Szeptember
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
ALKOTMÁNYJOG
Bándi Gyula (2022): Erdők, tűzifa, alapjogok. Jogtudományi Közlöny, 77. évf., 9., 333-342.
BÜNTETŐJOG
Hertelendi Lajos (2022): Egy kamion – 71 halott. Kegyetlen, profitorientált embercsempészek, akik nem válogatnak a módszerekben. Belügyi Szemle, 70. évf., 9. sz., 1873 – 1885.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9086/7399
Pápai-Tarr Ágnes (2022): Iszik vagy vezet? - a járművezetéstől eltiltás büntetéskiszabási tapasztalatai hazánkban. Magyar Jog, 69. évf., 9. sz., 541 - 550.
Ripszám Dóra (2022): Az illegális örökbefogadás, különös tekintettel a gyermekkereskedelemre. Magyar Jog, 69. évf., 9. sz., 493 - 499.
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Boda Zoltán (2022): A büntetőeljárás észszerűtlen elhúzódása - társadalomtudományi nézőpontból. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 7-8. sz., 305-315.
Csizmadiáné Pethő Tímea (2022): A bírói szerepfelfogás jelentősége a bizonyításban. Jogtudományi Közlöny, 77. évf., 9., 369-377.
Fázsi László (2022): A feljelentés és a vádolás összefüggésiről. Ügyvédek Lapja, 61. évf., 5. sz., 16 – 17.
Székely György László (2022): A vádelv eróziójának veszélye a legújabb bírói gyakorlat fényében. Magyar Jog, 69. évf., 9. sz., 523 - 530.
BÜNTETÉS - VÉGREHAJTÁS
Bogotyán Róbert Lajos, Forgács Judit (2022): A jövő útja: a modern büntetés-végrehajtás tisztképzése. Belügyi Szemle, 70. évf., 10. sz., 1959 - 1975.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9222/7466
RENDÉSZET
Balla József, Vájlok László, Vedó Attila (2022): A határrendészeti tisztképzés harminc éve – már nem katonák kellenek! Belügyi Szemle, 70. évf., 10. sz., 1943 - 1957. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9221/7465
Baráth Noémi Emőke (2022): Látens és manifeszt hatások a rendészeti felsőoktatásban - A magyar tisztjelöltek pályaválasztási és motivációs vizsgálata tükrében. Belügyi Szemle, 70. évf., 9. sz., 1809 - 1827.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9083/7396
Erdélyi Katalin [et al.] (2022): Nemzetközi Rendészeti Figyelő VII. Belügyi Szemle, 70. évf., 9. sz., 1855 - 1872.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9085/7398
Lippai Zsolt, Sallai János (2022): Helyet kér a rendészettudomány. Belügyi Szemle, 70. évf., 9. sz., 1829 - 1852.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9084/7397
KRIMINALISZTIKA
Erdélyi Katalin (2022): A kockás papírtól a digitális e-jegyzőkönyvig: a kézírás szakértői vizsgálatának dokumentálása. Belügyi Szemle, 70. évf., 9. sz., 1793 – 1807. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9082/7395
Halász Viktor (2022): Zsarolóvírusok és a No More Ransom projekt. Belügyi Szemle, 70. évf., 9. sz., 1887 - 1905. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9087/7400
Pádár Zsolt [et al.] (2022): A vadvilági bűnözés sajátos kriminalisztikai kihívásai Magyarországon. Belügyi Szemle, 70. évf., 9. sz., 1727 - 1748. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9079/7420
KRIMINOLÓGIA
Lohner Klaudia, Csomós István (2022): Potenciális terrorista elkövetők kockázatelemzése. Belügyi Szemle, 70. évf., 9. sz., 1749 – 1762.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9080/7393
POLGÁRI JOG
Eszteri Dániel (2022): Elosztott adatbázisok, okoseszközök, automatikus döntések és a GDPR: adatvédelmi kapcsolódási pontok néhány új technológia vizsgálata kapcsán. Magyar Jog, 69. évf., 9. sz., 505 - 515.
Hegedűs-Lénárd Erika (2022): Az írásbeliség fogalmának új kihívásai. Polgári Jog, 7. évf., 7-8. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2200404.POJ/
Hidasi Gábor (2022): A vételi ajánlat kifüggesztése. Ügyvédek Lapja, 61. évf., 5. sz., 18 – 19.
