november-december
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
ÁLTALÁNOS
Burián László: „A modern magyar nemzetközi magánjog elméleti megalapozása Szászy István munkásságában” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 5 – 21 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/01_BurianL_IAS_2021_3.pdf
Kálmán Renáta: „A jogklinika-módszertan által fejlesztett kompetenciák egy hazai empirikus kutatás tükrében” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 105 – 119 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/07_KalmanR_IAS_2021_3.pdf
Pászka Imre Ágoston: „A tengeri kalózkodásra vonatkozó univerzális joghatóság érvényesülése a gyakorlatban” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 245 – 261 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/13_PaszkaI_IAS_2021_3.pdf
ALKOTMÁNYJOG
Blutman László: „Az Alkotmánybíróság az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének alkotmányi vonatkozásairól” Jogesetek Magyarázata 2021/2-3. A Jogtár felületén, belépés után olvasható https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2100301.JEM/
Ficsor Krisztina: A jogbiztonság alkotmányos fogalma” Jogtudományi Közlöny, 2021/9, 381 - 388
„Kutatás az Alapjogok értelmezéséről Kelet-Közép-Európában – Beszélgetés Tóth J. Zoltánnal” Ügyészek Lapja, 2021/4, 47 – 50
Makkos Nándor: „Egyenlő bánásmód a közszolgálatban 1. rész.” Jegyző és Közigazgatás, 2021/4, 20 – 25
Sulyok Katalin: „A jövő nemzedékek érdeke, mint a jelen generáció mozgásterének korlátja az Alkotmánybíróság és a Német Szövetségi Alkotmánybíróság legújabb döntéseiben” Közjogi Szemle, 2021/3, 12 – 18
Takács Dóra: „Az életkor alapú antidiszkrimináció szabályozási háttere” Közjogi Szemle, 2021/3, 32 – 38
Takács Izolda: "Az emberi jogok Szent Grálja" Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 263 – 288
http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/14_TakacsI_IAS_2021_3.pdf
Ujvári Blanka: „Az Alkotmánybíróság hontalansággal kapcsolatos határozatai” Fontes Iuris, 2021/ 2, 9 – 15
Visontai-Szabó Katalin: „A gyermek nemi identitásának védelme vs. a nem jogi elismerése” Jogtudományi Közlöny, 2021/9, 369 – 380
BÜNTETŐJOG
Bodnár Beáta: „A rágalmazás és a becsületsértés dekriminalizációja, különös tekintettel a büntetőjog alapelveire” Ügyészségi Szemle, 2021/02 http://www.ugyeszsegiszemle.hu/hu/202102/ujsag#36
Dékány Ádám: „A látszólagos bűnhalmazat” Ügyészek Lapja, 2021/3, 31 – 41 http://ugyeszeklapja.hu/?p=3399
Dékány Ádám: „A látszólagos bűnhalmazat II. rész: A látszólagos anyagi bűnhalmazat” Ügyészek Lapja, 2021/4, 5 – 18
Fórizs Sándor: „Az Államvédelmi Hatóság Határőrség bűnügyi helyzete 1950-1953 között” Ügyészek Lapja, 2021/4, 31 – 46
Fülöp Ádám Máté – Rimóczy István: „A jövedéki bűnözés és pénzmosás kapcsolata a kábítószer-büntetőjog tükrében” Ügyészek Lapja, 2021/3, 5 – 20 http://ugyeszeklapja.hu/?p=3392
Gyulay Dániel: „A közügyet érintő megnyilvánulások büntetőjogi megítélése” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 73 – 92 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/05_GyulayD_IAS_2021_3.pdf
Kökényesi-Bartos Attila: „A kiberbűnözés kihívásainak kezelése” Ügyészek Lapja, 2021/3, 43 – 44 http://ugyeszeklapja.hu/?p=3402
Lengyel Tibor: „A pénzmosás és költségvetési csalás elhatárolási kérdései adózatlan jövedéki termékek tekintetében” Belügyi Szemle 2021/9, 1511 – 1527 https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7007/5513
Mezei Kitti: „Az online gyermekpornográfia és a büntetőjog” Ügyészek Lapja, 2021/4, 19 – 30
Nagycenki Tamás: „A hazai szervezett bűnözésre vonatkozó anyagi büntetőjogi fogalmak gyökerei” Ügyészségi Szemle, 2021/02, http://www.ugyeszsegiszemle.hu/hu/202102/ujsag#36
Pálfiné Láris Liliána: „Az uniós büntetőjog érvényesülésének problémái a belső jogban alkotmányjogi megközelítésben II.” Magyar Jog, 2021/11, 621 – 631
Póczik Szilveszter: „Embercsempészés, nemzetközi bűnügyi együttműködés, ítélethozatal” Belügyi Szemle, 2021/10, 1851-1868.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7415
Radványi Éva: „Nemzetközi együttműködés az operációs tevékenység során” Ügyészek Lapja, 2021/3, 45 – 48
http://ugyeszeklapja.hu/?p=3407
Sárközy Szabolcs: „Gondolatok a befolyásszerzés egyes gyakorlati kérdéseihez” Magyar Jog, 2021/11, 632 – 641
