A Veszprémi Törvényszék a 2015. szeptember 22. napján kelt ítéletében halált okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek Cs. T. vádlottat, és ezért őt 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 évi közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá kötelezte 3.719.065,- Ft összegű bűnügyi költség viselésére is.

 

A megállapított tényállás lényege szerint:

 

Cs. T. vádlott édesanyjával, Cs. J.-né sértettel élt a p.-i lakásukban, amely 1/2 részben, öröklés folytán a vádlott, 1/2 részben pedig a sértett tulajdonát képezte. A vádlott idejének jelentős részét az édesanyjával szintén 1/2-1/2 részben tulajdonukat képező, P. város Öreghegynek nevezett településrészén lévő hétvégi házukban töltötte, oda gyakran kijárt, illetve ott éjszakázott.

 

Az 1939. május 5. napján született sértett a magas vérnyomás betegsége, depressziója, agyi keringési zavara, valamint ízületi fájdalmai miatt rendszeresen szedett gyógyszereket és betegségei, valamint előrehaladott kora miatt - bár szellemi frissességét megőrizte - 2014. évre már rendkívül legyengült fizikai állapotba került, gyakran szédült, járása bizonytalanná vált, amelyből kifolyólag folyamatos ellátásra, támogatásra szorult. A sértett a társasház előtti járdaszakasznál már 2013. évben sem tudott támogatás nélkül távolabbra menni, míg 2014. évben már segítséggel sem mozdult ki az épületből, csak a lakásának erkélyére ment ki levegőzni, vagy a II. emeleten lakó P. E. tanút látogatta meg, azonban a lépcsőn felfele és lefele haladva is csak két kézzel a korlátba kapaszkodva volt képes közlekedni.

 

A sértett egészségi állapotára figyelemmel P. Város Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága a vádlott részére édesanyja, a sértett ápolása céljából 2014. február 19. napjától, határozatlan időre, ápolási díjra való jogosultságot állapított meg, amelynek összegét 29.500 forintban határozta meg. A sértett rendszeres napi étkezése az egészségi állapotára vonatkozó háziorvosi igazolás alapján P. Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye által működtetett szociális alapszolgáltatás keretében volt biztosított, melynek révén a sértett 2012. november 23. napjától házhoz szállításos étkeztetésben részesült.

 

A vádlott az édesanyja részére bevásárolt, gyógyszereinek a háziorvossal történő felíratását, beszerzését intézte, édesanyjának szükség szerint a lakáson belül is segítséget nyújtott, azonban esetenként magára hagyta, s így 2014. évben előfordult, hogy az édesanyjával szemben fennálló gondozási kötelezettségét nem teljesítette maradéktalanul. 2014. március közepén, amikor még hideg volt az idő, a vádlott egyedül hagyta a sértettet, aki kikapcsolt konvektor mellett tartózkodott a kihűlt lakásban, és a sértett érdekében P. E. tanú volt az, aki üzent N. I. tanúnak, hogy a konvektort segítsen a sértettnél begyújtani. Röviddel ezt követően, 2014. március hónap végén a sértett ismét fűtés nélkül, egyedül maradt a hideg lakásban, mivel a vádlott két napig nem ment haza a lakásba. A sértett ekkor a társasház III. emeletén lakó, és így az ajtaja előtt elhaladó R. E.-né tanút kérte meg, hogy kapcsolja be neki a konvektort, mert ő maga nem tudott lehajolni, és nem is látta, hogy a készüléket hol kell bekapcsolni.

 

A sértett, bár egészségi állapota megromlott, nem volt ágyhoz kötve, a lakáson belül lassan és nehézkesen, de ellátta magát. Ennek ellenére a vádlott egyre nagyobb tehernek tartotta édesanyja gondozását, előfordult, hogy kibírhatatlannak érezte a viselkedését és nehézséget jelentett a számára az otthon végzendő munka. Több esetben hangoztatta azt is, hogy gondolkodik édesanyja idősek otthonába adásán.

