami korlátozó intézkedések esetén. A vis maior alapul szolgálhat a kötbérfelelősség alóli kimentésre. Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 733-735.

Burai-Kovács János (2023): A felek közötti együttműködési kötelezettség bérleti szerződés esetén (Vb/20055) Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 736-737.

Nagy Álmos Lukács (2023): Miként érinti a közös végrendeletbe foglalt egyoldalú visszavonás tilalma a túlélő házastárs végrendelkezési szabadságát? Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 667-669.

Nagy Álmos Lukács (2023): A telki szolgalmi jog tartalma és elbirtoklása. Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 739-741.

Szilágyi Ferenc (2023): Divergencia és konvergencia a kontinentális jog és a common law tulajdonfelfogása között: egy konvergens modern tulajdonfelfogás (dologi jog felfogás) lehetséges alapvonalai. Polgári jog, 8.évf., 11-12. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2300601.POJ/

Szilágyi Ferenc (2023): Nem személyes (digitális) adatok, mint hitelbiztosíték: mi képez(het)i a biztosíték tárgyát? Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 701-716.

Török Kevin Martin (2023): A termékfelelősség egyes kérdései egészségügyi termékek esetén. Polgári jog, 8. évf., 11-12. sz.

https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2300602.POJ/

Sárközy Szabolcs (2023): Jobbító szándékú gondolatok a Ptk. saját részvény mértékéhez kapcsolódó szabályozásához. Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 717-722.

 

POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

Kiss Attila (2023): Az új magánjogi emberkép és a felek perjogi felelősségének összefüggései. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 12. sz., 551-559.

Lugosi József (2023): Az alperes eljárási pozíciói a jogszabályváltozások fényében. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 11. sz., 503-512.

Szabó Annamária Eszter (2023): A közegészségügyi kényszerengedély kiadására irányuló eljárás alkotmányos keretei. Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 743-744.

 

GAZDASÁGI JOG

Darák Péter, Lovas Dóra (2023): Az adórendszer deszantosai: a különadók. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 11. sz., 481-491.

 

MUNKAJOG

Bérces Kamilla (2023): Az új pedagógus-életpálya. Munkajog, 7. évf., 4.sz, 55-63.

Bodródi Miklós (2023): Vezetői és dolgozói önkiszolgáló rendszerek szerepe az emberierőforrás- menedzsment, mint szervezeti funkció megújulásában. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 4. sz., 3-17.

https://www.metropolitan.hu/upload/99b95efbd57a5725c915b6d21ede8f0b2650770d.pdf

Dévényi Barbara (2023): LMBTQ+ munkavállalók diszkriminációja munkahelyi környezetben. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 4. sz., 18 – 30.

https://www.metropolitan.hu/upload/f158729ecb51047a1107f4549087633da892ed99.pdf

Hanuláné Csizmadia Tímea (2023): Négynapos munkahét a szállodaiparban. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 4. sz., 32-43.

https://www.metropolitan.hu/upload/3bfc4ff1b5e5c2e389b3f60f9d8e21589c5a230d.pdf

Horváth István (2023): Csatornák - A visszaélések bejelentésének szabályozása - eredmények és kérdőjelek. Munkajog, 7. évf., 4.sz, 15-21. 

Huber Mátyás (2023): Hogyan segíthet egy HR tanácsadó túlélni a Halál-völgyét? Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 4. sz., 45-50.

https://www.metropolitan.hu/upload/545582682d8235c694d8d623a6d618bd885e979a.pdf

Klonka Júlia (2023): Autóipari transznacionális szervezetek jelenlegi kihívásai, törekvéseik egy jövőállóbb szervezeti kultúra kialakítására. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 4. sz., 53-64.

https://www.metropolitan.hu/upload/eef4a15b2c764da3b09faad55111925003bd3d97.pdf

Krivai Márta (2023): A tehetségmenedzsment fő szereplői és azok dinamikája. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 4. sz., 66-72.

https://www.metropolitan.hu/upload/e3ae4c103eb6956a09f62da4afd316e332985937.pdf

Lukács Adrienn (2023): "Csak még egy pohárkával!" - A munkavállalók alkohol és kábítószer fogyasztásának szabályozása és ellenőrzése. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 71. évf., 11. sz., 2092-2099.

