március
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
BÜNTETŐJOG
Czine Ágnes (2023): Néhány gondolat az áldozat, a sértett és a passzív alany fogalmi összefüggéseiről. Magyar Jog, 70. évf., 3. sz., 144-148.
Mezei Kitti (2023): A pénzmosás egyes esetei a bírói gyakorlat tükrében, különös tekintettel a saját és a gondatlan pénzmosásra. Kúriai Döntések, 71. évf., 3.sz., 523-530.
Pődör Lea (2023): Nehéz esetek és büntetőjog – Jogelmélet és jogdogmatika a kúriai gyakorlatban. Kúriai Döntések, 71. évf., 3.sz., 531-540.
Szathmáry Zoltán (2023): Hacking - Az információs rendszer és adat elleni bűncselekmény értelmezése I. Infokommunikáció és Jog, 19. évf., 1. sz., (79.) 6-10.
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Domokos Andrea (2023): Európai normák a magyar áldozatvédelemben. Magyar Jog, 70. évf., 3. sz., 149-153.
Fázsi László (2023): Actio popularis anno 2022. Magyar Jog, 70. évf., 3. sz., 164-181.
Hautzinger Zoltán (2023): Idegenrendészet a büntető igazságszolgáltatás szolgálatában. Belügyi Szemle, 71. évf., 3.sz., 375-393.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9994/7996
Pető Linda, Czékmann Zsolt (2023): A távmeghallgatásos eljárások tapasztalatai a büntetőeljárásban, különös tekintettel a COVID-19 járványra. Infokommunikáció és Jog, 19. évf., 1. sz., (79.) 21-25.
Steiner Gábor (2023): A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök hatályos szabályozásának önellentmondásai és módosítási javaslatok, de lege ferenda. Belügyi Szemle, 71. évf., 2.sz., 221 - 237.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9850/7917
Székely György László (2023): Actio popularis: a "népvád" lehetősége a büntetőeljárásban. Magyar Jog, 70. évf., 3. sz.,154-163.
RENDÉSZET
Attila Varga-Koritár (2023): Egyenlő teljesítményért egyenlő teljesítményjuttatás. Belügyi Szemle, 71. évf., 3.sz., 461-478.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/10000/7999
Cielieszky Péter (2023): A rendészet rendje I. Belügyi Szemle, 71. évf., 3.sz., 359-374. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9993/7997
Nagy Rudolf (2023): Az ingerlő harcanyagok rendészeti alkalmazásának egyes aspektusai. Belügyi Szemle, 71. évf., 2.sz., 239 - 267.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9853/7918
Zsákai Lénárd [et al.] (2023): Az Automatizált Határellenőrzési Rendszer működésének vizsgálata és értékelése. Belügyi Szemle, 71. évf., 2.sz., 303 - 315.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9857/7925
POLGÁRI JOG
Balogh Virág (2023): A viselkedési közgazdaságtan eredményei a fogyasztóvédelemben. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 2. sz., 67-77.
Kussinszky Anikó, Stánicz Péter (2023): „Majd anyátok tudja mit akarok!” – De ki dönt(het) az élet végén? Arsboni, 11. évf., 1.sz., 3-14.
https://arsboni.hu/wp-content/uploads/2023/02/Arsboni-foly%C3%B3irat-2023_1.pdf
Szabó Attila (2023): Közjogi szabályok jelentősége a sajtó személyiségi jogi felelősségében. Polgári Jog, 8. évf., 1-2-sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2300101.POJ/
Szilágyi Ferenc (2023): Digitális szolgáltatás személyes adatok ellenében a Facebook közösségi háló szolgáltatás példáján. Polgári Jog, 8. évf., 1-2.sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2300102.POJ/
Varga Attila Károly (2023): Mezőgazdasági géppel elszakított hírközlő optikai kábel - Szabványok értékelése egy kártérítési perben. Infokommunikáció és Jog, 19. évf., 1. sz., (79.) 31-35.
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Kovács Ildikó, Pribula László (2023): Az eljárások elhúzódása miatti vagyoni elégtétel gyakorlata. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 2. sz., 57-66.
Körmendiné Kovács Veronika, Ónodi Adreienn Regina (2023): A mediációs eljárás bírósági alkalmazásának tapasztalatai Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon. Családi Jog, 21. évf., 1. sz., 36-43.
Szűrösné Takács Andrea (2023): A sikertelenségre predesztinált mediációs eljárásokról - különböző szakterületek képviselőinek tapasztalatai fényében. Családi Jog, 21. évf., 1. sz., 28-35.
