Pályázati kiírás

Mailáth György Tudományos Pályázat

Pályázati kiírás 2023

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet.

A pályázatok postára adási határideje: 2023. október 6.
A pályázatokat postán vagy személyesen az 1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6. szám alatt lehet benyújtani.

2023-ban az alábbi témákban várunk pályamunkákat:

a.) Polgári jogi szekció

  1. A gondozó szülő által nyújtott természetbeni tartás értékelése a gyermektartásdíj megállapítása iránti perekben
  2. Az orvosi kártérítési perek jogalkalmazási kérdései
  3. Az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatának hatása a hazai polgári ítélkezésre
  4. A bíróság korábbi tájékoztatási kötelezettsége és a jelenlegi anyagi pervezetés összehasonlítása, a bíróság feladatainak változása
  5. A személyállapoti perekre vonatkozó eljárási határidők rövidülésével kapcsolatos új kihívások és ezek hatása a családjogi ítélkezésre
  6. A közérdekű adat kiadása iránti perek eljárási szabályainak változásával kapcsolatos problémák - perhatékonyság és gyorsaság
  7. A gyermek véleménynyilvánításhoz való jogának biztosítása a hazai szülői felügyelet rendezése iránti perekben
  8. Az érvénytelenségi és a törlési perek összefüggései
  9. A távoltartási ügyek eljárási nehézségei
  10. Az élettársi kapcsolat tényhelyzetének megítélése a polgári perben
  11. A technika a hatékonyság szolgálatában a polgári eljárásjogban; a mesterséges intelligencia helye és lehetőségei a polgári ítélkezésben.
  12. A jogegységi panasz eljárás, mint az absztrakt jogegységesítés eszköze
  13. A perlekedési téboly anyagi és eljárási kérdései
  14. Személyiségvédelem a családi jogviszonyokban
  15. Az élettársi közös vagyon, a vagyonszaporulat megosztásának gyakorlati kérdései a Ptk. szabályozása alapján.
  16. Az ingatlan-nyilvántartás rendszerének megújítása – célok, eredmények, kihívások
  17. Jogellenes gyermekelvitel gyakorlati kérdései, különös tekintettel a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezhető figyelmeztető jelzésre
  18. Utaló magatartás megítélése a bírói gyakorlatban az új Ptk. alapján
  19. A földhaszonbérleti szerződések megszűnésének bírói gyakorlata
  20. A szellemi alkotások jogának aktuális kérdései
  21. Magánélethez való jog az „internet korában”
  22. A pilóta nélküli légi járművek által okozott kár
  23. Az elektronikus úton megtett jognyilatkozatok vitás kérdései
  24. A dologkapcsolatok dologi jogi megítélésének elméleti és gyakorlati problémái
  25. Az uniós családjogi jogharmonizáció alkotmányossági, dogmatikai és gyakorlati problémái
  26. Nemzetközi szankciók hatása a polgári jogi jogviszonyokra
  27. A közösségi média platformok ÁSZF-einek tartalomkontrollja a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog fényében
  28. A kötelemújítás (nováció) dogmatikai és gyakorlati kérdései
  29. A mesterséges intelligencia alkalmazásának adatvédelmi, szerzői jogi, felelősségi és integritási problémái