Kis Balázs Ádám (2022): A tisztességtelen általános szerződési feltételek magánjogi kontrolljának korlátai - különös tekintettel a főszolgáltatást megállapító, valamint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételek tartalmi kontrolljának tilalmára. Polgári Jog, 7. évf., 7-8.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2200401.POJ/
Szilágyi Ferenc (2022): Kié a digitális adat? Az allokatív adatjog létjogosultsága a magánjogi (dologi jogi) megközelítés margóján. I. rész. Polgári Jog, 7. évf., 9-10. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2200501.POJ/
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Békési Sándor, Halmos Tamás (2022): A korlátozott precedensrendszer intézményének rövid áttekintése az ügyvéd szemszögéből. Polgári Jog, 7. évf., 9-10. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2200502.POJ/
Daruka Dóra, Véghné Szabó Zsuzsanna (2022): A végrehajtás felfüggesztésének feltételei a Pp. 129.§ alapján. Bírósági Döntések Tára, 23. évf., 10. sz., 55-62.
Hegedűs Ákos (2022): A szakértő szerepe a személyi állapotot érintő perekben. Belügyi Szemle, 70. évf., 9. sz., 1763 - 1792.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9081/7394
Kis Roxána (2022): A jogegységi panasz eljárás mint ultima ratio. Polgári Jog, 7. évf., 7-8. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2200403.POJ/
Kovács Ildikó (2022) : Az anyagi pervezetés újabb kérdései. Bírósági Döntések Tára, 23. évf., 10. sz., 62-68.
Nagy András (2022): Jogegységi panasz a felülvizsgálatot megtagadó végzés ellen. Polgári Jog, 7. évf., 7-8. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2200402.POJ/
Antalóczy Adrienn (2022): Egy minősített vezetővel szembeni érvénytelen felmondás esete. Munkajog, 6. évf., 3. sz., 39 – 43.
Balogh Áron Péter, Herdon István (2022): Álképviselet a kollektív szerződés megkötése során. Munkajog, 6. évf., 3. sz., 44 – 52.
Herdon István, Zaccaria Márton Leó (2022): Ami szerződésszegés a polgári jogban, az munkaviszony a munkajogban? Munkajog, 6. évf., 3. sz., 1 – 10.
Józsa Elena (2022): A tolmácsok titoktartási kötelezettsége. Munkajog, 6. évf., 3. sz. 24 – 28.
Nyerges Éva (2022): „Rongálási felelősség”? Nyitott kérdések a megőrzési felelősség körében. Munkajog, 6. évf., 3. sz., 63 – 72.
Tóth Kinga (2022): A koronavírus hatása a foglalkozási megbetegedések és a munkabalesetek területén. Munkajog, 6. évf., 3. sz., 11 – 17.
Szabó Mercédesz Ibolya (2022): A jogharmonizáción túl – a munkaidő szabályozásának versenyképessé tétele. Munkajog, 6. évf., 3. sz., 18 – 23.
GAZDASÁGI JOG, CÉGJOG
Peti András (2022): Kötelező vagy önszabályozás?: a láthatatlan határ a felelős társaságirányítás területén. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 7-8. sz., 316 - 322.
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Bögös Fruzsina (2022): Az alapvető jogok biztosának perbelépése a környezet állapotával összefüggő közigazgatási perekben - egy kúriai döntés tovább gondolása. Magyar Jog, 69. évf., 9. sz., 516 – 522.
Csépai Balázs (2022): Gyanú vagy bizonyosság? - Az ajánlatkérőt terhelő bizonyítás mértéke és az eljárásában összejátszó ajánlattevők kizárása. Közbeszerzési Jog Online, 3. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2200301.KOJ/
Rózsás Eszter (2022): Polgármesteri hatáskörök veszélyhelyzet idején – Kúriai döntések tükrében. Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok, 70. évf., 9. sz.,1473 – 1478.
Soós Gábor (2022): Az egyajánlatos közbeszerzések csökkentésére irányuló intézkedések. Közbeszerzési Jog Online, 3. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2200304.KOJ/
EURÓPAI JOG
Kanyuk Petra Ágnes (2022): A migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok elleni fellépés az Európai Unióban. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 7 - 8. sz., 298-304.
Schmidt Richárd (2022): A joghatóságra vonatkozó kikötések alapkérdései az uniós jogban. Jogtudományi Közlöny, 77. évf., 9., 343-353.
Simon Károly László (2022): Az uniós beruházási politika fejlődése és jogi útvesztői a Lisszaboni Szerződés elfogadása után. EU Jog: online szakfolyóirat, 2. évf., 3. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2200302.EUO/
Sziebig Orsolya Johanna (2022): Ökocídium az uniós jogban ‒ eddigi történések és lehetséges szcenáriók. EU Jog: online szakfolyóirat, 2. évf., 3. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2200301.EUO/
Szabados Tamás (2022): Új fejezet a társaságok határon átnyúló szabad mozgásában. Jogtudományi Közlöny, 77. évf., 9., 354-361.