CSALÁDI JOG
Katonáné Pehr Erika (2023): Az örökbefogadás céljának történeti aspektusai az egyetemes és a magyar jogi kultúrában. 1. rész. Családi Jog, 21. évf., 1. sz., 1-12.
Kőrös András (2023): Utak és útvesztők. Magyar Jog, 70. évf., 3. sz., 133-143.
Kriston Edit (2023): A párkapcsolati formák jogi szabályozásának aktualitásai - különös tekintettel a személyi viszonyokat érintő kérdésekre. Családi Jog, 21. évf., 1. sz., 13-19.
Aszódy Anett (2023): Nevelésbe vett és családba fogadott gyermek a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perekben. Családi Jog, 21. évf., 1. sz., 20-27.
GAZDASÁGI JOG
Braun Péter (2023): A kartelljogi jogsértéssel okozott kár számszerűsítésének akadályai. Magyar Jog, 70. évf., 3. sz., 182-189.
MUNKAJOG
Bajnok Andrea, Bánkuti Anikó Anna (2023): A munkaerőmegtartás kihívásai és lehetőségei a rendvédelmi szerveknél. Belügyi Szemle, 71. évf., 2.sz., 181 - 199.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9847/7915
Fodor T. Gábor (2023): A Szovjetunióban nincs szex - avagy gondolatok a "kiszámíthatatlan munkarend" irányelvi szabályainak átvételéről. Munkajog, 7. évf., 1. sz., 52-55.
Hungler Sára (2023): A pedagógussztrájkok az ILO gyakorlatának tükrében. Munkajog, 7. évf., 1. sz., 16-23.
Kajtár Edit (2023): Tanulmányi szerződésen innen és túl. Munkajog, 7. évf., 1. sz., 56-62.
Laribi Karim, Sziládi Péter (2023): Kísérlet a munka és magánélet egyensúlyának megteremtésére az újfajta szabadságok tükrében. Munkajog, 7. évf., 1. sz., 33-39.
Lőrincz György (2023): Munkatörvénykönyv-módosítás: új igényérvényesítési lehetőségek. Munkajog, 7. évf., 1. sz., 40-51.
Lukács Adrienn (2023): A metaverzumban történő munkavégzés kihívásai, különös tekintettel az egyenlő bánásmódhoz való jogra. Infokommunikáció és Jog, 19. évf., 1. sz., (79.) 17-20.
Mészáros Árpád (2023): A kiküldetésre vonatkozó szabályok egységesítésének kérdései a kétoldalú szociális biztonsági egyezményekben különös tekintettel a magyar gyakorlatra. Munkajog, 7. évf., 1. sz., 1-15.
Pulay Flóra (2023): Munkajogi változások az Mt. 46. §-a szerinti, a munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség körében. Arsboni, 11. évf., 1.sz., 15-25.
https://arsboni.hu/wp-content/uploads/2023/02/Arsboni-foly%C3%B3irat-2023_1.pdf
Prugberger Tamás, Román Róbert (2023): A rendkívüli munkavégzés szabályozása. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 2. sz., 78-84.
Rátkai Ildikó (2023): Adatkezelési vonatkozások a Munka törvénykönyve módosítása kapcsán. Munkajog, 7. évf., 1. sz., 76-79.
Sipka Péter, Zaccaria Márton Leó (2023): A pihenéshez való jog mint az igényérvényesítés alapja - a szabadság és a pihenőidő pénzbeli megváltása. Munkajog, 7. évf., 1. sz., 63-69.
Tarján Zoltán, Szopkó Rebeka (2023): A munkáltató tájékoztatási kötelezettségének változó szabályozása Munkajog, 7. évf., 1. sz., 24-32.
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Cseh-Zelina Gergely (2023): ASP 2.0 - a vég csak a kezdet. Infokommunikáció és Jog, 19. évf., 1. sz., (79.) 3-5.
EURÓPAI JOG
Gyeney Laura (2023): Uniós polgárok kiutasítása más EU-tagállamból az Európai Bíróság legújabb gyakorlatában I. Belügyi Szemle, 71. évf., 2.sz., 201 - 220.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9849/7916
Hideg Milán (2023): Ahány ház, annyi szokás – A Hágai Gyermekviteli Egyezmény jogértelmezési dilemmái, avagy a Büsszel II.b. rendelet megalkotásához vezető macskaköves út. EU Jog, 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2300101.EUO/
Ivanics Krisztina (2023): Az IAB Europe esete a belga adatvédelmi hatósággal, avagy a cookie bannerek világa is megérett a változásra, újítani kell! Infokommunikáció és Jog, 19. évf., 1. sz., (79.) 11-16.