Schmidt Gábor: „Közös erőfeszítések az embercsempészet formáinak azonosítására” Ügyészek Lapja, 2021/3, 61 – 63
http://ugyeszeklapja.hu/?p=3426
Szathmáry Zoltán: „Jogos védelem a kibertérben” Magyar Jog, 2021/11, 642 – 650
Takácsné Diófási Ágnes: „A nemzetközi tömegpiaci csalások elleni fellépés” Ügyészek Lapja, 2021/3, 57 – 58
Takácsné Diófási Ágnes: „Az ügyészek biztonsága és függetlensége” Ügyészek Lapja, 2021/3, 55 – 56
http://ugyeszeklapja.hu/?p=3416
Tankó Bojána: „A nemzetközi összekötő ügyész feladata” Ügyészek Lapja, 2021/3, 59 – 60 http://ugyeszeklapja.hu/?p=3423
Tilki Katalin: „Az elektromos kerékpárral elkövetett ittas járművezetések büntetéskiszabási gyakorlata” Ügyészségi Szemle, 2021/02, http://www.ugyeszsegiszemle.hu/hu/202102/ujsag#36
Zsiros Klaudia Viktória: „Nők elleni erőszak az utcákon” Jogtudományi Közlöny, 2021/9, 389 – 396
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Angyal Miklós: „Zadig, Holmes és Zoltán zászlós, avagy mit bizonyít a nyomozó?" Belügyi Szemle, 2021/10, 1793 – 1800 https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7411/6075
Bancsi Zsolt József - Rimóczy István: „Az előkészítő ülés ismeretelméleti és pszichológiai szempontjai II.” Ügyészségi Szemle, 2021/02, http://www.ugyeszsegiszemle.hu/hu/202102/ujsag#36
Busch Balázs, Vass Péter: „Az új Büntetőeljárási törvény első novellája: a bírósági eljárást érintő változások II.” Fontes Iuris, 2021/ 2, 16 – 28
Fantoly Zsanett: „A bizonyítrási szabályok egyszerűsödése az új büntetőeljárási törvényben” Fontes Iuris, 2021/1, 353 - 360
Fejes Péter: „A kétszeres kötelezés még nem kétszeres elvonás” Fontes Iuris, 2021/1, 334 – 339
Kiss Anna: „A „Barnahus-módszer” megjelenése a büntetőeljárásban - Gondolatok az OKRI, az Ügyészek Lapja és az MJÁT szervezésében, 2021. április 7-én megrendezésre került kerekasztal-beszélgetésről” Ügyészségi Szemle, 2021/02, http://www.ugyeszsegiszemle.hu/hu/202102/ujsag#36
Laczó Adrienn: „Vagyonelkobzás versus polgári jogi igény – avagy fogd a pénzt és fuss” Magyar Jog, 2021/9, 522 – 530
Murányi Fanni: „A jogellenes elvitel gyermekáldozatainak meghallgatása a bírák szemszögéből” Családi Jog, 2021/3, 26 – 32
Rahói Mária: „Az ügyész eltérő szerepe az inkvizitórius és akkuzatórius eljárási rendszerekben” Ügyészek Lapja, 2021/3, http://ugyeszeklapja.hu/?p=3410
Székely György László: „A felderítés értelmezési tartományai a büntető eljárásjogban és a kriminalisztikában” Belügyi Szemle, 2021/10, 1829-1850.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7414
Vass Péter: „Az új Büntetőeljárási törvény első novellája: a bírósági eljárást érintő változásokj I. Fontes Iuris, 2021/1, 13 – 22
KRIMINALISZTIKA
Angyal Miklós: „Zadig, Holmes és Zoltán százados, avagy mit bizonyít a nyomozó?” Belügyi Szemle, 2021/10, 1793-1800
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7411
Fenyvesi Csaba: „A kriminalisztika bűnmegelőzési funkciója” Belügyi Szemle, 2021/10, 1759-1769
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7407
Finszter Géza: „A rejtőzködő bűn és a büntető hatalom” Belügyi Szemle, 2021/10, 1691 – 1707
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7402/6068
Gárdonyi Gergely, Hautzinger Zoltán: „A kriminalisztikai kutatások fejlesztésének lehetősége” Belügyi Szemle, 2021/10, 1725-1740.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7405
Herke Csongor: „A mesterséges intelligencia kriminalisztikai aspektusai” Belügyi Szemle, 2021/10, 1709 – 1724 https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7404/6069
Kovács Gábor: „Forenzikus tudományok ostrom alatt” Belügyi Szemle, 2021/10,1741-1758.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7406
Lohner Klaudia, Hermann Zsombor, Haller József: „Szexuális motiváció nyomai a tetthelyen: kriminálpszichológiától a kriminalisztikáig” Belügyi Szemle, 2021/10, 1813-1828
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7016
Mészáros Bence: „A kriminalisztika hipotézisei” Belügyi Szemle, 2021/10, 1771-1781.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7408
Vigh András: „Unortodox kérdések a kriminalisztikai azonosításelmélet köréből” Belügyi Szemle, 2021/10, 1783 – 1792 https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7410/6074
RENDÉSZET
Steixner Zsófia: „Új tendenciák a vagyonvédelem jogában” Jogtudományi Közlöny, 2021/9, 417 – 419
POLGÁRI JOG