Tóth András (2022): Az EUB Hochtief - ítéletének hatása a bírósági kárfelelősségi rendszerre. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 7-8. sz., 286-297.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
A németekhez kapcsolódik a legtöbb külhoni öröklési ügy: a határon átnyúló hagyatéki ügyeket és végintézkedéseket vizsgálták. Ügyvédek Lapja, 61. évf., 5. sz., 26 – 27.
Szalma József (2022): Az "utódállamok" öröklési jogáról II. Magyar Jog, 69. évf., 9. sz., 500 - 504.
Schmidt Richárd (2022): Versengő választottbírósági és joghatósági kikötések. Ügyvédek Lapja, 61. évf., 5. sz., 20 – 25.
Udvary Sándor (2022): Hübrisz helyett hatalommegosztás: a Dobbs v. Jackson döntés az abortusz kapcsán. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 7-8. sz., 277-285.
JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Bagossy Mária, Boda Zoltán (2022): Az Alkotmánybíróság határozata a korlátozott felülbírálat kiterjesztésének lehetőségéről. JeMa - Jogesetek Magyarázata, 13. évf., 2-3. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2200301.JEM/
Balázs Gergő Barna, Szalai Ildikó (2022): Az Európai Unió Bíróságának Komstroy- döntése. Jogesetek Magyarázata, 13. évf., 2-3. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2200307.JEM/
Barabás Gergely (2022): A Medirex-ügyről és a jogbiztonságról. Közbeszerzési Jog Online, 3. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2200302.KOJ/
Berke Gyula (2022): A 17/2022 (VIII. 1.) AB határozatról. Munkajog, 6. évf., 3. sz., 33 – 38.
Botos Mihály Bálint (2022): Az Alkotmánybíróság döntése a tárgyalóteremben elhangzott közügyet érintő szólásról. JeMa - Jogesetek Magyarázata, 13. évf., 2-3. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2200302.JEM/
Erdős István (2022): Formalizmus a jogelméletben és a magyar joggyakorlatban. Jogtudományi Közlöny, 77. évf., 9., 362-368.
Forgács Anna (2022): A Kúria határozata a nemi átalakító kezelések népszerűsítéséről szóló népszavazási kérdésről. Jogesetek Magyarázata, 13. évf., 2-3. sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2200305.JEM/
Gondola Csaba (2022): Az Európai Unió Bírósága ítélete a szlovén–horvát határvita kapcsán. Jogesetek Magyarázata, 13. évf., 2-3. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2200308.JEM/A
Hollán Miklós (2022): A Kúria határozata a halak őrzőinek fokozott büntetőjogi védelméről. Jogesetek Magyarázata, 13. évf., 2-3. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2200304.JEM/
Kúria joggyakorlatából. Munkajog, 6. évf., 3. sz., 53 – 62.
Lovas Dóra (2022): A magyar kiskereskedelmi különadó kérdésköre a Kúria és az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatában. Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok, 70. évf., 10. sz.,1665 – 1671. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/kuriai_dontesek_-_birosagi_hatarozatok_-_2022_oktober.pdf
Mikola Orsolya Irén (2022): Az észszerű alkalmazkodás és az aránytalan teher – A Bíróság értelmezése a C-485/20. sz. ügy kapcsán. Munkajog, 6. évf., 3. sz. 29 – 32.
Simon Károly László, Ulrich Ágnes (2022): Az Európai Unió Bíróságának Pancharevo- ítélete. Jogesetek Magyarázata, 13. évf., 2-3. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2200309.JEM/
Szabó Patrik (2022): Az Európai Unió Bíróságának az RH kontra AB Volvo és társai ügyben hozott ítéletének elemzése. EU Jog: online szakfolyóirat, 2. évf., 3. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/561/id/A2200305.EUO/
Szívós Alexander Roland (2022): Az áfalevonási jog megtagadásának egyes gyakorlati kérdései. Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok, 70. évf., 10. sz.,1672 – 1677.
Takács Dóra (2022): Az Alkotmánybíróság határozata a bírákat érintő diszkrimináció tárgyában. Jogesetek Magyarázata, 13. évf., 2-3. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2200303.JEM/
Varga Dóra (2022): A Kúria határozata a munkavállaló magántitokhoz és személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogának munkáltató általi megsértéséről. Jogesetek Magyarázata, 13. évf., 2-3. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2200306.JEM/
JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET
Bajnok István (2022): A másért viselt felelősség jogtörténeti fejlődése, és egyes aktuális kérdései. Magyar Jog, 69. évf., 9. sz., 531 - 540.