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_november_1116.pdf

Molnár Bence (2023): A végkielégítés mértéke és a jóerkölcs - Egy munkaügyi ítélet és ami mögötte van. Munkajog, 7. évf., 4.sz, 49-54. 

Nádas György (2023): Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről. Munkajog, 7. évf., 4. sz., 1-8.

Plell Fanni (2023): A nagyvállalatok jövőállóságának lehetőségei a startup kultúra tükrében. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 4. sz., 74-87.

https://www.metropolitan.hu/upload/bb089134e5fd986dc88dcd3323beea94e87fc2fe.pdf

Rúzs Molnár Krisztina (2023): A munkavállaló munkahelyi kommunikációjának keretei és az azonnali hatályú felmondás megállapításának egyes feltételei. Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 741-742. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8259582

Soltész Gábor (2023): A munkahelyi egészségkárosító kockázatok munkajogi konzekvenciái. Munkajog, 7. évf., 4.sz. 33-48.

Szabó-Zmák Edina (2023): Job Crafting, azaz munkánk személyre szabása a munkavállalói elégedettség és elkötelezettség javításának szolgálatában. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 4. sz., 89-101.

https://www.metropolitan.hu/upload/fe2a9bbd26f40a2d9ea5f85064b47dced9fd17ca.pdf

Téglási Laura (2023): A HR-tanácsadás szerepe az üzletfejlesztésben és a jövőállóság biztosítása a szervezeten belül. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 4. sz., 103-111.https://www.metropolitan.hu/upload/ecd9cc2d6604a8614d3744ab452dd120565d9104.pdf

Varga Zsuzsa Anita (2023): Coping lehetőségek a pedagógus kiégésmegelőzésben. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 4. sz., 113-125.

https://www.metropolitan.hu/upload/89c0524a6e65ac0476b1ace427d3bf809914f075.pdf

Vértesi-Puskás Petra (2023): A négynapos munkahét bevezetésének a munkavállalók munka–magánélet egyensúlyára gyakorolt lehetséges hatásai. Új Munkaügyi Szemle, 4. évf., 4. sz., 127-137.

https://www.metropolitan.hu/upload/fd9c5b13fc3438b847a74a71cbee8b647866960f.pdf

Zaccaria Márton Leó (2023): Fókuszban a munkafeltételek transzparenciája - Jogharmonizációs kérdések a munka törvénykönyve 2023-as módosítása nyomán. Jog-Állam-Politika 15. évf., 4. sz., 3-21. https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2023/04/JAP_2023_04_zaccaria_marton_leo.pdf

 

KÖZIGAZGATÁSI JOG

Gellérné Lukács Éva (2023): A csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj igénybevételével kapcsolatos megújult szabályok. Munkajog, 7. évf., 4.sz, 75-80.

Kovács András (2023): A keresetváltoztatás a közigazgatási perjogban. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 12. sz., 538-549.

Ludányi Dávid (2023): Családpolitika a közszolgálati jogi szabályozás tükrében. Munkajog, 7. évf., 4.sz. 23-32.

Szabó Annamária Eszter (2023): A sarkalatosság alkotmányos követelményei érvényesülésének hiánya miatt állapította meg az Alkotmánybíróság az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességét. Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 672-673.

Váradi Barbara (2023): A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény főbb rendelkezései. Munkajog, 7. évf., 4.sz, 65-74. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1779522

 

EURÓPAI JOG

Budai Péter (2023): Környezetvédelem a közösségi jogban az Egységes Európai Okmányig. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 11. sz., 492-502.

Breczkáné Békési Gabriella (2023): A bírósági iratok határon átnyúló kézbesítésének legújabb fejleményei az Európai Unió Bírósága joggyakorlatának tükrében. Európai Jog, 23. évf., 6. sz., 22-28.

Gutman Éva (2023): Az utazási csomagok Covid-19 miatti felmondásával kapcsolatos tájékoztatási kérdések eljárási vonatkozásai. Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 669-671.