Auer Ádám: „Gondolatok a nemzeti vagyon visszterhes átruházásának értékarányosságáról” Gazdasági Jog, 2021/9, 1 – 5
Bán Dániel: „Tisztességtelem szerződésekkel a tisztességes sportért? Bizonytalankodások a nevezési formanyomtatványba foglalt választottbírósági kikötés körül” Európai Jog, 2021/ 5, 1 – 7
Bárdos Kinga: „A közjegyzői nyelvi jogosítvány intézménye – múlt, jelen, jövő…” Közjegyzők Közlönye, 2021/4, 112 – 133
Barta Melinda: „A képviselet szabályainak változásai az új Ptk.-ban” Közjegyzők Közlönye, 2021/4, 100 – 111
Berki Dávid Zuárd: „A végrendelet közjegyzői letétbe helyezésének gyakorlati problémái” Fontes Iuris, 2021/1, 29 – 38
Berki Gabriella: „COVID-19 és a telemedicina forradalma(?) Magyarországon” Infokommunikáció és Jog, 2021/1, 40 – 45
Bihari Erika, Szikora Veronika: „A beruházásvédelem kereszteződései – az Európai Unió beruházáspolitikája – Az ACHMEA ügy apropóján” Gazdaság és Jog, 2021/7-8, 30 – 37
Bodor Mária Zsuzsanna: „Üzletrészárverés a végrehajtási eljárásban” Gazdasági Jog, 2021/9, 25 – 26
Boóc Ádám: „Az ajándékozási szerződés néhány kérdése a magyar magánjogban – történeti és jogösszehasonlító szempontból” Közjegyzők Közlönye, 2021/4, 5 – 21
Cseh Gergely, Sáfrány Laura: „A rendszeresen előforduló gyermekvédelmi hatósági intézkedésekről a miskolci járási gyámhivatal gyakorlatában” Családi Jog, 2021/3, 39 – 46
De Negri Laura: „Az európai integráció hatása a hagyatéki ügyekre” Fontes Iuris, 2021/ 2, 36 – 40
Gál Judit: „A bejelentési kötelezettség teljesítésének késedelme” Gazdasági Jog, 2021/9, 26 – 27
Görömbei László, Rottler Violetta: „Új szemlélet a magánbiztonsági szektorban - a magánbiztonság és az állami rendészet együttműködésének Lean-Six Sigma modellje” Gazdasági Jog, 2021/9, 19 – 23
Hajdu Gábor: „Kinek kedveznek a számok a külföldi befektetésvédelemben” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 93 – 104 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/06_HajduG_IAS_2021_3.pdf
Hideg Milán István: „A verseny mögötti erők” Gazdaság és Jog, 2021/7-8, 44 – 47
Horváth Bence: „A részvények forgalomba hozatalára vonatkozó szabályozás átalakításának indokai és ellentmondásai” Fontes Iuris, 2021/1, 23 – 28
Kajó Cecília: „Gondolatok az élő állat mint hagyaték témakörében” Jegyző és Közigazgatás, 2021/4, 13 – 15
Kovács Bálint: „A nemzetközi beruházásvédelmi vitarendezés reformja küszöbén: észrevételek és javaslatok a jogorvoslattal kapcsolatban” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 121 – 144 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/08_KovacsB_IAS_2021_3.pdf
Kovács Helga: „A gyógyulási esély személyiségi jogi elhelyezése” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 145 – 183 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/09_KovacsH_IAS_2021_3.pdf
Kovács Ildikó: „Az Európai Bíróság „taxiítéletei”: az UberPop és a Taxi App” Fontes Iuris, 2021/1, 39 – 50
Körmendiné Kovács Veronika: „Kozák Henriett: A gyermek jogellenes elvitele - szülői felügyeleti jog gyakorlása határon innen és túl (Könyvismertetés)” Családi Jog, 2021/3, 47 – 51
Kultsár Kinga Judit: „A házasság felbontása közjegyző előtt Franciaországban” Közjegyzők Közlönye, 2021/3, 62 – 69
Kussinszky Anikó, Stánicz Péter: „Közjegyzői feladatok az életvégi döntések érvényesülése kapcsán” Közjegyzők Közlönye, 2021/3, 49 – 61
Leszkoven László: „Az elővásárlási jogról – Újra, de vélhetően nem utoljára” Gazdaság és Jog, 2021/7-8, 12 – 18
Leszkoven László: „Kötelezettségvállalás kötelezett nélkül? Az "alanytalan" kölcsönszerződés megerősítése kezességgel” Gazdasági Jog, 2021/9, 6 – 7
Mányoki Ádám: „A kriptovaluta mint a hagyatéki eljárás tárgya” Közjegyzők Közlönye, 2021/4, 81 – 99
Nagy Csilla: „A rendezvényen történő fotózás jogszerűségéről” Jegyző és Közigazgatás, 2021/4, 10 – 12
Nochta Tibor: „A részvényátruházás néhány fontos kérdéséről” Gazdaság és Jog, 2021/7-8, 7 – 11
Nyéki Renáta: „A kötbér mérséklése a régi és a hatályos Ptk. alapján” Gazdasági Jog, 2021/9, 13 – 17
Pál Szilvia: „Személyiségi jog-e a kapcsolattartási jog? Az ítélőtáblai és a kúriai gyakorlat kérdései – „a csillagoktól a tengerfenékig” Családi Jog, 2021/3, 19 – 25
Parti Tamás: „A közjegyzői szolgáltatások európai kölcsönhatásrendszere, határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások” Közjegyzők Közlönye, 2021/3, 11 – 18