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, BÍRÓSÁGOK
Bódiné dr. Beliznai Kinga (2022): Tárgyalótermi protokoll a 19–20. század fordulóján. Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok, 70. évf., 9. sz.,1479 – 1485.
A legkiszolgáltatottabbak, legvédtelenebbek: gyermekjogok és gyermekbarát igazságszolgáltatás Magyarországon. Ügyvédek Lapja, 61. évf., 5. sz., 28 – 34.
JOGÉLET, JOGIRODALOM
Aggódunk amiatt, ami a térségünkben történik: beszélgetés Boriszlav Boyanovval a Balkán ügyvédségének helyzetéről. Ügyvédek Lapja, 61. évf., 5. sz., 14 – 15.
Bakonyi Mária (2022): Recenzió - Tóth Mihály: A bűn évezredei a művészetekben és a történelemben című könyvéről. Magyar Jog, 69. évf., 9. sz., 551 - 552.
Berke Gyula (2022): Recenzió: Szabó Imre Szilárd: A szakszervezet jogállása a magyar munkajogban. Munkajog, 6. évf., 3. sz., 73 – 74.
Havas Bence (2022): Beszámoló a Hétköznapi munkajog – 10 éve lépett hatályba az Mt. című konferenciáról. Munkajog, 6. évf., 3. sz., 75 – 76.
Herger Csabáné (2022): Gondolatok a "kiválóság értékéről" és a "szerencse ajándékáról". Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 7-8. sz., 327 - 330.
Sipos Marcell, Kiss Gergely Árpád (2022): A munkavállalói alapjogok metamorfózisa, avagy egy idejétmúlt koncepció újbóli térnyerése. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 9. sz., 378-381.
Sólyom Péter (2022): A dogmatikai jogtudomány elmélete: Bódig Mátyás új monográfiájához. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 7-8. sz., 265 - 276.
Tóth Andrea Noémi (2022): „Alaptörvényi követelmények a közigazgatási és a bírói eljárással szemben” – Beszámoló a Kúria Werbőczy Kutatóintézet I. Kutatóintézeti Napjáról. Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok, 70. évf., 9. sz.,1486 – 1487.
Tóth Kristóf (2022): Beszámoló az Emlékünnepség Prof. Dr. Radnay József tiszteletére című konferenciáról. Munkajog, 6. évf., 3. sz., 77 – 78.
Az ügyvédség elementáris érdeke, hogy tagjai szolidárisak, kollegálisak legyenek egymáshoz-Beszélgetés dr. Varga Péterrel, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökhelyettesével. Ügyvédek Lapja, 61. évf., 5. sz., 35 – 39.
Várnay Ernő (2022): Tagállami érdekek, tagállami kötelezettségek és az Európai Unió joga. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 7-8. sz., 323 - 326.
EGYÉB
Barabás Andrea Tünde, Fantoly Zsanett, Pallagi Anikó (2022): A bűnügyi tudományok oktatásának jövőbeni kihívásai az NKE Rendészettudományi Karán. Belügyi Szemle, 70. évf., 10. sz., 1977 – 1994.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9223/7467
Becker Tibor (2022): Kamarai érdekérvényesítés az ügyvédi függetlenség védelmében. Ügyvédek Lapja, 61. évf., 5. sz., 2 - 5.
CCBE útmutató - Hogyan javítsák informatikai biztonságunkat az ügyvédek a jogellenes megfigyelésekkel szemben (2. rész). Ügyvédek Lapja, 61. évf., 5. sz., 6 -13.
Hautzinger Zoltán (2022): A migrációs igazgatásra felkészítés akkreditálása a rendészeti felsőoktatásban. Belügyi Szemle, 70. évf., 10. sz., 2011 – 2028.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9225/7469
Nagy Ádám Ferenc, Freyer Tamás (2022): Rendvédelmi dolgozók fizikai teljesítményének fejlesztési lehetőségei fizikai érterápiás készülékkel, BEMER érterápiával. Belügyi Szemle, 70. évf., 10. sz., 1995 - 2009.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9224/7468
ÚJ KÖNYVEK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
A jogszolgáltatás története Debrecenben II. / szerk. Megyeri-Pálffi Zoltán ; szerzők Balogh Judit et al.. - Debrecen : Debreceni Törvényszék, 2022.. – 128 p. : ill. ; 34 cm Összefoglalás egyes tanulmányok végén angol és német neyelven. - A mű az Országos bírósági Hivatal által meghirdetett Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás pályázat keretében került megvalósításra.- lelőhelyinformáció
A tagállami státus alkotmányjogi következményei / Petrétei József. - Pécs: Kodifikátor Alapítvány, 2022. - p.186; 24 cm Bibliogr. a végjegyzetben.-lelőhelyinformáció
Gondolatok a transzhumanizmusról : a mesterséges intelligencia etikája és hatásai / szerk. Christopher Hrynkow ; [ford. Berki Éva, Máté Katalin]. - Budapest : Pallas Athéné Kvk., cop. 2022. - 353, [1] p. : ill., színes ; 23 cm.- lelőhelyinformáció
XXIII. Jogász Doktoranduszok Országos Konferenciája, 2022 / szerk. Miskolczi-Bodnár Péter. - Budapest : Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022. - 354 p. : ill. ; 24 cm.- (Jog- és állam, ISSN 1787-0607 ; 42.)