Lendvai Gergely Ferenc (2023): Mikortól számít nőnek egy sportoló? - Az EJEB Semenya v. Switzerland-ítéletének bemutatása. Európai Jog, 23. évf., 6. sz., 29-36.

Pesci Marco (2023): Az Európai Ügyészség együttműködési keretrendszere a megerősített együttműködéstől távol maradó tagállamokkal és harmadik országokkal. Jog-Állam-Politika 15. évf., 4. sz., 43-60. https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2023/04/JAP_2023_04_pesci_marco.pdf

Schmidt Richárd (2023): Választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása az EU-jog prizmáján keresztül. Európai Jog, 23. évf., 6. sz., 1-10.

Tóth András (2023): Az Európai Unió Bíróságának tagállami kárfelelősséggel kapcsolatos gyakorlata a Köbler-ügyet követően. Európai Jog, 23. évf., 6. sz.,11-21.

Zaccaria Márton Leó (2023): A valódi egyenlőség ára, avagy az egyenlő díjazás követelményének megerősítése a legújabb uniós szociálpolitikai jogalkotásban (1. rész) Munkajog, 7. évf., 4.sz, 9-14. 

Zoványi Nikolett (2023): Valóság vagy ábránd? A légi utasok jogainak érvényesülése az Európai Unióban. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 11. sz., 513-518.

 

NEMZETKÖZI JOG, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

Lukács Marianna (2023): Haraszti Margit Katalin - A kínzás és a rossz bánásmód fogalmának értelmezése a nemzetközi jogban - A tilalom egyes alkotmányos garanciái. Jog-Állam-Politika 15. évf., 4. sz., 247-250.

https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2023/04/JAP_2023_04_lukacs_mariann.pdf

Tien Dung Nguyen (2023): Vietnamese Labour Law in Comparison with ILO Core Labour Standards in Light of the EVFTA: Present Limits, Future Reforms. Jog-Állam-Politika 15. évf., 4. sz., 229-245.

https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2023/04/JAP_2023_04_tien_dung_nguyen.pdf

Takács Izolda (2023): Súlyos emberijog-sértések és eljárásjogi akadályok. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 12. sz., 529-537.

Takó Dalma: Választási jogot biztosító klauzulák a nemzetközi szerződésekben. Jog-Állam-Politika 15. évf., 4. sz., 75-89.

https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2023/04/JAP_2023_04_tako_dalma.pdf

Dewan Afrina Sultan (2023): Law to Combat Harassment in Bangladesh RMG Industry. Jog-Állam-Politika 15. évf., 4. sz., 213-228.

https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2023/04/JAP_2023_04_dewan_afrina_sultan.pdf

 

JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT

Farkas Zsuzsanna (2023): A Kúria munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos joggyakorlata, különös tekintettel a tárgykörben meghozott jogegységi határozatra. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 71. évf., 11. sz., 2084-2091.

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_november_1116.pdf

Kárász Marcell (2023): A Kúria a közigazgatási tevékenység jogsértő következményének elhárítására kötelezés jogintézményét elemezte végzésében. Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 664-665.

Kárász Marcell (2023): A Kúria a hatósági eljárási bírság összegének meghatározása körében értékelendő szempontokat elemezte ítéletében. Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 737-738.

Nagy Álmos Lukács (2023): Közjegyző vagy bíróság? Ki jogosult eljárni? Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 666-667.

Szomora Zsolt (2023): Az elektronikus hírközlési adatok felhasználhatósága a magyar büntetőeljárásban, az Európai Bíróság C-746/18. és C-162/22. számú ügyben hozott ítéleteinek fényében. Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 745-748.

Varga Zoltán (2023): Egységben a kétség - A földbizottsági állásfoglalás kötőereje a kúriai határozatok tükrében. Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 637-646. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/7404351

Varga Zsófia (2023): Megakadályozza-e a ne bis in idem elv büntetőeljárás lefolytatását Magyarországon, ha az osztrák ügyészség, ugyanazon cselekmények miatt, korábban már nyomozást megszüntető határozatot hozott? Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 748-750.