Pesta János: „Ki viszi át a tulajdonjogot az adásvétel során az angol jogban?” Európai Jog, 2021/ 5, 9 – 23
Pusztai Dorina: „METAmorfózis a magyar villamosenergia iparban” Magyar Jog, 2021/9, 552 – 556
Pusztahelyi Réka: „A végrendelkező akaratának tisztességtelen befolyásolása” Jogtudományi Közlöny, 2021/9, 397 – 408
Rónai Orsolya: „A közbeszerzési eljárás megnyerésével kapcsolatos esély elvesztésére alapított kártérítési igény” Fontes Iuris, 2021/ 2, 29 – 35
Salamonné Piltz Judit: „Perjogi kérdések és válaszok a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került egyetemek jogalanyiságával összefüggésben” Magyar Jog, 2021/11, 682 – 683
Samkó Zoltán Ferenc: „Az alapelvek szerepe a sportolók mint betegek személyes adatainak kezelése során - a betegjogok érvényesülésének módja a sportegészségügyben” Gazdasági Jog, 2021/9, 8 – 12
Schubauer Petra: „A post mortem privacy biztosításának nemzetközi megoldásai” Infokommunikáció és Jog, 2021/1, 35 – 39
Simon Károly László: „Digitális technológia a családjogi ügyekben” Családi Jog, 2021/3, 53 – 55
Szalma József: „ERŐHATALOM - az európai és a magyar magánjogban” Magyar Jog, 2021/11, 662 – 670
Tóth András: „Versenyjogi útkeresés a célzatos versenykorlátozások terén” Magyar Jog, 2021/9, 493 – 503
Tóth Tamás (ford.): Johannes Fürnkranz: „A házasság a Vatikánvárosi Állam jogrendjében” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 23 – 37 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/02_Furnkranz_Toth_IAS_2021_3.pdf
Udvary Sándor: „A non-humán ágensek cselekvése polgári jogi értékelésének egyes kérdései” Közjegyzők Közlönye, 2021/3, 5 – 10
Varga Tímea: „Névváltoztatás és nemváltoztatás – az anyakönyvi szabályozás változásának jogalkalmazási problémái. II. rész” Családi Jog, 2021/3,11 – 18
Verebics János: „Új intézmény fizetésképtelenségi jogunkban: A veszélyhelyzeti reorganizáció” Gazdaság és Jog, 2021/7-8, 24 – 29
Veres Zoltán: „Pénzügyi fogyasztóvédelem - múlt, jelen, jövő” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 296 – 297 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/15_VARIA_IAS_2021_3.pdf
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Bartha Bence: „A perfelvételi szak egyes szerkezeti kérdései a polgári perben” Közjegyzők Közlönye, 2021/3, 19 – 35
Bordács Bálin: „Tényállás feltárása rejtett felvételekkel kartellügyekben” Fontes Iuris, 2021/1, 340 - 345
Gondán-Evetovics Andrea: „A személyállapotú perek szabályozásának legutóbbi módosítása és annak értékelése az elsőfokú bíró szemszögéből” Családi Jog, 2021/3, 1 – 10
Juhász Ivett: „Kézbesítés a hagyatéki eljárásban – különös tekintettel az Európai Unión belüli kézbesítésre” Európai Jog, 2021/ 5, 30 – 38
Könyves Gréta: „A cél szentesíti az eszközt? – A jogsértő bizonyítási eszközök felhasználásának dilemmái a polgári perben” Magyar Jog, 2021/9, 504 – 521
Muzsalyi Róbert: „Joghatósági mátrix polgári és kereskedelmi ügyekhez” Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok, 2021/10, 1599 – 1607
Nyírőné Kiss Ildikó: „A házastársi közös vagyon egységes megosztásának eljárásjogi kérdései” Közjegyzők Közlönye, 2021/4, 22 –43
Pribula László: „Fellebbezési jog a jogi személy határozatai végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés ellen” Gazdaság és Jog, 2021/7-8, 19 – 23
Szeibert Orsolya: „A családon belüli erőszak megítélése és a mediáció lehetőségei a jogellenes elviteli ügyekben” Családi Jog, 2021/3, 33 – 37
Ujvári Tamás: „Az elektronikus ügyintézéshez való jog érvényesülésének korlátai a fizetési meghagyásos eljárásban” Közjegyzők Közlönye, 2021/4, 56 – 80
Fodor T. Gábor – Tóth Kristóf: „A négy hét az négy hét – gondolatok a szabadság munkaidőkeretben történő számításáról” Munkajog, 2021/ 3, 45 – 50
Heinrich Renáta: „A platformalapú munkavégzés jogi kihívásai – szürke zóna a munkaviszony és az önfoglalkoztatás közt” Munkajog, 2021/ 3, 9 – 18
Herdon István: „A távmunkáról szóló kormányrendelet módosítása, avagy a home office kodifikálásának pillanata” Munkajog, 2021/ 3, 67 – 71
Hungler Sára: „Alkotmánybírósági döntés a munkaidőkeretről és a rendkívüli munkavégzésről” Munkajog, 2021/ 3, 57 – 60
Ludányi Dávid: „A teljesítésértékelés (és minősítés) jogi szabályozása a közigazgatás közszolgálati törvényben – mérés- értékelés és/vagy fejlesztés – támogatás” Munkajog, 2021/ 3, 19 – 32