Lehóczki Balázs (2023): Az Európai Bíróság által a 2022. április 1. és a 2023. január 15. között időszakban lezárt magyar előzetes döntéshozatali ügyek. EU Jog, 1.sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2300104.EUO/
Szirbik Miklós (2023): Az Európai Unió versenyjoga a globális verseny kihívásai és a belső piac követelményei között. Eu Jog, 1.sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2300102.EUO/
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Ágota Németh [et al.] (2023): Nemzetközi Rendészeti Figyelő IX. Belügyi Szemle, 71. évf., 3.sz., 517-538.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/10005/8002
Árpád Budavári (2023): Kevesebb borospince, több szakma Rendőrségi Együttműködési Program Magyarország és Hollandia rendőrségei között 1993–1995. Belügyi Szemle, 71. évf., 3.sz., 479-491.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/10002/8000
Judit Borszéki, János Sallai (2023): Az angol és magyar rendészet és büntető igazságszolgáltatás történetének kezdetei. Belügyi Szemle, 71. évf., 3.sz., 429-459.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9999
Szabó János (2023): A bűnügyi elemzés nemzetközi keretei. Belügyi Szemle, 71. évf., 2.sz., 269 - 286.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9855/7919
JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Kálmán Kinga (2023): Az Európai Unió Bíróságának a TU és RE kontra Google LLC ügyben hozott ítélete. EU Jog, 1. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2300103.EUO/
Tancsik Annamária: Az európai bíróságok legújabb döntéseiből. Családi Jog, 21. évf., 1. sz., 44-49.
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, BÍRÓSÁGI SZERVEZET
Márton Balázs (2023): Az Európai Ügyészség mint magyar nyomozó hatóság? Belügyi Szemle, 71. évf., 2.sz., 287 - 302.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9856/7920
A Kúria joggyakorlatából (2023): Munkajog, 7. évf., 1. sz., 70-75.
JOGÉLET, JOGIRODALOM
Angyal Pál (2023): Emlékeimből – 3. rész. Magyar Jog, 70. évf., 3. sz., 190-195.
Anikó Juhász (2023): A gépjárművezetés pszichológiája: dr. Graham Hole könyvének ismertetése. Belügyi Szemle, 71. évf., 3.sz., 545-549. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/10007
Csaba Szabó, Szandra Fazekas-Pátyodi (2023): „Tisztelet az elődöknek, nyitottság a jövőnek” Interjú Barabás Andrea Tünde professzor asszonnyal, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatójával. Belügyi Szemle, 71. évf., 3.sz., 551-558.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/10008
Albert Torma (2023):A bűnözői magatartás és az erőszak neurobiológiai szempontjai: A homloklebeny károsodása és az ingerületátvivő anyagok szerepe. Belügyi Szemle, 71. évf., 3.sz., 539-544.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/10006
Éberhardt Gábor (2023): A migráció szociológiája 3.0 – Könyvismertetés. Belügyi Szemle, 71. évf., 2.sz., 335 - 341.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9859/7923
Lendvai Gergely Ferenc (2023): Recenzió Papp János Tamás A közösségi média platformok szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében című könyvéről. Infokommunikáció és Jog, 19. évf., 1. sz., (79.) 27-28.
Szabó Csaba, Fazekas-Pátyodi Szandra (2023): „A bűnügyi tudományok képviseletében” Interjú Kovács Gábor professzorral, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezetőjével Belügyi Szemle, 71. évf., 2.sz., 181 - 199.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9859/7923
Szeibert Orsolya (2023): A gyermek mint változó érték a különböző szakpolitikákban – konferenciaismertetés. Családi Jog, 21. évf., 1. sz., 54-55.
Vitkovics Bálint (2023): Mesterséges intelligencia ante portas. Recenzió Török Bernát - Ződi Zsolt A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai c. tanulmánykötetéhez. Infokommunikáció és Jog, 19. évf., 1. sz., (79.) 29-30.
JOGTÖRTÉNET
Bónis Péter (2023): A szerződésszegés a középkori jogtudományban. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 2. sz., 85-95.
Sallai Balázs (2023): Magyary Zoltán kormánybiztosi működése. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 2. sz., 96-104.