 

JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET, JOGFILOZÓFIA

Vági Kata Franciska (2023): A pártfogó felügyelet intézményi változásai az 1900-as évektől napjainkig. Jog-Állam-Politika 15. évf., 4. sz., 175-187.

 

JOGÉLET, JOGIRODALOM

Farkas Ákos, Jacsó Judit, Udvarhelyi Bence (2023): Beszámoló a Miskolci Jogi Kar által koordinált Hercule III Euinvestigunimiskolc projekt eredményeiről. Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 679-686.

Lendvai Gergely Ferenc (2023): Útikalauz a sajtószabadsághoz. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 11. sz., 521-523.

Mándi Veronika (2023): Recenzió Az európai büntetőjog gyakorlata - Bűnügyi együttműködés a bírósági eljárásban című könyvhöz. Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 687-688.

Mohay Ágoston (2023): Az uniós polgárság státuszának bizonytalan határai. Recenzió Gyeney Laura és Szabó Marcel (szerk.) "Az uniós polgárság jelene és jövője: úton az egységes európai állampolgárság felé?" című kötetéről. Európai Jog, 23. évf., 6. sz.,37-39.

Óriás Nándor (2023): Emlékeim töredékei - V. fejezet - Egri évek. Magyar Jog, 70. évf., 11. sz., 689-699.

Óriás Nándor (2023): Emlékeim töredékei VI. fejezet - Meghívás Pécsre, pécsi kollégák. Magyar Jog, 70. évf., 12. sz., 751-763.

Sándor István (2023): Boncz Ferenc életútja és munkássága. Belügyi Szemle, 71. évf., 12. sz., 2197-2205.

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13738/11164

Vékás Lajos (2023): Sólyom László (1942-2023). Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 11. sz., 524-525.

Vizi Balázs (2023): Az ukrán-magyar alapszerződés rögös útja. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 11. sz., 519-520.

 

EGYÉB

Hevesi Judit Ildikó (2023): A folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszer elérhetősége Magyarországon. Belügyi Szemle, 71. évf., 12. sz., 2207-2222. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/13739/11165

 

KIADVÁNYAJÁNLÓ

 

MÁDL FERENC: TUDÓS ÉS ÁLLAMFÉRFI

Szerző: Domaniczky Endre

Mádl Ferenc Intézet, 2023.

„Mádl Ferenc életrajza számos forrásra épített történeti életrajz. Műfajában, köztársasági elnöki életrajzként, az első, hiszen a Göncz Árpádról 2012-ben készült könyv deklaráltan politikai életrajzként – ráadásul még az érintett életében – jelent meg. Jelen kötet célja éppen ezért elsősorban az iránymutatás, az életpálya összetettségének, valamint a források sokszínűségének felvillantása, és nem az összegzés volt, hiszen az idő múlásával értelemszerűen egyre újabb források válnak majd elérhetővé, amelyek kisebb-nagyobb mértékben árnyalni fogják az elnöki életút egyes szakaszait.

Mádl életútjának kibontása, a nyilvánosság számára történő bemutatása mindannyiunk számára számos tanulságot tartogat. Nem csak egy egyéni életút rekonstrukciójáról, illetve kutatásmódszertani kérdések gyakorlati kipróbálásáról van itt szó, hanem egy kollektív történet feltárásáról és elmeséléséről. A könyv lapjain a levéltári iratok segítségével a 20. század nagy sorsfordulói – kivándorlás, világháborúk, kisebbségi lét, az ismeretlenbe menekülés, a be-, illetve visszailleszkedés nehézségei, a Rákosi- és Kádár-rendszer hétköznapjai, a diktatúra oktatás- és tudománypolitkájának egyes elemei, a rendszerváltozás gyorsan pörgő eseményei – egyaránt megelevenednek. Elsősorban emiatt Mádl történetéhez szinte valamennyi magyar olvasó hozzá tudná fűzni a saját személyes történetét, s éppen e személyes érintettség miatt érezhetjük – generációs távolságtól függetlenül – Mádl Ferencet, a tudóst és politikust, közel magunkhoz. Ő ugyanis valóban, sorsa révén is – s nem csupán azért, mert ezt vallotta – nem csak egy politikai oldal vagy csoport, hanem az egész nemzet elnöke volt.”