Prugberger Tamás – Hrecska Kovács Renáta: „A hivatalnoki jogviszony modelljei és az ENSZ szabályozása” Fontes Iuris, 2021/1, 346 – 352
Prugberger Tamás: „A munkavállalóhoz hasonló személyként történő foglalkoztatás minősítése a külföldi megoldások, valamint az MT. és PTK. tükrében” Munkajog, 2021/ 3, 1 – 8
Sipka Péter – Zaccaria Márton Leó: „A munkaidő uniós jogi fogalma: a készenlét teljes tartalma munkaidőkénti minősítésének dilemmája” Munkajog, 2021/ 3, 51 – 56
Tóth Liliána: „Kárfelelősségi kérdések távmunka során: Milyen mértékben felel a munkáltató? Munkajog, 2021/ 3, 33 – 44
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Butor Gábor: „Az egyenes, illetve a fordított adózás téves alkalmazásából eredő jogkövetkezmények megítélése kapcsán kialakult joggyakorlat” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 63 – 72 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/04_ButorG_IAS_2021_3.pdf
F. Rozsnyai Krisztina – Hoffmann István – Bencsik András: „Az általános eljárási szabályok: üres kagylóhéjak? Jogtudományi Közlöny, 2021/7-8, 309 – 318
Gajdusek György – Hajnal György: „A közigazgatás identitása és annak megjelenése az egyetemi oktatásban – kelet-közép európai összehasonlító elemzés” Közjogi Szemle, 2021/3, 19 – 24
Gönczi Lili Luca: „A területfejlesztési támogatások esetén igénybe vehető jogvédelem Sui generis jellege – A szabálytalanság fókuszában” Közjogi Szemle, 2021/3, 39 – 48
Kádár Pál – Hoffman István: „A különleges jogrend és a válságkezelés közigazgatási jogi kihívásai – A „kvázi különleges jogrendek” helye és szerepe a magyar közigazgatásban” Közjogi Szemle, 2021/3, 1 – 11
Kárász marcell: „Az önkormányzati rendeletekkel szembeni szubjektív jogvédelem lehetőségei a közigazgatási perrendtartásban” Közjogi Szemle, 2021/3, 49 – 55
Lakatos Mária: „Kereszttűzben – Válaszút előtt a transzferárazás: Gondolatok a nemzetközi adózás egyes kérdésköreiről” Gazdaság és Jog, 2021/7-8, 38 – 43
Madai Sándor: „A közlekedési közigazgatási bírság kérdései – Alkotmánybírósági határozatok hatása a jogalkotásra” Fontes Iuris, 2021/1, 326 – 333
Mayer Endre: „Önkormányzati Corporate Governance” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 201 – 231 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/11_MayerE_IAS_2021_3.pdf
Molnár Csaba – Szupera Péter: „A jogorvoslathoz való jog és a kereshetőségi jog kapcsolata a közigazgatási perekben” Fontes Iuris, 2021/1, 8 – 12
Sulyok Katalin: Szegek a környezeti közérdek koporsójában Jogtudományi Közlöny, 2021/9, 409 – 416
Szép Árpád: „A nemzetbiztonsági okból kezdeményezett idegenrendészeti kiutasítás és a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának kapcsolata az egyes tartózkodási jogcímek tükrében” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 39 – 61 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/03_SzepA_IAS_2021_3.pdf
Tóth András: „A versenyügyek hozzájárulása a magyar közigazgatási bíráskodás fejlesztéséhez” Fontes Iuris, 2021/1, 319 – 325
Vercseg-Pap Orsolya: „A laboratóriumtól az igazolványig a vakcinázás útja az Európai Unióban” Fontes Iuris, 2021/ 2, 41 – 50
EURÓPAI JOG
Juhász Ivett: „Újdonságok az európai kézbesítési szabályok tekintetében” Közjegyzők Közlönye, 2021/3, 36 – 48
Steiner Gábor: „Vádalku a nemzetközi büntetőjogban és a kontinentális típusú vádakban” Európai Jog, 2021/ 5, 24 – 29
Szabó Péter: A joghatóság és a perbeli legitimáció uniós jogi alapjai kartellkár iránti perekben” Európai Jog, 2021/ 5, 39 – 47
JOGGYAKORLAT
Bordás Péter: „A közigazgatási és polgári jogviszony határa egyes mezőgazdasági támogatási ügyekben a Kúria joggyakorlatában” Kúriai Döntések – Bírósági határozatok, 2021/9, 1443 – 1447
http://real.mtak.hu/129348/1/bordaspetertanulmany.pdf
Dávid Lilla: „A kötelező tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés értelmezése a Kúria 3/2020. számú büntető jogegységi határozata kapcsán” Magyar Jog, 2021/11, 671 – 681
Szalbot Balázs: „A hazai jogba ütköző jogalkotással okozott károkért való felelősség bírói gyakorlata” Magyar Jog, 2021/11, 651 – 661
JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET, JOGFILOZÓFIA
Bódiné Beliznai Kinga: „200 éve született Szabó Miklós, a Magyar Királyi Kúria egykori elnöke” Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok, 2021/11, belső borítón
Koi Gyula: „A jogfilozófia idősíkjai: múlt, jelen, jövő” Fontes Iuris, 2021/1, 361 – 364