EGYÉB
Bankó Zoltán, Békési Gábor (2023): Kiss György a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkajog, 7. évf., 1. sz., 80.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9858/7921
Gergő Péter Juhász, Tampu Stelian (2023): Tiszta vizet Kelet-Afrika nyomornegyedeibe! A Magyar Máltai Szeretetszolgálat afrikai missziója. Belügyi Szemle, 71. évf., 3.sz., 407-428.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/issue/view/867
Haász Diána (2023): Bogár Zsuzsa: Válásterápia. Családi Jog, 21. évf., 1. sz., 50-53.
Kemendi Ágnes (2023): Humán kockázatok hálózatkutatási szempontból. Belügyi Szemle, 71. évf., 2.sz., 317 - 334.
Klein Tamás (2023): A cenzúra örök? Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 2. sz., 105-109.
Péter Pánya (2023): A tűzoltósági, katasztrófavédelmi légzésvédelem története, jelene és jövőbeli lehetőségei. Belügyi Szemle, 71. évf., 3.sz., 493-511.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/10003
KIADVÁNYAJÁNLÓ
AZ UNIÓS POLGÁRSÁG JELENE ÉS JÖVŐJE: ÚTON AZ EGYSÉGES EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁRSÁG FELÉ?
Szerző: Szabó Marcel
ORAC, 2023.
„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói által készített, a kötetben szerzőként is közreműködő Gyeney Laura és Szabó Marcel által szerkesztett könyv tíz tanulmányából megismerhetők az uniós polgárság legfontosabb tartalmi elemei és azok kapcsolódási pontjai, ideértve az uniós polgársággal kapcsolatos luxembourgi bírósági esetjog bemutatását és annak kritikai elemzését. A szerzők célja, hogy a kötet ne csupán „látleletet” adjon arról, hogy a Maastrichti Szerződés elfogadását követő harminc évben milyen fejlődési utat járt be az uniós polgárság intézménye, hanem arra is rámutasson, hogy az egyes területeken milyen irányban lehetséges a jogintézmény továbbfejlesztése.
A bevezető tanulmány az uniós polgárság és a tagállami állampolgárság egymáshoz való viszonyát mutatja be a nemzetközi jog szemüvegén keresztül. További nyolc tanulmány tematikus jelleggel részletes elemzést nyújt az uniós polgársághoz kapcsolódóan az alapjogi védelem, a választójog, a közvetlen demokrácia, a konzuli segítségnyújtás, a munkavállalás, a szociális jogok, az egyes hozzátartozói viszonyok és a büntetőjog uniós jogi kérdéseiről. A könyv záró tanulmányának összegzése szerint azáltal, hogy az uniós polgárság jogintézményét az uniós jogalkotás és az Európai Unió Bíróságának esetjoga mindinkább megtölti tartalommal, a tagállamok állampolgárai egyre inkább úgy érezhetik, hogy „jó európainak lenni”. Az európaiság ugyanakkor nem szünteti meg és nem váltja fel a tagállamok nemzeti identitását, hanem kiegészíti azt, a tagállami és az európai értékek együttese adja ugyanis azt a hozzáadott értéket, amelynek révén az EU tagállamainak polgárai büszkék lehetnek az európai közösséghez való tartozásukra, és a mindennapokban is élhetnek az uniós polgárságból fakadó jogosítványaikkal.
A részletekbe menően kidolgozott, gondolatokban gazdag kötetben pontos látleletet kapunk az uniós polgárság szabályairól és gyakorlatáról, bővülő érvényesülési köréről, alkalmazásának különböző eseteiről, eredményeiről és nehézségeiről.”
Forrás: https://orac.hu/ujdonsagok/Az_unios_polgarsag_jelene_es_jovoje
BIRTOKVÉDELMI KÉZIKÖNYV
Szerzők: Gaál János, Kajó Cecília
ORAC, 2023.
Várható megjelenés: 2023. május
„Könyvünket elsősorban jegyzőknek és birtokvédelmi ügyintézőknek írtuk. Létjogosultságát már önmagában megalapozza az az ügytömeg, amelyet a jegyzők a birtokvédelmi hatáskörben kezelnek évente. (…) A közigazgatás egy olyan speciális szegmenséről van szó, amely a jegyző hatósági szemléletén kívül esik: a megszokottól, általánostól teljesen eltérő megközelítést, hozzáállást, szemléletet, sőt lelkületet követel. A Kézikönyv tartalmát tekintve elméleti és gyakorlati ismeretekre is egyaránt hangsúlyt helyeztünk úgy, hogy akár a kezdő, akár a rutinos jogalkalmazó találhat benne hasznos tudást. Mint minden más szakterületen, így a jegyzői birtokvédelmi eljárásokkal kapcsolatban is elmondható, hogy a joggyakorlat színes, országszerte eltérő.