 

A vádlott állandó munkahellyel nem rendelkezett, esetenként alkalmi munkából tett szert bevételre, ugyanakkor rendszeresen megfordult a lakóhelyének környékén lévő presszókban, kocsmákban, ahol szeszes italt fogyasztott. A vádlott viselkedése ittas állapotban megváltozott, és előfordult, hogy kiszámíthatatlanná, agresszívvé, másokkal szemben lekezelővé vált. Előfordult olyan eset is, amikor agresszivítása az édesanyja ellen fordult, így 2002. május végén bántalmazta a sértettet, aki ennek következtében a bal halánték tájék hyperaemiájával, duzzanatával, egy 4,5 cm nagyságú felületen a bal arcfél diffúz hyperaemiájával, a bal orbita hyperaemiájával járó sérülését szenvedte el, illetve 2008-2009. évben, közelebbről meg nem határozható időben előfordult, hogy a sértett segítségért kiabálva, fia elől az egyik öreghegyi telek tulajdonosához, K. Gy. tanúhoz menekült.

 

A vádlott 2014. április 16. és 2014. május 1. napja közötti, pontosan meg nem határozható napon, a késő délutáni órákban ittas állapotban ment haza a p.-i lakásukba, ahol édesanyja megjegyzése miatt a sértett és a vádlott között szóváltás és veszekedés alakult ki. A vádlott ekkor agresszíven, indulattal fordult édesanyja ellen, és őt a szobában megütötte, melynek következtében a sértett orra vérezni kezdett. A sértett ezt követően a szobából a fürdőszobába ment, ahová a vádlott követte, miközben folytatódott közöttük a szóváltás. A vádlott ekkor a fürdőszobában édesanyja fejét megragadva, arcát legalább két alkalommal, közepes erővel a fürdőkád széléhez ütötte.

 

A sértett a vádlott által történt bántalmazás, a koponyán érvényesülő legalább közepes erejű tompa erőbehatások következtében az orrcsont, a felső állcsont, a jobb arcüregek belső falának töréses sérülését, valamint arca lágy részeinek sérülését szenvedte el oly módon, hogy a felső állcsont az orrnyílás és a felső állcsonti-járomcsonti varrat közötti területen eltörött, mely a csont teljes vastagságát érintette. Az orrcsont bal oldala megrepedt, az orrnyereg közepétől 2 mm-re, balra. Az orrnyeregről, a törés felső részétől balra is törés keletkezett, melynek következményeként egy háromszög alakú darab az orrnyereg bal oldalából kitörött. A jobb arcüreg belső (mediális) falán darabos törés keletkezett. A boncolás során a bal homlokrégióban lévő lágyrész-sérülés környezetében vérbeszűrődésnek imponáló elváltozás volt azonosítható. A sértett orrcsontjának, felső állcsontjának, a jobb arcüregek belső falának törése, valamint az arc lágy részeinek sérülése jelentős mennyiségű vérzéssel járt. A sértett a fejét ért legalább kétszeri, közepes erejű ütődés következtében az eszméletét vesztette, majd eszméletlen állapotban a sérülésekből származó vért belehelte, melynek következtében az eszméletlen állapotban történő vérbeleheléstől számított, megközelítőleg legkevesebb 15 perc, vagy ennél hosszabb idő elteltével az életét vesztette.

 

A vádlott a sérült, erősen vérző, és ennek következtében az életét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe került sértettnek nem nyújtott segítséget, hozzá a szakszerű ellátás biztosítása végett, életének megmentése érdekében orvost, mentőt nem hívott, holott ez a sértett gyermekeként, a családjogi helyzetéből adódóan tőle, mint a segítségnyújtásra egyébként is köteles személytől elvárható lett volna.