Lakatos István : „Gondolatok az univerzalizmus és a kulturális relativizmus közötti vitáról” Közjogi Szemle, 2021/3, 25 – 31
László Balázs: „A közvádló a magyar jogtudományban a 19. századig” Ügyészek Lapja, 2021/3, 21 – 30
http://ugyeszeklapja.hu/?p=3396
Parti Tamás: „Jog és komplexitás – egy komplex jogrendszer-modell” Magyar Jog, 2021/9, 538 – 551
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
Bódiné Beliznai Kinga: Hivatás és függetlenség - A M. Kir. Kúria elnökei 1869–1937. (Jogtörténeti értekezések sorozat 48.) Bp.: Gondolat Kiadó, 2021. https://majt.elte.hu/media/65/ab/c422ce007b47af752c8c91959c4090ce0b0204604b39d626c5513dd40f57/MAJT-jogtorteneti-ertekezesek-48.pdf
Bódiné Beliznai Kinga: „Női alkalmazottak az igazságügy szolgálatában a 19-20. század fordulóján” Kúriai Döntések – Bírósági határozatok, 2021/9, belső borítón
Bódiné Beliznai Kinga: 150 év távlatából – A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. évi VIII. tc. Ítélőtáblai Határozatok, 2021/3, belső borítón
Somogyi Georgina – Hideg Milán István: „Állami szervek a közösségi médiában” (benne: A bíróság megjelenése a közösségi médiában) Infokommunikáció és Jog, 2021/1, 24 – 27
EGYÉB
Szegedi László – Dornfeld László – Polgár Zoltán - Teleki Bálint: „A GDPR alkalmazásával kapcsolatos első tagállami tapasztalatok – Egységes szabályozás, eltérő alkalmazás?” Infokommunikáció és Jog, 2021/1, 10 – 16
JOGIRODALOM, JOGÉLET
Dános Valér, Szabó Csaba: „Add nekem a tényt, és én szolgáltatom neked a jogot : interjú a 80 éves Tremmel Flórián professzorral” Belügyi Szemle, 2021/10, 1801-1809.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/7412
Fazakas Zoltán József: „A romániai magyar jogi szaknyelv állapota és jövője - beszámoló a Lupán Ernő emlékkonferenciáról” Iustum Aequum Salutare, 2021/3, 289 – 295 http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20213sz/15_VARIA_IAS_2021_3.pdf
Kiss Anna: „Bárd Károly: Az áldozatok méltósága és a vádlottak jogai. Összehasonlító jogi tanulmány ” Ügyészek Lapja, 2021/3, 101 – 105 http://ugyeszeklapja.hu/?p=3449
Pulay Kristóf: „Jog és technológia: bíróságok helyett techóriások döntenek az emberi jogokról -Beszámoló a 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumról” Jogászvilág, 2021. november 1.
ÚJ KÖNYVEK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
A betegek önrendelkezési joga / Hidvéginé Adorján Lívia, Sáriné Simkó Ágnes, Ohár Andrea. - Budapest : Medicina, 2021.-lelőhelyinformáció
Polgári perrendtartás : 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról : 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról : 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról : 2021. január 1. / [szerk. Szilner György].-[Budapest] : Novissima, 2021. - lelőhelyinformáció
A tisztességes eljáráshoz való jog / [szerk. Tóth J. Zoltán] ; [szerzők Czine Ágnes et al.]. - Budapest : Wolter Kluwer, 2021. - 288 p. ; 19 cm. - A kézirat lezárva: 2021. máj. 25. - lelőhelyinformáció
Az alkotmánybírósági gyakorlat: az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990-2020 / szerk. Gárdos-Orosz Fruzsina, Zakariás Kinga. - Budapest: Társadalomtudományi kutatóközpont: HVG-ORAC, 2021. - 2 db Bibliogr. a lábjegyzetben és a fejezetek végén. - lelőhelyinformáció
Ártatlanul elítélve / Janecskó Kata. - Budapest : Corvina, 2021. - 207 p. :ill. ; 19 cm Bibliogr. a lábjegyzetekben. - lelőhelyinformáció
A budapesti törvénykezési palota 130 éves története / [szerzők: Papp Gábor et al.; a szemelvényeket összegyűjtötte Égető Emese; az újságcikkeket összegyűjtötte Csekő Melinda; fotók: Szalatnyay Judit et al.]. - Budapest : Fővárosi Törvényszék, 2021. - lelőhelyinformáció
A Baktalórántházi Járásbíróság története / [Írta Dezső Bálint, Lordovics István]. - Nyíregyháza : Nyíregyházi Törvényszék, 2021. – lelőhelyinformáció
Híres perek a Budapesti Királyi Ítélőtáblán / [kiad. a] Fővárosi Ítélőtábla. - Budapest : Fővárosi Ítélőtábla, 2021. - lelőhelyinformáció
65 : studia in honorem Gyöngyi Harsányi / [a kötet szerzői Barta Judit et al.] ; [szerk. Miskolczi-Bodnár Péter, Homicskó Árpád Olivér, Szuchy Róbert]. - Budapest : Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021. - lelőhelyinformáció
KIADVÁNYAJÁNLÓ
AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYOS INTÉZMÉNYEI
Szerzők: Balogh Zsolt, et al.