Bibliogr. a tanulmányok végén és a lábjegyzetekben.-lelőhelyinformáció
Az ügyvezető jogai, kötelességei, feladatai, hatásköre és jogállása :vírusdolgozat / Tercsák Tamás. - Budapest : Wolters Kluwer, 2022. - 179 p. ; 21 cm.- Lezárva: 2022. ápr. 1.- Bibliogr.: p. 177-179.-lelőhelyinformáció
Kriminalisztika / szerk. Fenyvesi Csaba, Herke Csongor, Tremmel Flórián ; [szerzők Angyal Miklós et al.]. - Budapest : Ludovika Egyetemi K., 2022. – 624 p. ; 24 cm : ill.
A kézirat lezárva: 2021. május.- Bibliogr.: p. 601-616. és a fejezetek végén.- lelőhelyinformáció
A technológia fejlődés társadalmi kihívásai és hatása a jogi szabályozásra / [szerk. Homicskó Árpád Olivér]. - Budapest : Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022. - 207 p. : ill. ; 21 cm (Acta Caroliensia Conventorum Scientiarum Iuridico-Politicarum, ISSN 2063-4757 ; 39.) A tanulmányok lezárásának időpontja 2022. máj. 17.-lelőhelyinformáció
KIADVÁNYAJÁNLÓ
A PÉNZÜGYI JOG ALAPINTÉZMÉNYEI
Szerkesztő: Kálmán János
ORAC, 2022.
„A kötet célja a pénzügyi jog szerteágazó, horizontális és vertikális szinten is tagolt szabályozásának átfogó, tudományos igényességű, rendszerező feldolgozása. Ennek szem előtt tartásával a pénzügyi jog szabályait alapvetően két részre bontva dolgozza fel: a fiskális (költségvetési és adójog), majd a nem fiskális jogot (monetáris ügyek és a pénzügyi piac joga) tárgyalja. A pénzügyi jog folyamatosan változó természetére is tekintettel nem a technikai szintű tételes jogi rendelkezéseket rendszerezi, hanem az egyes pénzügyi jogi területek elméleti, elvi és dogmatikai alapjainak összefoglalását célozza, így a pénzügyi jogi területen hosszabb időtávon is hasznosítható ismereteket, egyúttal elméleti segítséget nyújt a bonyolult és többszintű joganyagban való biztonságos eligazodáshoz.
Mindezek mellett a könyv reagál a pénzügyi jogi szabályozás átalakulására olyan módon is, hogy kiemelten megjelenik benne a nemzetközi pénzügyi jogi, az európai uniós, valamint a nemzeti jogalkotás rendszere, egymásra gyakorolt hatásuk. Ugyanakkor ott, ahol ennek jelentősége van, a dogmatikai elemzéssel párhuzamosan hangsúlyt fektet az „élő” joggyakorlat – az uniós és a hazai bírósági gyakorlat – elméleti, elvi jelentőségű tételeire, megállapításaira is.
Az alkotóközösség tagjai nyolc pénzügyi jogot oktató egyetem munkatársai (Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Debreceni Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem). A kötet két lektora az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanárok, a harmadik lektor pedig pénzügyi jogi tanszék vezetője.”
Forrás: https://orac.hu/A_penzugyi_jog_alapintezmenyei
NAGYKOMMENTÁR A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVHÖZ
Szerkesztő(k): Prof. dr. habil Karsai Krisztina PhD, DSc
Wolters Kluwer, 2022.
Kézirat lezárásának dátuma: 2022. március 1.
„A Btk. kommentárja teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására, valamint kitér – elsősorban a büntetőtörvény időbeli hatályának speciális szabályaira figyelemmel – a korábbi joghelyzettel való azonosságok és különbségek feltárására. Ebben a körben külön hangsúlyt helyeztek a szerzők a törvény esetleges visszaható hatályú alkalmazásának esetköreire, ezeknek a folyamatban levő büntetőeljárásokban is alapvető és döntő jelentősége lehet.
A kommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. A mű a joggyakorlat alakulásának a tendenciáira, így a már meghaladottnak tekinthető, illetve az esetleges változások mellett továbbra is irányadó gyakorlatokra is felhívja a figyelmet.”
A könyv a Jogtárban elérhető: https://uj.jogtar.hu/#doc/db/20/id/A13Y1369.KK/
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG: AZ ÚJ BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNY FŐBB RENDELKEZÉSEI
Szerző: Herke Csongor
Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022.
„A kötet a Jogi Szakvizsga B/2 témaköréhez, a büntető eljárásjog szóbeli és írásbeli szakvizsgához nyújt segítséget. Összefoglalja a tárgyhoz kapcsolódó legszükségesebb ismereteket, tartalmazza a témához kapcsolódó joggyakorlatot, iratmintákat. A kötet tartalma szorosan kötődik a Jogi Szakvizsga Bizottság által megállapított követelményekhez. A tananyag elsajátítását áttekintő táblázatok is segítik. A könyv azonban nemcsak a jogi szakvizsgára, hanem a joghallgatók számára is segítséget nyújthat a büntető eljárásjog szigorlati vizsga sikeres teljesítéséhez. Vezérfonalul szolgálhat az egyéb jogi képzésben tanulóknak is, elméleti alapvetést adhat a jogalkalmazóknak a mindennapi jogértelmezésben, segítséget nyújthat tudományos kutatóknak, egyetemi oktatóknak saját jogterületük műveléséhez.
A kötet elsősorban a 2018. július 1-jén hatályba lépett, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) rendelkezéseit mutatja be, nem feledkezik meg azonban a kapcsolódó büntetőjogi jogforrásokról sem. Ennek során 2022. június 30-i hatállyal nemcsak, hogy feldolgozza a Be. hatályba lépése óta keletkezett 15 módosító törvény rendelkezéseit, de több, mint 100 egyéb jogszabályt tekint át, emellett közel 250 eseti döntésen keresztül mutatja be a vonatkozó bírói gyakorlatot is.”
Forrás: https://webshop.ludovika.hu/termek/konyvek/allam-es-jogtudomany/bunteto-eljarasjog/
BÜNTETŐJOG I. - ÁLTALÁNOS RÉSZ - NOVISSIMA JOGI SZAKVIZSGA KÉZIKÖNYV
Szerzők: Prof. Dr. Czine Ágnes, Prof. Dr. Domokos Andrea
Novissima Kiadó, 2022.
A kézirat lezárva: 2022. augusztus 30.
„Megújuló Jogi szakvizsga sorozatunk első kötetét tartja a kezében a Tisztelt Olvasó. Habár ez a könyv is követi a sorozat szokásos felépítését – tételek szerint halad, a jogszabályszöveg vastag betűvel, a magyarázat normál betűvel, míg a bírói gyakorlat dőlt betűvel szerepel benne – a sorozat korábbi köteteihez képest szerzői kibővítették a joggyakorlati részeket.
A könyv minden tételéhez ellenőrző kérdések érhetők el (válaszokkal), melyek a címoldalon lévő QR kód és cím alapján könnyen megtalálhatóak honlapunkon. Ugyanitt megtalálhatók az értelmező rendelkezések és az egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata is. A könyv tartalmazza a lezáráskor ismert 2022. novemberi és 2023. januári módosításokat is.”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/BUNTETOJOG-I-ALTALANOS-RESZ-Novissima-jogi-szakviz
AZ EURÓPAI MAGÁNJOG FEJLŐDÉSE A KEZDETEKTŐL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
Szerző: Hamza Gábor
Novissima Kiadó, 2022.
Második, bővített kiadás
„A közös európai jog, a ius commune Europaeum megteremtése, a következő évtizedek kiemelkedő fontosságú, széles körű együttműködést igénylő feladata. E hosszú távú munka előfeltételét képezi a közös (jog)történeti alapok feltárása és bemutatása. Az európai jog alapját elsősorban a XII. századtól a XIX. századig a legtöbb európai országban alkalmazott római jog alkotja, amely tartalmilag ma is meghatározza az európai és igen sok tengerentúli állam magánjogi rendszerét. A szerző e tényből kiindulva az európai magánjogfejlődés felvázolása során figyelmét az egyetemes érvényű római jogi tradíció továbbélésének bemutatására összpontosította. Mivel a ma is élő római jogi hagyomány az európai kultúra lényeges alkotórészét képezi, a szerző elengedhetetlenül szükségesnek tartotta e tradíció hatástörténetének bemutatását számos Európán kívüli ország vonatkozásában is.