b) Büntetőjogi szekció

  1. A digitális forradalom hatásai a bűnözésre és a büntetőjogra, a bűnüldözésre és a büntető eljárásjogra
  2. Az elektronikus bizonyítékok „térhódítása”, szerepük a klasszikus és a kiberbűncselekmények felderítésében
  3. A távollétes eljárások sajátosságai
  4. A büntetőeljárás gyorsítását célzó egyes eljárásjogi megoldások alkalmazásának tapasztalatai
  5. A felülbírálat terjedelme és következményei
  6. Az anyagi igazság és a büntetőeljárás hatékonysága a szabályozásban és a gyakorlatban
  7. Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén
  8. A leplezett eszközök használatából származó eredmények felhasználhatósága
  9. Egység-többség megítélése a büntetőügyekben
  10. A gyermekek érdekeit védő bűncselekmények aktuális kérdései
  11. A katonai büntetőjog jelene
  12. A polgári jogi igény érvényesítésének aktuális kérdései a büntetőeljárásban
  13. A nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények - elhatárolási problémák a bírói gyakorlat tükrében
  14. A feltételes szabadságra bocsátás legújabb gyakorlati kérdései, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizártak köre
  15. A kényszermunka bűncselekményének új szabályozása, elhatárolási és halmazati kérdései
  16. Kényszerintézkedések aktuális elméleti és gyakorlati kérdései
  17. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének megjelenési formái és bizonyítási nehézségei
  18. Az embercsempészés bűntettének aktuális anyagi jogi, eljárásjogi és végrehajtási kérdései
  19. A vagyoni hátrány meghatározásának alapja az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény esetén a HENT ajánlás alkalmazhatóságának vizsgálata tükrében
  20. Az emberi méltóság és az alapvető szabadságjogok védelmének büntetőjogi aspektusai az Alkotmánybíróság érvelésének tükrében
  21. A gyülekezési jog védelme bűncselekmények és szabálysértések tényállásszerűségével szemben
  22. A kapcsolati erőszak tényállása a családon belüli erőszak elleni harcban
  23. Az okozatosság kérdése a büntetőjogban
  24. Új járműfajták megjelenése és azok büntetőjogi következményei
  25. A védő szerepének erősödése büntetőeljárási jogban
  26. Vagyonelkobzás és a kettős elvonás tilalma
  27. A tanúvallomás akadályainak gyakorlati nehézségei
  28. A Kúria közzétett határozatától való eltérés lehetősége és következményei
  29. Különleges bizonyítási eszközök és módszerek a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban
  30. Az egyszerűsített felülvizsgálat és a különleges eljárások elhatárolása

c) Munkajogi és közigazgatási jogi szekció

  1. A kollektív szereplők: szakszervezet és üzemi tanács tevékenységének összehasonlítása
  2. Munka és magánélet egyensúlya
  3. Szabadság és annak kiadása
  4. A minősített adatok felhasználásának kérdése a közigazgatási peres és nemperes eljárásokban
  5. A digitális piacokon elkövetett versenysértési trendek a bíróság gyakorlatában
  6. A menekültügy kihívásai napjaink migrációs nyomása alatt
  7. A home office jogi szabályozása és gyakorlati problémái
  8. A munkáltatót terhelő "észszerű alkalmazkodás" követelményének szabályai, terjedelme
  9. A hivatalbóliság a közigazgatási perekben
  10. Tisztességtelen kereskedelmi joggyakorlatok jogalkalmazói szemmel
  11. A kartellperek gyakorlati problémái
  12. Az emberi jogok szerepe a közigazgatási bíráskodásban - az EJEB vonatkozó gyakorlata és követelményei
  13. A mesterséges intelligencia közigazgatási döntéshozatalban. Érvényesülhet maradéktalanul a tisztességes eljáráshoz való jog?
  14. A mesterséges intelligencia munkajogi és munkaerőpiaci hatásai. Lehet-e a mesterséges intelligencia főnök?
  15. A bűnügyi követelések végrehajtásához való jog elévülésének értelmezése az adóhatóság által átvett törvényszéki végrehajtási ügyekben
  16. Járulékos közigazgatási cselekmény fogalmának értelmezése a Kp. rendszerében
  17. A figyelmeztetés, mint közigazgatási szankció alkalmazása különböző ágazati jogszabályok és a Szankció törvény alapján
  18. Gazdaságvédelem és veszélyhelyzeti jogalkotás
  19. A munkaszerződés módosítása a munkavállaló kezdeményezése alapján
  20. A munkáltató foglalkoztatási, illetve a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége
  21. A jognyilatkozatok indokolása a munkajogban
  22. A „volt haszonbérlő” fogalma Alkotmánybíróság és a Kúria döntésének tükrében
  23. A bírói iránymutatás kötőereje
  24. A közjog és magánjog határán - az ingatlan nyilvántartási eljárás
  25. A szabálytalan építkezésekkel szembeni közigazgatási fellépés lehetősége és gyakorlata
  26. A megelőző eljárás és az igényérvényesítés a közszolgálati perekben
  27. A szolgálati idő bizonyításának kérdésköre a társadalombiztosítási jogvitákban
  28. A külföldi gyógykezelés megtérítésével kapcsolatos értelmezési problémák közigazgatási jogvitákban
  29. A jogegység biztosítása átalakuló eszközrendszerének hatása az ítélkezési gyakorlatra
  30. A Kúria szerepe a jogegység megteremtésében