HVG-Orac. 2021
8., átdolg. kiad.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói – kiegészülve további kollégákkal – immár egy évtizede működnek együtt egy alkotmányjogi jegyzet kibocsátásában. E közös jegyzet új kiadását tartja kezében az olvasó.
2010 óta a hazai alkotmányjog átalakuláson megy keresztül, e változás fontos állomását jelzik a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények. Célunk ugyanakkor nem csupán a hatályos joganyag ismertetése, sokkal inkább az, hogy hallgatóink – olvasóink – az alkotmányjog kultúrájából kapjanak ízelítőt. Az alkotmány nem pusztán az állam szervezeti és működési szabályzata, hanem a politikai közösség, a nemzet életének jogi keretet adó alapdokumentum, amely évszázadok során kikristályosodott elveket, értékeket rögzít. Így nem a tételes jogot ismertető jegyzetet kívántunk írni, hanem alkotmányelméleti szempontból megalapozott munkát: hallgatóinkat, olvasóinkat arra biztatjuk, hogy a tanulás során e jegyzet mellett folyamatosan tanulmányozzák a jogforrásokat is. Kötetünk az alapjogokkal kapcsolatos kérdések kivételével az alkotmányjog egészét – a hazai jogászképzésben meghonosodott tagolás szerint az alkotmányjog oktatásának alkotmányelméleti és államszervezeti anyagát – felöleli.
A tankönyv nyolcadik kiadását egyfelől az indokolta, hogy az alkotmányjog gyorsan változó tudományág: a különleges jogrend, a választójog vagy a bíráskodás rendszerének átalakulása szükségessé tette a tananyag frissítését. Másfelől pedig a szerzők folyamatosan hasznosítják az oktatói és vizsgatapasztalatokat, és ha ezek alapján az derül ki, hogy egyes részek a hallgatók számára „nehezen emészthetők”, akkor azokat az új kiadásban újraírják.
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/BEVEZETES-AZ-ALKOTMANYJOGBA-2021
A BÜNTETŐELJÁRÁS REFORMJA ÉS A BIZONYÍTÁS ALAPKÉRDÉSEI
Szerző: Bérces Viktor
ELTE Eötvös Kiadó, 2021
A büntetőeljárások menetének teljes körű törvényi szabályozása a jogállamiság egyik alapkritériuma. Eljárási kódexünk számos változáson ment keresztül az elmúlt évtizedek során, beleértve az eljárási szereplők tipizálását, az eljárás alanyainak jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket, valamint az eljárási szakok struktúráját és funkcióját.
A jogalkotó a 2017. évi XC. törvényben – angolszász eredetű eljárásjogi konstrukciók alkalmazásával – az eljárások egyszerűsítésére törekszik, amelynek központi eleme, „mozgatórugója” a terhelt beismerő vallomása. Mindemellett a bíróságok már nem kötelesek bizonyítékok beszerzésére és megvizsgálására, tehát az anyagi értelemben vett (materiális) igazság feltárása sem tekinthető elsődleges célkitűzésnek.
E monográfia a fenti eljárásjogi sajátosságok részletes elemzése, kritikája, valamint a vonatkozó szakirodalmi álláspontok bemutatása céljából íródott. Külön köszönetemet szeretném kifejezni édesapámnak, Dr. Bérces Lászlónak, és Dr. Tóth Mihálynak, akik szakmai iránymutatásaikkal nagymértékben hozzájárultak e könyv megírásához.