Jelen kötet a 2002-ben megjelent „Az európai magánjog fejlődése – A modern magánjogi rendszerek kialakulása a római jogi hagyományok alapján” című könyv új, bővített kiadása.”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/AZ-EUROPAI-MAGANJOG-FEJLODESE
CSALÁDJOG
Szerző: Hegedűs Andrea
Nyolcadik, hatályosított kiadás
R.I.M.Á.K. Kiadó, 2022.
A kézirat lezárva: 2022. szeptember 1.
„A könyv Előszava:
2014. március 15-én, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével új időszámítás kezdődött nem csupán a klasszikus polgári jog területeit, hanem a Kódexen belül elhelyezett családjogi szabályozást érintően egyaránt. A Polgári jog, Családjog c. szakkönyv az új jogszabályra építve, megkísérli összefoglalni a családjog teljes anyagát, nem csupán a Ptk. Családjog Könyvét érintő rendelkezéseket szem előtt tartva, hanem időnként visszatekintve a több mint fél évszázadon keresztül a szabályozás alapjául szolgáló, ugyanakkor teljesen mára sem félretehető, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény rendelkezéseire. Megjelenik ugyanakkor a könyvben a klasszikus családjogi témákon (házasság, család, rokonság, gyámság) túlmutatva az élettársi kapcsolatot érintő teljes jogi szabályozás feldolgozása, ideértve a Hatodik könyv vonatkozó rendelkezéseit is, valamint a külön törvényben elhelyezett bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye szintén bemutatásra kerül. Annak ellenére, hogy 2020. április 1-jétől bevezetésre került az ún. korlátozott precedensrendszer, mely szerint a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett határozatától jogkérdésben a bíróság csak indokolással térhet el, a könyv magyarázó részében nem csak ezeket ismertetjük. A fentiek okán az elméleti magyarázatot kiegészítik a precedensértékű határozatokon túlmenően a Kúria elvi iránymutatásai, úgymint a Jogegységi Határozatok és Kollégiumi vélemények (bírósági joggyakorlat csoport összefoglaló véleményei), elvi bírósági határozatok (EBH), elvi bírósági döntések (EBD), bírósági határozatok (BH, BH+) valamint a Tanácsadó testületek véleményei (CKOT állásfoglalások) egyaránt. A fentiek közül elsősorban azokkal foglalkozunk, melyek precedensértékű határozatokkal nem ellentétesek, a következetesnek látszó bírói gyakorlatra utalnak, és amelyekkel általában a szakma és a szerző is messzemenően egyetért.
Az elkészült munka igyekszik megfelelő tagolásokkal, jól áttekinthetően megmagyarázni a családjog teljes anyagát, követve a menetközben bekövetkező jogszabályi változásokat. Szerzőként a saját és más olvasókkal / hallgatókkal kapcsolatos tapasztalataim is arra a felismerésre vezettek, hogy egy könyv tartalmának értelmezésénél, az abból való eredményes felkészülésnél a tagolásnak, és a lényeg kiemelésének óriási jelentősége van, különösen a többségben lévő, főként vizuális típusú olvasók / hallgatók számára. Szerzőként a fentiek szem előtt tartásával magam szerkesztem könyveimet, hiszen az olvasó általi megértésben és elsajátításban megnyilvánuló sikerélmény legtöbbször a tartalmi egységek átláthatóságán, a különféle kiemelések, és tagolások általi könnyebb áttekinthetőségen múlik, és ennek teljesülése valamennyiünk közös érdeke.
A könyvet szívből ajánlom a gyakorló jogászok, a családjogot hallgatók, záró-, vagy szakvizsgára készülők, és a családjogi szakjogászképzésben részt vevők számára egyaránt."
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/CSALADJOG-2022
A TERMÉSZETTUDOMÁNY SZEREPE A BÍRÓI ÉRVELÉSBEN: A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁGOK GYAKORLATA A KÖRNYEZETI JOGVITÁKBAN
Szerző: Sulyok Katalin
ELTE Eötvös Kiadó, 2022.
