Az elsőfokon eljáró Szekszárdi Törvényszék a 2025. június 17-én tartott tárgyalásán ítéletet hozott a pécsi Volvo buszok beszerzése kapcsán indult - megismételt - büntetőeljárásban, az ún. „Volvo-gate” néven elhíresült ügyben. A törvényszék az eljárásában érintett mindkettő vádlott férfit társtettesként elkövetett gazdasági csalás bűntettében és pénzmosás bűntettében mondta ki bűnösnek, és halmazati büntetésül a holland-magyar állampolgárságú II. rendű vádlottat 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyúttal vele szemben 49 498 566 forint vagyonelkobzást alkalmazott, míg a holland állampolgárságú IV. rendű vádlottat 5 év börtönbüntetésre és 5 év kiutasításra ítélte, ugyancsak 49 498 566 forint vagyonelkobzás alkalmazása mellett. A vádlottak a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A bíróság egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat 606 091 050 forint polgári jogi igény sértett javára történő megfizetésére is azzal, hogy a holland hatóságok által 2017-től lefoglalt 900 650 euró összeg kiadását a lefoglalás megszüntetése mellett a sértett gazdasági társaság részére kiadni rendelte.

Mint az közismert, egyben a bírósági ítélet tényállása is megállapította, hogy a pécsi autóbuszflotta 2015-ös lecserélésekor az eredeti ajánlatnál indokolatlanul magasabb áron, több százmillió forinttal drágábban, egészen pontosan 3,5 milliárd forintnak megfelelő euróért vásárolt használt Volvo-buszokat a városi tömegközlekedést fenntartó gazdasági társaság. Az árkülönbözet egy, a beszerzésben érdemi munkát nem végző, kizárólag utasításokra eljáró közvetítőcégnél csapódott le. Az ügylet elvileg - az euró középárfolyam változásaira figyelemmel – kb. 700-850 millió forintos kárt okozott Pécs városának. A korrupciós pénzt Hollandiában akarták tisztára mosni, de egy ottani banktisztviselőnek feltűnt a dolog, és nyomozás indult előbb Hollandiában, aztán Magyarországon is. 

Az alapügyben eljáró Kaposvári Törvényszék elsőfokú ítéletében a II. rendű és IV. rendű vádlottat felmentette az ellenük emelt vád alól. Az I. rendű vádlott, a busztársaság korábbi vezetője az eljárás folyamán elhunyt, míg a III. rendű vádlott az előkészítő ülésen beismerő vallomást tett, őt pénzmosás bűntette miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokon eljárt bíróság – bűncselekmény hiányában történő felmentésről rendelkező – ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Elrendelte azt is, hogy a megismételt eljárást a Szekszárdi Törvényszék folytassa le.

A Szekszárdi Törvényszék az ügy megismételt tárgyalását 2025. február végén kezdte meg és tizenkettő, csaknem heti rendszerességgel tűzött érdemi tárgyalási napot magában foglaló terjedelmes bizonyítást követően hozta meg a fenti, az alapügy hatályon kívül helyezett döntéséhez képest ellentétes határozatát.

Az ítélet indokolásának lényege szerint a közvetítői szerepet vállaló II. rendű és a jelen ügyben nem érintett III. rendű vádlott úgy kapott kb. 900 000 eurót, illetve kb. 550 000 eurót a buszbeszerzést célzó közbeszerzési eljárásban egyedüliként induló, így a tendert megnyerő holland közvetítőcéget vezető IV. rendű vádlottól, hogy azért érdemi tevékenységet nem végzett, de ennek hamis látszatát keltették. A vádlottak tehát összességében jogtalan haszonszerzés érdekében színlelt gazdasági tevékenységet végeztek, amivel vagyoni hátrányt okoztak a sértett közlekedési társaságnak, közvetett módon az adófizető állampolgároknak. A bíróság kitért a jelen ügyben vádlottként nem szereplő személyek – akár bűncselekmény gyanúját felvető - felelősségére és szerepére is, egyben az ügy több olyan pontjára is rámutatott, ahol más személyek szabályosan, a törvényeket betartva és azok szellemében eljárva megakadályozhatták volna a majdani bűncselekmény befejezését. A bíróság hangsúlyozta a törvényes vádhoz való kötöttséget, miszerint csak azon személyek büntetőjogi felelsőségéről dönthetett, akikkel szemben a vádhatóság vádat emelt.

Az ítélet ellen a jelenlévő II. rendű vádlott és védője fellebbezést jelentett be, a jelen nem lévő IV. rendű vádlott és védője az ítélet kézbesítése után terjesztheti elő jogorvoslati nyilatkozatát.

A főügyészség indítványozta továbbá II. rendű vádlott letartóztatását, de a bíróság végül csak Baranya és Tolna vármegye területére kiterjedően a vádlott bűnügyi felügyeletét rendelte el, tekintettel arra, hogy eddig is fegyelmezetten eleget tett a tárgyalásokon személyes megjelenési kötelezettségének, szökésétől nem kell tartani.

Az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.

Szekszárd, 2025. június 18. 

                        

Szekszárdi Törvényszék Sajtóosztály