Teljes kötet letölthető a következő oldalról: https://mfi.gov.hu/wp-content/uploads/domaniczky-endre-tudos-es-allamferfi.pdf

Forrás: https://mfi.gov.hu/kutatas/madl-ferenc-tudos-es-allamferfi/

 

PÉNZÜGYI JOG

Szerző: Szilovics Csaba

Novissima Kiadó, 2023.

„A pénzügyi jog szerteágazó, az államháztartástól a nemzetközi pénzügyeken át a tételes adókig terjedő, folyton változó jogág, amelyről a legfelkészültebb szerző is csak pillanatfelvételt készíthet. Mint tapasztalt egyetemi oktató ezt a hatalmas joganyagot szerettem volna tudományos igénnyel rendszerezett és érthető ismerethalmazzá alakítani. Ezt a feladatot csak úgy valósíthattam meg, ha munkámban nem a pénzügyi jog megszámlálhatatlan részletszabályára, hanem a fő elemeire koncentráltam.

Figyelembe véve a tanrendben rendelkezésünkre álló oktatási időt, nem lehet feladatunk, hogy a joghallgatókból adótanácsadókat, könyvelőket, számviteli szakembereket képezzünk, így kizárólag a pénzügyi jogi normák lényeges jellemzőinek a bemutatására vállalkozhattam. A könyv megírásakor nem a bizonytalan reformokra, és vitatható gazdaságpolitikai döntésekre, hanem a jogtudomány eredményeire, az adózás és az adóztatás mára klasszikussá nemesedett alapelveire, a jogterület más állandó elemeire fókuszáltam. Arra törekedtem, hogy a pénzügyi jog iránt érdeklődő olvasók a könyvben megjelenő ismereteket elsajátítva megértsék, és talán meg is szeressék ezt a sok kihívást rejtő jogterületet. A gondolatok feszes bemutatása érdekében a tudományban gyakran alkalmazott hosszú felsorolások helyett, a legtöbb esetben, az elemek példálózó felsorolására szorítkoztam.

További jellegzetessége a könyvnek, hogy a jogintézmények történeti bemutatására is törekedtem. Ennek oka, hogy az általunk tanított tárgy a pénzügytant is magába foglalja, amelynek feladata az egyes jogterületek történeti elemzése.

Végezetül megjegyezném, hogy mint minden szellemi termék, ez a könyv is számos elődöm és kortársam munkájára támaszkodva készült, ami a tudomány sajátossága, és amit most szeretnék minden szerző társamnak megköszönni. Azt kívánom, hogy minden olvasó eredményesen használja ezt a könyvet, és jusson közelebb e jogterület kérdéseinek megértéséhez!”

Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/PENZUGYI-JOG-2023

 

AZ ÁLLAMOK RENDSZERTANA ÉS TIPOLÓGIÁJA

Államelméleti elemzés

Szerző: Takács Péter

Gondolat Kiadó, 2023.

„E kötet az államok rendszerezésének és tipizálásának különböző változataival, gyakori eljárásaival és jellegzetes eredményeivel foglalkozik. Elemzi az osztályozás, rendszerezés és minősítés során használt kategóriák, így az egyes államformák és államtípusok szemantikáját, megvilágítja alkalmi legitimációs funkciójukat, és rávilágít a kérdések néhány történeti összefüggésére.