Részletek az előszóból:
A kézikönyv szemléletmódja a szűkített birtokvédelem-fogalom.
Ezt abban az értelemben használjuk, hogy a jegyzői birtokvédelem funkciójaként azt gondoljuk, hogy az nem más, mint a tulajdonjog részjogosítványai közül a birtoklás sérelmére szolgáló orvosság. A további részjogosítványokkal kapcsolatban más eszköztárat tartunk a legalkalmasabbnak, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben nem lehet szigorúan elhatárolni egy ingó vagy egy ingatlan dolog felett a birtoklás és a használat (vagy más részjogosítvány) jogát, úgy használati sérelmekre is orvosságként szolgálhat a jegyzői birtokvédelem.
Ezekre a későbbiekben részletes összehasonlító elemzéseket is hozunk bőséges döntvénytári hivatkozásokkal és jogesetekkel, illetve annyit fontos megjegyezni, hogy önmagában tekintve és értékelve nincs „jó” és „rossz” jegyzői döntés. Egyrészt a birtokvédelmi generálklauzula a Ptk-ban a maga általánosságában szükségszerűen további elemzésre és értékelésre szorul, és a jogi fogalmakat szakmai tartalommal mindig is az aktuális jogalkalmazó fogja kitölteni, azt pedig megállapítani, hogy a döntés jó vagy rossz volt-e, végső soron egy jogerőssé váló bírósági ítélet feladata.
A birtokvédelmi generálklauzula tehát tipikusan egy olyan alkalmazandó szakasz, amelyben van mozgástér, és ha nem is egymásnak gyökeresen ellentmondó végkövetkeztetéseket, de egymástól azért részben eltérő döntéseket is hozhat különböző jogalkalmazó ugyanazon ügyben.
Egyes esetekben például nehéz, vagy nem is lehet elhatárolni a birtoklást például a használattól. Utóbbira egyébként – ha elhatárolható – szemléletünk alapján a jegyzőnek nincs hatásköre eljárni, arra a szomszédjogi per a legalkalmasabb orvoslási forma.
Részlet „A kézikönyv szemlélete” című részből”
Forrás: https://orac.hu/ujdonsagok/Birtokvedelmi_kezikonyv
BŰNÜGYI TÖRTÉNETEK: VALÓS ESEMÉNYEK ALAPJÁN
Szerző: Kalina József
Magánkiadás, 2022.
„Különleges és ritkaságszámba menő könyvet tart a kezében a tisztelt olvasó. Különlegeset, mert az aktuális bűnügyeket bemutató és feldolgozó munkák mindig sajátos helyet foglalnak el a szakirodalomban. (...)
Mára, a kommunikációs szokások átalakulásával, sokkal inkább a gyors információ átadás, tudósítás vált jellemzővé a bűnügyi szakterületen, az elemző-kutató munkák háttérbe szorultak. E könyv azért különlegesség, mert az egyes, bemutatott büntető ügyek mély elemzésével tájékoztatja az olvasót, feltárva a bizonyítás nehézségeinek apró részleteit, megmutatva a jogászi dilemmákat, kalauzolva az ítéleti döntéshez vezető igen rögös úton.
Ritkaságszámba menő a könyv, mert szerzője aktív bírói pályafutásának legnehezebb, legizgalmasabb büntető ügyeit tárja az olvasó elé.
Az ügyeket, melyekről annak idején a sajtó részletesen beszámolt, ismerhettük, de a döntési folyamat nehézségeit, a bírói ítélethez kapcsolódó dilemmákat nem. A bírák az általuk tárgyalt, elbírált ügyekben nem nyilatkozhatnak a sajtó számára, pusztán az ítéletekből következtethetünk a bírói döntéshozatal kulissza titkaira.
Jelen esetben lezárt ügyekről olvashatunk, melyekről az azóta nyugállományba vonult szerző ad olyan részletes elemzést, melyet korábban nem ismerhettünk. (...)
A szerző 30 éves bírósági pályafutását a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető ügyszakában kezdte, s a Fővárosi Törvényszék köztiszteletben álló tanács elnökeként fejezte be.
