A Győri Járásbíróság elsőfokú határozatot hirdetett a B. Attila vádlottal szemben indult állatkínzás vétsége ügyében. A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki és egy évi időtartamra próbára bocsátotta.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint a vádlott és a sértett szomszédok. A sértett német vizsla  kutyája mintegy két éven át rendszeresen, az ingatlanokat elválasztó horganyzott drótkerítés alatt, vagy azon felül átugorva átjárt a vádlott ingatlanára. A vádlott emiatt a sértettet több alkalommal felszólította, kérte, hogy az ingatlanokat elválasztó kerítést erősítse meg oly módon, hogy a kutya átjárását megakadályozza. A sértett ennek nem tett eleget, így egy alkalommal amikor a vádlott észlelte, hogy a kutya a kerítésen át akar mászni, belerúgott a kerítésbe. Ettől a kutya visszahőkölt, de kis idő múlva újra megpróbált átjutni. Ekkor a vádlott bement a garázsába, onnét kihozta az egyébként 25 éve birtokában lévő légpisztolyát és azzal a kutyát meglőtte, lapockáján eltalálva. A kutya ezt követően orvosi ellátásban részesült és a mai napig egészséges.

A bíróság az ítéletben a rendőri jelentés, a vádlott és a sértett eljárás kezdetén tett nyilatkozata  alapján rögzítette, hogy a vádlott akkor adta le a lövést, amikor a kutya átmászott az ingatlanára. Nem látta a bíróság bizonyítottnak azt a sértetti előadást, miszerint a sértett ingatlanán ülő kutyába lőtt volna a vádlott és ezt az eljárás során kirendelt szakértő sem tudta sem megerősíteni, sem cáfolni.

A bíróság elutasította a sértett polgári jogi igényét is, amelyet arra alapítottan terjesztett elő a sértett, hogy mivel a lövésből eredő golyó a kutya testében maradt, fennáll az ólommérgezés és ennek következtében a kutya elpusztulásának veszélye. Ezt a bíróság által kirendelt szakértői vélemény cáfolta, reális veszélye a sértett által hivatkozottaknak nem áll fenn.

Az eljárás során a vádlott tényszerűen elismerte tettét, de arra hivatkozott, hogy jogos védelmi helyzetben cselekedett. A bíróság a vádlott védekezését nem fogadta el, megállapította ugyanis, hogy a cselekmény elkerülhető volt, a vádlott számára minden alkalommal, amikor a kutya átmászott, fennállt annak a lehetősége, hogy egy esetleges támadást a vádlott elkerüljön. Az sem volt bizonyított ugyanakkor, hogy a kutya fizikai sérülést okozott volna, ilyenről a vádlott sem számolt be. A vádlott részéről a bántalmazás nem volt indokolt, elkerülhető lett volna akár azzal, hogy házába értesíti a rendőrséget. Figyelemmel arra pedig, hogy a bántalmazás nem volt elkerülhetetlen, nem volt indokolt sem, így a vádlott cselekménye megvalósította a terhére rótt bűncselekményt.  

A bíróság az ítélet szóbeli indokolásában utalt arra, hogy a sértett kötelezettsége lett volna az állatvédelmi törvény rendelkezéseinek betartása és e körben az arról való gondoskodás, hogy a kutya az ingatlanáról ne szökhessen ki. Kiemelte a bíróság, hogy jelen esetben is a kutya szenvedte meg azt, amit a gazda elmulasztott, ha ugyanis kötelessége szerint megfelelő kerítést létesít, a kutya bántalmazására nem került volna sor.
Utalt a bíróság arra is, hogy bár nem a jelen eljárás tárgyát képező cselekmény az a súlyú cselekmény, ami miatt a jogalkotó megalkotta az állatkínzás törvényi tényállását, ennél súlyosabb ügyek a jellemzőbbek. Kiemelte azonban azt is, hogy az állatkínzás vétsége nem úgynevezett eredmény bűncselekmény, nem kell a sérülésnek bekövetkeznie a bűncselekmény megvalósulásához, elegendő, ha a cselekmény alkalmas arra, hogy maradandó sérülést, vagy akár az állat elpusztulását okozza. Mivel a vádlott cselekménye fenti kritériumnak megfelelt, így a bűncselekmény elkövetése megállapítható volt.

A bűnösség megállapításán túl a bíróság a vádlottal szemben a rendelkezésre álló adatok összessége alapján büntetés helyett intézkedést – próbára bocsátást - alkalmazott, a törvényi minimumban határozva meg időtartamát, kötelezte azonban a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére.  

Az ítélettel szemben a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést, változatlanul arra hivatkozva, hogy a vádlott jogos védelmi helyzetben cselekedett, így cselekménye nem bűncselekmény.
 

Győr, 2015. január 15.

A Győri Törvényszék Sajtóosztálya