A szerző egyebek mellett azt állítja: a magyar tudományos és közgondolkodást rejtélyes és unikális viszony fűzi az államformák kérdéséhez, az ezzel kapcsolatos nemzeti eszméinkben mégis van valami tisztázatlan ambivalencia. Hiszen Magyarországon – olvashatjuk e kötetben – a republikánusok nélküli köztársaságok éveit (1918, 1919) a király nélküli királyság évtizedei kö­vették (1920–1944); majd monar­chis­­ta nemzetgyűlési képviselők szavazatait is felhasználva vezettek be egy köz­tár­saságot (1946), ami aztán a nép ural­mával köszönő viszonyban sem álló „nép”-köztár­sa­sággá vált (1949–1989). Ez később egy olyan köztársasággá (1990–2010) alakult át, amely úgy döntött: a magyar államot egy „koronás köztársasági címer” jelenítse meg. Ez akkor akár azt is előre jelezhette (volna), hogy néhányan olyan respublikában szeretnének élni, amely – amint az 2010 után valósággá vált – hangsúlyo­zottan nem-köztársaság­ként értelmezi önmagát. Bár az állam szűkebb értelemben felfogott formája hivatalosan köztársaság, azt mégsem lehet, vagy nem célszerű ezt az államformát kiemelve azonosítani, megnevezni vagy jellemezni.

E kötet – mely történeti kontextusokban elemzi az államok formáival és típusaival kapcsolatos hagyományos ismereteket, mutatja be az újabb fejleményeket, és értékeli az e kategóriákkal kapcsolatos nyelvhasználatot – e különös ambivalencia feltárásának szándékával született, ezért az itt kifejtett gondolatok azok számára is hasznosak lehetnek, akik nem államelméleti érdeklődéssel fordulnak az ilyen kérdések felé.”

Forrás:https://gondolatkiado.hu/webshop/jog/az-allamok-rendszertana-es-tipologiaja-allamelmeleti-elemzes/

 

TÁRSASÁGI ÉS CÉGJOGI IRATMINTATÁR

Negyedik, átdolgozott kiadás

Szerkesztő: Gál Judit

ORAC Kiadó, 2023.

„A társasági és cégjogi iratmintatár utolsó frissítése óta számos jelentős változás állt be e jogterületen.

A társasági jog normáit 2014. március 15-e óta a Ptk. tartalmazza, és e változások bonyolult áttérési és átmeneti szabályokat vontak maguk után. A cégjogi előírások 2009 óta ettől függetlenül is többször és koncepcionálisan is módosultak. Megszűnt például az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás, változtak a cégjegyzéki adatok, bővült az elektronikus eljárások köre, kényszer-végelszámolás helyett kényszertörlési eljárást vezettek be, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az eltelt évek alatt a társasági jog és a cégjog területén az eljárás szereplőinek jogi kultúrája egyre átfogóbb lett, nincs már szükség a bejegyzési, változásbejegyzési ügyekben alkalmazandó nyomtatványkérelmek útmutatóira, különös tekintettel a központilag bevezetett nyomtatványkitöltő programok által nyújtott segítségre is. Minderre figyelemmel időszerűvé vált az iratmintatár átdolgozása, a megváltozott anyagi és eljárási szabályokhoz igazítása. Ennek során – noha szerkezetileg keveset változtattunk az iratmintatáron – elhagytuk azonban a bejegyzési és változásbejegyzési nyomtatványkérelmeket, az egyes lényegesebb ügyköröknél viszont a bejegyzési/változásbejegyzési kérelmekhez véleményünk szerint csatolandó mellékletek felsorolását szerepeltettük. Ugyancsak elhagytuk a Ptk-ra áttérés megkönnyítését szolgáló iratmintákat, mivel olyan ügyek, amelyekhez ezek az iratminták voltak szükségesek, már nincsenek.

Készítettünk viszont számos olyan iratmintát, amelyek e könyv utolsó frissítése óta bevezetett új jogintézmények alkalmazását segítik. Az iratmintatárban külön fejezetekben foglalkozunk az egyes társasági formákhoz köthető, általunk jellegzetesnek vagy fontosabbnak ítélt témakörök okirataival, és az egyes bejegyzési/változásbejegyzési kérelmekhez kapcsolódó lényegesebb okirati mellékletekre is adunk példát – természetesen (terjedelmi okokból) csak eseti jelleggel. A könnyebb érthetőség kedvéért az egyes fejezetekhez némi bevezető magyarázatot fűztünk, továbbá minden egyes iratminta címében utalunk az adott esetkör lényegesebb jogi jellegzetességeire. Ez segíti a konkrét témakörben kutató olvasót is a megfelelő iratminta kiválasztásában, különös tekintettel arra, hogy a tartalomjegyzékben mindezen címeket felsoroltuk, így a téma szerinti keresést célszerű a tartalomjegyzék áttekintésével kezdeni.

