Mailáth György Tudományos Pályázat

Pályázati kiírás 2024

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet. A pályázat bírósági és joghallgatói tagozaton kerül megrendezésre polgári jogi, büntetőjogi, munka- és közigazgatási jogi, valamint bírósági általános igazgatási és hivatástörténeti szekcióban.

A pályázatok postára adási határideje: 2024. október 4.

A pályázatokat postán vagy személyesen az 1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6. szám alatt lehet benyújtani.

2024-ben az alábbi témakörökben várjuk a pályamunkákat:

 

I. Polgári jogi szekció

1. A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása

2. A szakértői bizonyítás elméleti és gyakorlati kérdései az új Pp. szerinti eljárásokban

3. Kisebbségvédelem, a kisebbség igényérvényesítésének lehetőségei a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai alapján

4. Perbeli legitimáció a jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perekben 

5. A bíróság anyagi pervezetése és a felek rendelkezési jogának érvényesülése a polgári peres eljárásban

6. A határon átnyúló kézbesítés gyakorlati kérdései

7. A fizetésképtelenségi eljárások megújítása – elvárások és elképzelések

8. A sajtó-helyreigazítási perek jogalkalmazása

9. Az elévülés gyakorlati kérdései

10. Az alapelvek szerepe a XXI. századi bíráskodásban. Közvetlenség és nyilvánosság versus digitalizáció, adatvédelem

11. A gyorsított perek gyakorlata a jogerős határozatok tükrében 

12. Az alkalmatlan idő megítélése a közös tulajdon megszüntetése iránti perekben, különös tekintettel arra, ha a tulajdonostárs háborús övezeti ország állampolgára

13. Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek bíróság előtti nyilatkozatának értékelése, a lojalitáskonfliktus vagy a direkt szülői ráhatás felismerése, az igazságügyi pszichológus szakértői bizonyítás szükségessége

14. A bíróság jelzőrendszeri kötelezettségének szabályozása veszélyeztető magatartás esetén a polgári peres és nemperes eljárásokban

15. Új családi struktúrák családjogi szemmel, különös tekintettel a fészek-modellre, valamint a váltott gondoskodásra

16. Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét várható kihívásai a polgári eljárásban

17. A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek gyakorlati kérdései

18. A felszámolás alatt álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének megállapítására irányuló perek bírói gyakorlata

19. A vadkár megtérítésének aktuális bírói gyakorlata

20. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perek gyakorlati tapasztalatai, a TSZSZ által adott szakvélemény, mint perbeli bizonyíték

21. Digitális vagyon jogi megítélése, értékelése

22. A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről szóló 7/2021. sz. Polgári jogegységi határozat gyakorlati alkalmazhatósága

23. Az ügyvédi munkadíj mérséklése, különösen az ügyvédi megbízási szerződések esetén 

24. A zálogjog szabályainak legújabb változása - az alzálogjog    

25. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perek az utóbbi évek bírói gyakorlatának a tükrében

26. Kapcsolattartási perek gyakorlati kérdései

27. Az új ingatlan-nyilvántartási szabályok hatása a polgári jogi bíráskodásra

28. Az esély elvesztése – mint kár – az ügyvédi műhiba perekben

29. A szerzői jog aktuális kérdései, különös tekintettel a csevegőrobotok térhódítására

30. Az előzetes döntéshozatali eljárások tapasztalatai Magyarországon

31. Okosszerződések

 

II. Büntetőjogi szekció

1. A büntetőjogi szankciók szigorításának dilemmái az állatvédelem jegyében

2. A vagyonvisszaszerzési eljárás jövője

3. A digitális bizonyítékok megőrzésével, elfogadhatóságával kapcsolatos kérdések

4. A kriptovaluták büntető anyagi és eljárásjogi kérdései

5. Technológiai kihívások a büntetőeljárás során /Technológiai fejlődés hatásai a gazdasági bűncselekményekre

6. Az igazságügyi informatikai szakértők szerepe a büntetőeljárásban

7. A telekommunikációs eszköz használata büntetőeljárásban a büntetőeljárási alapelvek érvényesülésének tükrében

8. A polgári jogi igény elbírálásának aktuális kérdései, a sérelemdíj elbírálásának esetei és gyakorlata a büntetőeljárásban

9. A resztoratív igazságszolgáltatás hazai lehetőségei és gyakorlata az európai uniós elvárások tükrében

10. A közlekedési bűncselekmények megítélésének aktuális anyagi és eljárásjogi kérdései

11. Az online térben – különösen a közösségi platformokon – elkövetett bűncselekmények bizonyítási nehézségei

12. A rágalmazás és becsületsértés ítélkezési gyakorlata. A közszereplőtől elvárható tűréshatár az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében

13. Az emberkereskedelem bűntettének aktuális anyagi jogi és eljárásjogi kérdései

14. A letartóztatás esetkörei a gyakorlatban

15. Az előkészítő ülés szerepe a büntetőeljárásban

16. Digitális csalások megjelenése, az ellenük való hatékony fellépés lehetőségei

17. A bűnjelek kezelése a büntetőeljárásban, gyakorlati problémák és azokra adható lehetséges válaszok

18. Gyermekvédelem a magyar büntetőeljárásban

19. Reintegrációs őrizet és házi ápolási őrizet gyakorlati tapasztalatai

20. Az illegális migráció és a határzáras bűncselekmények összefüggései

21. A vagyonelkobzás jelentősége a szervezett bűnözés elleni harcban

22. Erőszak az iskolában – kiskorúak által elkövetett bűncselekmények

23. Sértetti jogok, áldozatvédelem

24. Anyagi igazság és valóság megállapítása a büntetőeljárásban

25. A zár alá vétel gyakorlati kérdései

26. A ne bis in idem elve a gyakorlatban (uniós jogot is érintve)

27. Összbüntetési eljárásban felmerülő problémák, különösen a vádlott indítványának elutasítása vagy tájékoztatásának kérdése

28. Az életkor szerepe a Btk. és/vagy a Be. szabályainak tükrében

29. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabása a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság gyakorlatának tükrében

30. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének gyakorlati kérdései az orvosok által megvalósított magatartás esetén

31. A „mérgezett fa gyümölcsének” megítélése a kontinentális és angolszász bizonyítási rendszerben

32. Az eljárás gyorsítását szolgáló jogintézmények a büntetőeljárási törvényben

33. A „mértékes indítvány” jövőképe Magyarországon

34. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem büntetőjogi eszközei

 

III. Munkajogi és közigazgatási jogi szekció

1. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok jelentősége a munkáltató és a munkavállaló nézőpontjából

2. Véleménynyilvánítás szabadságának munkajogi vetületei

3. Atipikus foglalkoztatási formák

4. Az egyenlő bánásmód követelménye a munkajogban az Európai Unió Bíróságának döntései tükrében

5. Átlátható és kiszámítható munkafeltételekre, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó irányelvek megjelenése a magyar munkajogban

6. A munkavállalói érdekérvényesítés a „whistle blowing” tükrében

7. Munkavégzés a platform alapú gazdaságban

8.A munkavállaló egészségi okból való alkalmatlanságának tételes jogi és jogalkalmazási kérdései

9. A joggal való visszaélés tilalmának érvényesülése a gyakorlatban, a bizonyítási teher változásának indoka, jelentősége és várható hatása a munkaügyi perekben [Mt. 7. § (3) bekezdés]

10. A kollektív szerződések a bírói és az alkotmánybírósági gyakorlatban

11. Az európai munkajog és szociálpolitika perspektívái napjainkban

12. Húsz év múltán – az európai munkajog hatása a magyar munkajogra

13. A férfiak és nők egyenlő díjazásának problémája a 2023/970/EU irányelv fényében

14. A fogyasztókép átformálódása, neuromarketing, viselkedéstudományok – fogyasztóvédelmi szemmel

15. Az influencer marketing, online véleményvezérek hatása a közigazgatási jogra

16. Civil szervezetek perindítási és kereshetőségi joga a Kp. és az ágazati jogszabályok alapján

17. A helyi önkormányzatokat érintő közjogi jogviták a Mötv. alapján

18. A helyi önkormányzati választásokkal összefüggő jogviták

19. A környezetvédelmi tárgyú közigazgatási perek legújabb kérdései

20. A gyülekezési jogviták legújabb kérdései

21. Bányaperek a közigazgatási ítélkezés tükrében

22. Önkorrekciós mechanizmusok a közigazgatási hatósági eljárásokban

23. A polgári és közigazgatási jog határa - avagy hol érvényesíthető az adatvédelmi igény

24. Dönthetnek-e algoritmusok a közigazgatási tevékenység gyakorlása során?

25. Az életvitelszerű lakáshasználat vizsgálata bírósági gyakorlatának alakulása a földforgalmi perekben

26. A közigazgatási bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások gyakorlata

27. A digitális állam fogalma és szabályai

28. A közérdek értelmezése a közigazgatási perben

29. A Kúria önkormányzati normakontroll eljárása (változások, tendenciák)

30.A jogegységi panasz szerepe a Kúria jogegységesítő tevékenységében

 