 

A vádlott a szobában és a fürdőszobában a sértett bántalmazásából keletkezett vérszennyeződéseket felmosta, letörölte. A vádlott édesanyja holttestét 2014. május 1. napját megelőző időpontban a lakásban lévő fagyasztóládába rejtette, azt követően, hogy a fagyasztóládában tárolt, fagyott állapotú gyümölcsökből 3-4 bevásárlótáskányit ismerőseinek, B. B. és Cs. M. tanúknak ajándékozott azzal, hogy ők azokat már nem eszik meg.

 

A vádlott 2014. április utolsó napjaiban megkérte ismerősét, Ny. Z. tanút, hogy gépkocsijával segítsen neki a hűtőládát a p.-i lakásból az Öreghegyben lévő telekre kiszállítani.

 

A vádlott időközben a hűtőládát áramtalanította, a még benne lévő zöldségekből pedig 2014. április 30. napján a földszinten lakó M. Cs. tanúnak vitt már kiolvadt állapotban lévő zöldbabot azzal az indokkal, hogy a fagyasztó elromlott, és nem akarta, hogy mindent ki kelljen dobni.

 

Ny. Z. tanú - a hűtőláda kiszállításának valós okáról nem tudva - a vádlott kérésének eleget tett, és 2014. május 1. napján, megközelítőleg 14.00 és 16.00 óra közötti időpontban a tanú személygépkocsijával a hűtőládát - melynek tetejét a vádlott előzőleg széles ragasztószalaggal körbetekerve leragasztotta -, benne a sértett holttestével, a vádlottal közösen a hétvégi házhoz szállították. A vádlott ezt követően édesanyja holttestét a telektől mintegy 1.100 méterre húzódó áteresz medrébe rejtette el.

A vádlott a holttest elrejtését követően 2014. május 5. napján, a reggeli órákban a P.-i Rendőrkapitányság ügyeletén, majd 10 óra 27 perckor a 107-es segélyhívó számon olyan valótlan tartalmú bejelentést tett, mely szerint édesanyja aznap reggelre a p.-i lakásukból eltűnt, őt a reggeli hazaérkezésekor nem találta otthon. A vádlott ezt követően az édesanyja által használt mobiltelefon-készüléket 2014. május 12. napján egy p.-i telefonszaküzletben értékesítette.

 

A nyomozóhatóság a sértett holttestét 2014. június 18. napján tartott szemle során a P. külterületén lévő áteresz medrében találta meg.

 

A vádlottnál személyiségzavar állapítható meg. A pszichés státuszban részletezett személyiségzavara nem érinti a beszámítási képességét, azt nem zárja ki, nem is korlátozza. A vádlottnál sem az igazságügyi elmeorvos szakértői vizsgálat során, sem a cselekmény elkövetésének idejére vonatkozóan kóros elmeállapot fennállása nem igazolható. A cselekmény normasértő voltával, törvényi tilalmával tisztában van. Az elvégzett igazságügyi elmeorvos szakértői vizsgálat során nem volt megállapítható olyan pszichiátriai tényező fennállása, amely érintené a vádlott beszámítási képességét. A vádlott képes volt arra, hogy a cselekmény következményeit felismerje, és ennek a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. A vádlottnál idült alkoholizmus fennállása nem igazolható.

 

Az eljárás során kétséget kizáróan nem lehetett azt bizonyítani, hogy Cs. T. vádlottat a sértett bántalmazásán túl a sértett megölésének szándéka vezette volna. Azt azonban igen, hogy az általa okozott bántalmazás következtében halt meg a sértett és ezt az eredményt a vádlott elkerülhette volna a tőle elvárható gondosság mellett. 

 

Mindezekre figyelemmel a törvényszék az ügyész által a bizonyítási eljárás során megállapítani indítványozott  - a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett - emberölés bűntette helyett halált okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat.

 

Az ítélet ellen az ügyész a módosított vád szerinti súlyosabb minősítés és súlyosabb büntetés kiszabása, a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése céljából fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

 

Veszprém, 2015. szeptember 23.

 

                                                                                                                      A Veszprémi Törvényszék Sajtóosztálya