d) Bírósági általános igazgatási és hivatástörténeti szekció

  1. A törvényes bíróhoz való jog, az egyenlő munkateher és az ügyelosztás
  2. Az igazságügyi alkalmazotti fluktuáció megakadályozása
  3. Az emberközpontú vezetési stratégiák módjai, eszközei
  4. A motivációs eszközök és azok szerepe a bíróságon
  5. A bírósági ügyintézői intézmény kialakulása, fejlődése, a jelenlegi feladatok, illetve a további fejlődés iránya
  6. A munkahelyi kiégés megelőzése
  7. Az igazságügyi alkalmazottak teljesítményértékelése (TÉR) egyéb közszolgálati jogviszonyban alkalmazott teljesítményértékeléssel összehasonlítva
  8. A bíróvizsgálat megújításának lehetséges irányai
  9. Az egyenlő munkaterhet biztosító szignálás módszerei, az automatikus szignálással kapcsolatos problémák és megoldási eszközök
  10. A munkahelyi konfliktuskezelés módjai
  11. A bírósági szervezetrendszer változásai 1945-től napjainkig
  12. A bírósági vezető elfogadottságának jelentősége a bírósági munka hatékonyságának tükrében
  13. A kisebb bíróságok működtetésének nehézségei
  14. A bírói hivatás története
  15. Közérdekű adatigénylések a bíróságokon
  16. 300 éves a Kúria - a felsőbíróságok szerepe a joggyakorlat egységesítésében régen és ma
  17. A bírói életpálya és jogállás változása az 1869. évi IV. törvénycikktől napjainkig
  18. A bíróság külső igazgatási rendszerének változásai a rendszerváltástól napjainkig
  19. A polgári bírói és igazságügyi alkalmazotti munka átalakulása a 2016. évi CXXX. törvény hatályba lépésének és az elektronikus ügyintézés bevezetésének hatására
  20. A jelenlegi polgári-gazdasági bírói egyéni statisztikai, és értékelési rendszer alkalmasságának a 2016. évi CXXX. törvény hatályba lépésével és az elektronikus eljárás térnyerésével összefüggő vizsgálata
  21. A szóbeli végrendelet jogtörténeti elemzése és jelenlegi öröklési jogi gyakorlata
  22. Mesterséges intelligencia az igazságszolgáltatásban
  23. A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának lehetőségei a büntetőeljárásban, illetve büntetés-végrehajtásban
  24. Az európai büntetőjog fejlődésének legfontosabb állomásai és a bűnügyi együttműködés kiemelkedő jogintézményei
  25. Büntető parancs/tárgyalás mellőzéses végzés/büntető végzés történeti fejlődése, jelenlegi szerepe és problémái
  26. A kiállítandó értesítő lapok kapcsán a bírákra nehezedő terhek és felmerülő nehézségek
  27. A Bírósági határozatok egységesítésének szempontjai és a határozatok közérthetősége, terjedelme és szerkezete
  28. A 175 éves áprilisi törvények hatása a magyar jogrendszerre
  29. Az Aranybulla hatása a bírósági szervezetrendszer kialakulására
  30. A 145 éves Csemegi-kódex hatása a magyar büntetőjog fejlődésére

Részvételi feltételek:

A pályázat

  • bírósági és
  • joghallgatói tagozaton

kerül meghirdetésre.

Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.

A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére, korrekt hivatkozásra.

A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van.

A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a) Általános követelmények:

  • A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
  • A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell elkészíteni.
  • A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
  • A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
  • Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

b) Benyújtás technikai tudnivalói:

A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

  • a választott, maximum három szóból álló jeligét,
  • szekciót,
  • tagozatot,
  • a választott téma számát és megnevezését.

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:

  • „Mailáth György Tudományos Pályázat 2023”,
  • a jeligét.

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

  • a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
  • kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),
  • közepes méretű borítékot.

Közepes méretű borítékban kell elhelyezni:

  • a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),
  • nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
  • nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti,
  • nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,
  • nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette.

Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakmai tudású bíráiból álló Bíráló Bizottságok értékelik és tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak illetve különdíj odaítélésére. A díjak odaítéléséről az OBH elnöke dönt.

Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

  1. hely: oklevél, nettó 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)
  2. hely: oklevél és nettó 200.000,- Ft
  3. hely: oklevél és nettó 150.000,- Ft

Különdíj: oklevél és nettó 150.000,- Ft

A bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzatról szóló 3/2016 (II.29.) OBH utasítás 32.§ (1) bekezdés h) pontja alapján az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (fogalmazó) pedig 4 többletpontban részesül.

Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban jelenteti meg, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.

Budapest, 2023. június 21.