Egy iratmintában olykor több variációs lehetőséget is megjelenítettünk (ez különösen a kft.-iratmintákra áll), és ezekben az esetekben olykor a kapcsolódó okirati mellékletek variációit is bemutattuk példálózó jelleggel.

A társasági formákhoz kapcsolódó iratminták mellett készítettünk iratmintákat bizonyos lényegesebb anyagi és eljárásjogi jogintézmények témakörében is (lásd az V–IX. fejezetet), például a végelszámolás, az átalakulás, egyesülés, szétválás, a törvényességi felügyelet, vagy néhány fontosabb társasági jogi/cégjogi pertípus tekintetében.

Minden igyekezetünk arra irányult, hogy érthető és jól követhető mintatárral szolgálhassunk a társasági és a cégjogi területen működő jogalkalmazói kör számára.

a szerzők előszava”

Forrás: https://orac.hu/tarsasagi_cegjogi_iratmintatar

 

MAGYARÁZAT AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁRÓL

Szerző(k): Várnay Ernő, Papp Mónika

Wolters Kluwer, 2023.

„A Várnay Ernő és Papp Mónika által írt Magyarázat az Európai Unió jogáról c. kiadvány immár az ötödik, átdolgozott kiadása a szerzők által írt „Az Európai Unió joga” című könyvnek. A terjedelmes mű, első kiadása (2001) óta az Uniós jog – intézmény- és jogrendszer, a belső piac joga és a versenyjog – meghatározó referencia kötetévé vált, amelyet joghallgatók, gyakorló jogászok és a jogtudomány művelői egyaránt haszonnal forgattak.

A jelen kiadás, a Magyarázat az Európai Unió jogáról némileg más formában, immár jogszabálymagyarázatként, de a régi tartalmi megközelítéssel – jogszabályszövegek, esetjog, szakirodalom – jelenik meg, amellett, hogy az új fejleményekre is reflektál, a magyar vonatkozások széles skáláját nyújtja.

A Magyarázat alapos és könnyen érthető betekintést nyújt az Európai Unió jogrendszerébe. A Magyarázat részletesen bemutatja az Európai Unió fejlődését, az európai integráció történetét, és az Európai Unió intézményeit, amelyek a döntéshozatal folyamatában kulcsszerepet játszanak.

A magyarázat átfogóan tárgyalja az uniós jogforrásokat, a jogalkotási folyamatokat, az uniós jog közvetlen hatályát, az uniós jog elsőbbségének elvét, a kötelezettségszegési eljárást, az előzetes döntéshozatali eljárást és az uniós jogi aktusok bírósági felülvizsgálatát, valamint az uniós polgárság fogalmát és jogait.

A Magyarázat utolsó fejezetei a belső piac jogát és az EU versenypolitikáját és versenyjogát ismertetik.”

Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/MAGYARAZAT-AZ-EUROPAI-UNIO-JOGAROL

 

KÖZIGAZGATÁS - ELMÉLET

Szerző(k): Fábián Adrián

Ludovika, 2023.

„A közigazgatás szervezete, működése, valamint a rá vonatkozó joganyag tudományos igényű vizsgálata több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Eleinte még a közigazgatás meghatározása is komoly fejtörést okozott. E bő két évszázad alatt viszont nemcsak a közigazgatás, hanem a közigazgatásról való gondolkodás is átalakult, és világossá vált többek között, hogy a közigazgatás nem azonos a közigazgatási joggal, annál sokkal nagyobb, bonyolultabb, szerteágazóbb terület. Bizonyos – olykor vitatott – elméleti alapok pedig fokozatosan kialakultak, megszilárdultak, amelyek mára tulajdonképpen a közigazgatás-tudomány magját képezik. Egyértelművé vált, hogy ennek a tudományos magnak az ismerete nélkül a közigazgatást nem lehet megfelelő módon sem megismerni, sem oktatni, de még megszervezni sem. Könyvemben arra törekszem, hogy szintetizáljam a közigazgatás-tudomány rendszerét, eredményeit, dogmatikáját, történetét, elősegítve ezzel a modern közigazgatás rendszerének, folyamatainak megértését.Fábián Adrián egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Főbb kutatási területei: közigazgatás-elméleti kérdések, a közszolgálat és az önkormányzati közigazgatás. Habilitált, magyar és idegen nyelven írott publikációinak száma meghaladja a százat.”