Életművet hagyott hátra, sok száz bonyolult, összetett nagy büntető ügy kiváló megoldásával, elbírálásával. Több évtizedes pályafutása során generációknak adta tovább tudását, s ezt teszi most is e könyv közreadásával. (...)”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/BUNUGYI-TORTENETEK
PÉNZÜGYI JOG
Szerző: Szilovics Csaba
Novissima Kiadó, 2023.
„A pénzügyi jog szerteágazó, az államháztartástól a nemzetközi pénzügyeken át a tételes adókig terjedő, folyton változó jogág, amelyről a legfelkészültebb szerző is csak pillanatfelvételt készíthet. Mint tapasztalt egyetemi oktató ezt a hatalmas joganyagot szerettem volna tudományos igénnyel rendszerezett és érthető ismerethalmazzá alakítani. Ezt a feladatot csak úgy valósíthattam meg, ha munkámban nem a pénzügyi jog megszámlálhatatlan részletszabályára, hanem a fő elemeire koncentráltam. Figyelembe véve a tanrendben rendelkezésünkre álló oktatási időt, nem lehet feladatunk, hogy a joghallgatókból adótanácsadókat, könyvelőket, számviteli szakembereket képezzünk, így kizárólag a pénzügyi jogi normák lényeges jellemzőinek a bemutatására vállalkozhattam.
A könyv megírásakor nem a bizonytalan reformokra, és vitatható gazdaságpolitikai döntésekre, hanem a jogtudomány eredményeire, az adózás és az adóztatás mára klasszikussá nemesedett alapelveire, a jogterület más állandó elemeire fókuszáltam. Arra törekedtem, hogy a pénzügyi jog iránt érdeklődő olvasók a könyvben megjelenő ismereteket elsajátítva megértsék, és talán meg is szeressék ezt a sok kihívást rejtő jogterületet. A gondolatok feszes bemutatása érdekében a tudományban gyakran alkalmazott hosszú felsorolások helyett, a legtöbb esetben, az elemek példálózó felsorolására szorítkoztam. További jellegzetessége a könyvnek, hogy a jogintézmények történeti bemutatására is törekedtem. Ennek oka, hogy az általunk tanított tárgy a pénzügytant is magába foglalja, amelynek feladata az egyes jogterületek történeti elemzése.
Végezetül megjegyezném, hogy mint minden szellemi termék, ez a könyv is számos elődöm és kortársam munkájára támaszkodva készült, ami a tudomány sajátossága, és amit most szeretnék minden szerző társamnak megköszönni. Azt kívánom, hogy minden olvasó eredményesen használja ezt a könyvet, és jusson közelebb e jogterület kérdéseinek megértéséhez!”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/PENZUGYI-JOG-2023
EGYHÁZJOG
Szerző: Erdős Péter
6. kiadás az 5. kiad. váltl. utánny.
Szent István Társulat, 2023.
„A II. Vatikáni Zsinat különös hangsúlyt adott azoknak az egyházi értékeknek, amelyeket azután - mintegy "utolsó zsinati okmányként" - az 1983-ban megjelent új Egyházi Törvénykönyvnek kellett gyakorlati szabályok formájába öntve Isten népe életében megerősítenie. Majd tizenkét éve annak, hogy a jelen kézikönyv első kiadása napvilágot látott. Azóta az egyetemes egyházjog, de a hazai részleges egyházjog, sőt térségünk egész egyházi szervezete és élete is igen megváltozott. Az Apostoli Szentszék élénk jogalkotói tevékenysége új és új egyetemes jogszabályok alkotását eredményezte. Mindezeket a jogszabályi változásokat természetesen könyvünk átdolgozása során figyelembe kellett vennünk. A kötetet az egyházmegyei, plébániai, bírósági és más egyházi hivatali használatra szánjuk, de az egyházi közösség életébe tevékenyen bekapcsolódó krisztushívők és a vallás meg a jog világa iránt általában érdeklődők tájékoztatására is. Az oktatás szempontjából különösképpen a felsőfokú teológiai képzésben részt vevőket tartottuk szem előtt, e szolgálatot kívántunk tenni azoknak is, akik a jogtudományok keretében kerülnek az egyházjoggal kapcsolatba. Adja Isten, hogy ennek a munkának az újabb kiadása hasznosan szolgálja hazai egyházunk életét, harmonikus működését és egyre szervesebb beilleszkedését a világegyház közösségébe.
(Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek)”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/EGYHAZJOG
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Harmados Mária (Szegedi Törvényszék)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Szerkesztette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)