IV. Bírósági általános igazgatási és hivatástörténeti szekció

1. A bíró és a bíróság kizárásának alakulása a kezdetektől napjainkig

2. A bíróvizsgálat megújításának lehetséges irányai

3. A bíróságok szerepe az új technológiák tükrében – digitális állampolgárság

4. A mesterséges intelligencia szerepe, haszna és veszélyei az igazságszolgáltatásban

5. Törvényes bíróhoz való jog, az ügyteher és az ügyelosztási rend kapcsolata

6.  Az automatikus szignálás és az ügyteher arányos elosztása

7. „Mega” ügyek kezelésének problematikája, lehetséges megoldások

8. Az ügyek nehézségének mérési eszközei, a súlyszámrendszer problémái

9.  A bírósági határozat anonimizálása az adatvédelmi rezsim rendelkezéseinek tükrében

10. A jegyzőkönyvvezetés múltja, jelene és a jövőbeni lehetőségei

11. A personnel policy legfontosabb elvei, szabályai, eljárásmódjai a bírósági szervezetben

12. A „home office” munkavégzés és a bírósági munka összefüggései

13. A bíróvá válás lehetséges modelljei

14. Az albírói rendszer bevezetésének indokoltsága

15. Az igazságügyi alkalmazotti fluktuáció megakadályozása

16. Motivációs tényezők a bírósági szervezetrendszerben

17. Adatvédelem a bírósági igazgatásban, adatvédelmi incidens

18. A sajtóval való kapcsolattartás – a bíróság és a nyilvánosság kommunikációja

19. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak jogvédelme a sérelmükre a közösségi médiában elkövetett jogsértésekkel szemben

20. A munkahelyi stressz- és konfliktuskezelés

21. Az egyenlő bánásmód kérdése a bírósági vezetők szemszögéből

22. Generációk a munkahelyen

23. A magyar bírósági igazgatás modelljének összehasonlító elemzése tetszőlegesen kiválasztott két-három Európai Uniós tagállami modellel

24. A bírói illetmény modelljei az Európai Unió tagállamaiban, a bírói függetlenség anyagi oldala

25. A bírói hivatás társadalmi megítélésének alakulása az 1900-as évek elejétől 2024. tavaszáig a hasonló végzettséghez kötött foglalkozásokkal összevetve

26. A munkaügyi bíráskodás hatásköri változásai 1945-től napjainkig

27. 155 éves az 1896. évi IV. tc. a bírói hatalomról

28. 130 éves a polgári házasságot bevezető 1894. évi XXXI. tc.

 

Részvételi feltételek:

A pályázat

• bírósági és
• joghallgatói tagozaton

kerül meghirdetésre.

A bírósági tagozaton a bírósági szervezet tudományos fokozattal nem rendelkező tagjai, míg a joghallgatói tagozaton a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő magyar és külföldi hallgatók nyújthatnak be pályaművet, magyar nyelven.

Nem vehetnek részt a pályázaton a pályaműveket értékelő bíráló bizottságok tagjai, továbbá a bíráló bizottsági tagok Ptk. szerinti hozzátartozói.

 

A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

A pályázónak törekednie kell az általa választott témakör, valamint az ahhoz kapcsolódó vitatott kérdések feltárására, az elérhető hazai, illetőleg nemzetközi szakirodalom minél szélesebb körű feldolgozására, az idézett források pontos feltüntetésére, a hivatkozási rend megtartására.

A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van.

 

A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a) Általános követelmények:

• A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
• A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell elkészíteni.
• A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
• A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
• Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

• a választott, maximum három szóból álló jeligét,
• szekciót,
• tagozatot,
• a választott téma számát és megnevezését.

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:

• „Mailáth György Tudományos Pályázat 2024”,
• a jeligét.

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

• a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
• kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),
• közepes méretű borítékot.

Közepes méretű borítékban kell elhelyezni:

• a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),
• nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti,
• nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,
• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette.

 

Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakmai tudású bíráiból álló Bíráló Bizottságok értékelik és tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak, illetve különdíj odaítélésére. A díjak odaítéléséről az OBH elnöke dönt.

 

Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

1. hely: oklevél, nettó 300.000 forint és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)

2.  hely: oklevél és nettó 200.000 forint

3. hely: oklevél és nettó 150.000 forint

Különdíj: oklevél és nettó 150.000 forint

A bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzatról szóló 3/2016 (II.29.) OBH utasítás 32.§ (1) bekezdés h) pontja alapján az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (fogalmazói álláshelyre pályázó) pedig 4 többletpontban részesül.

 

Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban jelenteti meg, de a szerzőnek – a pályázat elbírálását követően – lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.