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/A-BUNTETOELJARAS-REFORMJA-ES-A-BIZONYITAS-ALAPKERD
A BEISMERŐ VALLOMÁS FONÁKJA ÉS SZÍNE: A KÉNYSZERTŐL A KONSZENZUSIG
Szerző: Bakonyi Mária
Caeta Könyvkiadó, 2021
A beismerő vallomás központi szerepet tölt be a büntetőeljárásban, a bizonyításban. A középkorban a beismerő vallomást a „bizonyítékok királynőjének” tekintették, amelyhez az esetek legnagyobb részében nem mindig a legtörvényesebb módszerrel jutottak. A beismerő vallomásból „trónfosztott királynő” lett, azonban az új Be. ismét a fejére tette a koronát. Akadályt jelentett/jelent a beismerő vallomás mindenáron és mindenfajta eszközzel való megszerzésében egyrészt a kényszervallatás büntetendőségének bevezetése, másrészt a bizonyítási tilalmak háromféle módon (bűncselekmény elkövetésével, más tiltott módon, és az eljárási résztvevők eljárási jogainak lényeges sérelmével) beszerzett bizonyítási eszközök kizárása. Mind a kényszervallatás, mind pedig a bizonyítási tilalmak háromfajta módszerének alkalmazása a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok tagjainak tevékenységéhez köthetőek. A beismerő vallomás melyike tekinthető fonáknak és melyik a színének? Melyik módszerrel megszerzettet zárjuk kik a bizonyítékok köréből, melyiknél lehet megállapítani, hogy a terhelt valódi, befolyástól mentes akaratát tükrözi?
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/A-BEISMERO-VALLOMAS-FONAKJA-ES-SZINE
PÉNZÜGYI JOG
Szerző: Szilovics Csaba
Novissima Kiadó, 2021
„A pénzügyi jog szerteágazó, az államháztartástól a nemzetközi pénzügyeken át a tételes adókig terjedő, folyton változó jogág, amelyről a legfelkészültebb szerző is csak pillanatfelvételt készíthet. Mint tapasztalt egyetemi oktató ezt a hatalmas joganyagot szerettem volna tudományos igénnyel rendszerezett és érthető ismerethalmazzá alakítani. Ezt a feladatot csak úgy valósíthattam meg, ha munkámban nem a pénzügyi jog megszámlálhatatlan részletszabályára, hanem a fő elemeire koncentráltam. Figyelembe véve a tanrendben rendelkezésünkre álló oktatási időt, nem lehet feladatunk, hogy a joghallgatókból adótanácsadókat, könyvelőket, számviteli szakembereket képezzünk, így kizárólag a pénzügyi jogi normák lényeges jellemzőinek a bemutatására vállalkozhattam. A könyv megírásakor nem a bizonytalan reformokra, és vitatható gazdaságpolitikai döntésekre, hanem a jogtudomány eredményeire, az adózás és az adóztatás mára klasszikussá nemesedett alapelveire, a jogterület más állandó elemeire fókuszáltam. Arra törekedtem, hogy a pénzügyi jog iránt érdeklődő olvasók a könyvben megjelenő ismereteket elsajátítva megértsék, és talán meg is szeressék ezt a sok kihívást rejtő jogterületet. A gondolatok feszes bemutatása érdekében a tudományban gyakran alkalmazott hosszú felsorolások helyett, a legtöbb esetben, az elemek példálózó felsorolására szorítkoztam. További jellegzetessége a könyvnek, hogy a jogintézmények történeti bemutatására is törekedtem. Ennek oka, hogy az általunk tanított tárgy a pénzügytant is magába foglalja, amelynek feladata az egyes jogterületek történeti elemzése. Végezetül megjegyezném, hogy mint minden szellemi termék, ez a könyv is számos elődöm és kortársam munkájára támaszkodva készült, ami a tudomány sajátossága, és amit most szeretnék minden szerző társamnak megköszönni. Azt kívánom, hogy minden olvasó eredményesen használja ezt a könyvet, és jusson közelebb e jogterület kérdéseinek megértéséhez! Szerző”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/PENZUGYI-JOG2021
JOGTÁR ÚJDONSÁGOK
Magyarázat a compliance jogszabályairól I. (Általános és büntetőjogi compliance)
A compliance jogszabályi környezetének teljességre törekvő, magyarázatszerű feldolgozására számos nemzetközi – így elsősorban angolszász és német – példa akad, hazánkban erre ugyanakkor elsőként vállalkozik jelen könyvsorozat. Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak) valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (például adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. A megfelelés, a szabályoknak betű szerint megfelelő („compliant”) működés újabban már nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az úgynevezett compliance-kultúra. Jelen, háromkötetes sorozat első része átfogóan foglalkozik a compliance kialakulásának és fejlődésének kérdéseivel, a kapcsolódó egyesült államokbeli, angol, illetve német gyakorlat és szakirodalom tükrében. A büntetőjog vonatkozó alapelvei kapcsán részletesen kitér a törvényesség és a kétszeres értékelés tilalma princípiumaira. Ezt követően részletesen elemzi azokat a büntetőjog általános részi problémákat, amelyek a compliance szempontjából jelentőséghez juthatnak. A különös rész körében bemutatja az olyan, compliance-érzékeny bűncselekményeket, mint amilyen például a sikkasztás, a hűtlen kezelés, a vesztegetés, a költségvetési csalás, a csődbűncselekmény, bennfentes kereskedelem, információs rendszer elleni bűncselekmények, és így tovább. Foglalkozik továbbá a jogi személy büntetőjogi felelősségével, a kapcsolódó szabálysértési jogi szabályozással, valamint a 2020-2021. évi pandémia miatt életbe léptetett veszélyhelyzeti rendelkezésekkel.
A magyarázat letölthető: https://uj.jogtar.hu/#doc/db/440/id/A21Y1035.KK/
A válogatást készítette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Pethes Gizella (OBH MIA)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)