„Sulyok Katalin monografikus műve, amellyel elnyerte a TK Jogtudományi Intézetének Pro Dissertatione Juridica Excellentissima díját, a nemzetközi bíróságok értelmezési gyakorlatának egy alapvető és aktuális kérdésével foglalkozik, a környezetvédelmi esetjogot helyezve reflektorfénybe. Legfontosabb vállalása, hogy átfogó esetjogi elemzéssel helyzetképet és iránymutatást nyújtson a természettudomány eredményeinek társadalmi (vitarendező) hasznosításához. Fontos jogi konstruktivista hagyományhoz kapcsolódik a könyv: a lényeg nem a normatív jog módszertani különállásának vagy kényszerű asszimilálódásának hangsúlyozása, hanem a tudományosan leírt környezeti valóság bírói percepciójának autonóm és rugalmas jogi konstrukcióvá alakítása. A kötetből megismerhető ítélkezési gyakorlat kiválóan rámutat e jogi értékelési modell kidolgozásának jelentőségére: a gazdagon alátámasztott módszertani javaslat koherenciát teremtve képes a jogot állandó kapcsolatban tartani a természettudománnyal a legitim bírói döntés érdekében.”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/A-TERMESZETTUDOMANY-SZEREPE-A-BIROI-ERVELESBEN
VILÁGŰRJOG
Szerkesztők: Bartóki-Gönczy Balázs, Sulyok Gábor
Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022.
„Korszerű műholdas helymeghatározás, navigáció, távközlés, műsortovábbítás, internetszolgáltatás, pénzügyi műveletek, mezőgazdasági megfigyelések, meteorológiai előrejelzések, éghajlatkutatás, katasztrófamegelőzés, katonai felderítés, megfigyelés és korai riasztás… Néhány évtized alatt az űralkalmazások az emberiség életének szerves részévé és a technológiai civilizációnk létfontosságú elemeivé váltak. Mivel az emberiség jövője a világűr felé mutat, ez a tendencia a várakozások szerint folytatódik, és az űrszektor minden képzeletet felülmúló növekedés előtt áll.
Napjainkban az űrtevékenység fokozódásának és egy új űrverseny kibontakozásának lehetünk tanúi, amelyben hazánk is az űrszektor globális értékláncának aktív szereplői közé kíván emelkedni. Ilyen körülmények közepette különös hangsúlyt kap az űrtevékenység jogi szabályozása. Közel hatvan évvel az első magyar nyelvű világűrjogi könyv megjelenését követően kötetünk ennek a szabályozásnak az átfogó és részletes bemutatására vállalkozik. Külön fejezetek tárgyalják egyebek mellett az űrtevékenység fizikai és műszaki alapjait, a világűrpolitika fejlődését és szerepét, a nemzetközi és a nemzeti szintű szabályozás rendszerét, a nemzetközi együttműködés intézményeit, a legfontosabb űralkalmazásokat és szabályozási területeket, a katonai célú felhasználás kereteit és módját, valamint az időszerű szabályozási kérdéseket és kihívásokat. Az ábrákkal gazdagon illusztrált kötet elsődlegesen oktatási céllal készült, ám minden érdeklődő számára eligazítást nyújt a világűrben folytatott emberi tevékenység jogi szabályozásáról.”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/VILAGURJOG
ÜLNÖK A BÍRÓSÁGON: JOGSZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLAT
Szerzők: Badó Attila, Feleky Gábor, Lőrinczy János
L’Harmattan, 2022.
„2016-ban a magyar laikus bírósági rendszer átalakítására tett az Igazságügyi Minisztérium javaslatot a büntetőeljárási reform keretében. A szándék, mely 2018-tól jelentősen csökkentette a jogi végzettséggel nem rendelkező laikusok szerepét az igazságszolgáltatásban, beleillett abba a folyamatba, mely a volt szocialista országokat az 1990-es évek óta jellemzi. A szovjet mintára kialakított ülnökbíróságok korántsem erősítették a jogászokban azt a hitet, hogy a néprészvétel bármilyen értelmes célt szolgálna. A szerzők még a reform szándékának ismerete előtt határozták el, hogy egy átfogó, az ülnökök és a hivatásos bírák véleményét feltáró empirikus kutatást végeznek. Vizsgálatukkal az ülnök rendszerről kívántak képet kapni, miután több mint ötven éve nem került sor ilyen kutatásra Magyarországon. Az utolsó, ehhez hasonló felmérést Kulcsár Kálmán vezetett, és régebben, még az 1960-as években, pártállami keretek között zajlott. Jelen kötet kutatói hipotézise az volt, hogy a jelentős társadalmi változások miatt az akkor szerzett ismereteknek csupán kis töredéke lehet érvényes ma már.
Az empirikus kutatást egy széleskörű, a laikus bíráskodás különböző modelljeit bemutató össze-hasonlító elemzéssel kívánták alaposabbá, és az olvasók számára élvezetesebbé tenni a szerzők.”
Forrás: https://harmattan.hu/ulnok-a-birosagon-2815
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Pethes Gizella (OBH MIA)
dr. Sándor Viktória (Győri Törvényszék)
Tóthné Hamar Krisztina (Kúria)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)