Forrás:https://webshop.ludovika.hu/termek/konyvek/allam-es-jogtudomany/kozigazgatas-elmelet-2/

 

MUNKAJOG

Szerzők: Horváth István, Szladovnyik Krisztina

A kézirat lezárva: 2023. október 5.

Novissima Kiadó, 2023.

„A Jogi szakvizsga kézikönyvek sorozatban a Munkajog c. könyv ötödik kiadását lapozza fel a tisztelt Olvasó. A munkajogi szakvizsga tananyagát jelentő joganyag könyvünk előző kiadása óta jelentősen megváltozott. Az eltelt tíz évben többször módosult a Munka Törvénykönyve, a közszolgálat szabályozása pedig – a törvényi szintet tekintve – részben strukturálisan is átalakult. Terebélyesedett az ítélkezési gyakorlat, sőt éppen annak egységesítése érdekében a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának több véleménye is napvilágot látott. Könyvünk tartalma és tematikája – a szakvizsgára történő sikeres felkészülést segítve a Munka Törvénykönyvét, a sztrájktörvényt, a közalkalmazotti törvényt és a közszolgálati tisztviselőkről, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvényt ismerteti és magyarázza a szakvizsga tételsorához igazodva.”

Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/MUNKAJOG-Novissima-jogi-szakvizsga-kezikonyv

 

MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK MAGYARÁZATA

Második, aktualizált kiadás

Szerző(k) Kozma Anna, Lőrincz György, Pál Lajos

ORAC Kiadó, 2023.

„Neves munkajogász ügyvédek – akik közül ketten annak idején a Munka Törvénykönyvét (Mt.) előkészítő szakmai csapatnak is tagjai voltak – arra vállalkoztak, hogy a kódex hatálybalépése óta eltelt mintegy tizenegy év jogalkalmazási tapasztalatait kézikönyvben adják közzé. Ezen idő alatt már többször jelentkeztek hasonló magyarázatokkal, első könyvük három kiadást élt meg, második könyvüknek pedig ez a mostani a második kiadása – a munkajoggal foglalkozó szakemberek körében ezek mind kiemelkedő sikert arattak.

A Munka Törvénykönyvének bemutatásán túl e kiadásnak van egy időszerű apropója: 2023. január 1-jén lépett hatályba az eddigi egyik legnagyobb jelentőségű Mt.-módosítás, amely az EU irányelveinek szabályait ülteti át a hazai jogba. A változások elsősorban szemléletbeliek, és alapvetően a munkajogviszonnyal kapcsolatos gondolkodásunkat érintik. E körben ki kell emelni a munkavállaló számára biztosított jogot, amely szerint – bizonyos tényállásokban – kezdeményezheti a foglalkoztatási feltételeinek, a munkaszerződésének módosítását, és a munkáltató ezzel kapcsolatos elutasító döntésével szemben bírói jogorvoslatot kérhet. A kommentár szerzői kiemelt figyelmet szenteltek az új szabályok elemzésének, részletesen tárgyalják a munkavállaló és a munkáltató ezzel összefüggő joggyakorlásának problémáit. Ezen túlmenően természetesen részletesen vizsgálják és magyarázzák a törvénymódosítás egyéb kérdéseit is, ezzel olvasóink a legaktuálisabb munkajogi kommentárt vehetik kezükbe.”

Forrás:https://orac.hu/a_munka_torvenykonyvenek_magyarazata

 

A válogatást készítette:

Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)

Harmados Mária (Szegedi Törvényszék)

Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)

Kemecsei Nóra (OBH MIA)

Szerkesztette:

Kemecsei Nóra (OBH MIA)