A vádlott (1962) és az unokaöccse – a későbbi sértett - között egy ingatlan miatt polgári peres eljárás, valamint annak a vádlott általi használatával felmerült költségek meg nem fizetése miatt feszült viszony alakult ki. A sértett ennek ellenére az ingatlan körüli munkákat rendszeresen elvégezte, gondozta a kertet. 2022. szeptember 17. napján délután a fűnyírás közben találkozott a vádlottal, bementek a házba, ahol a sértett próbálta meggyőzni a vádlottat, hogy fizesse ki a rezsiköltségeket. A sértettet eközben telefonon kereste édesapja, de mivel nem vette fel a telefonját, megkérte a szomszédot, hogy nézze meg a fiát, hogy a szomszédban tartózkodik-e. A szomszéd átment a házba, ahol szóváltásba került a vádlottal. A vádlott a zsebéből elővett egy kést, majd a szomszédját két alkalommal mellkason szúrta. Az unokaöccs a szomszéd segítségére sietett, ellökte a vádlottat, azonban őt is megszúrta a bordaívén és egy alkalommal megvágta a karját. Az unokaöccs kiszaladt a házból, azonban a vádlott a menekülő férfi vállát is megvágta.
Miután a két sértett kimenekült a házból, értesítették a mentőszolgálatot, akik a kórházba szállították őket.
A vádlott szomszédjának sérülései 8 napon belül gyógyulók, azonban az életveszélyesnek minősülő sérülés bekövetkezésének a lehetősége fennállt. A súlyosabb sérülés kialakulásának elmaradása kizárólag a másik sértett közbeavatkozása miatt maradt el.
Az unokaöccs sérülései négy héten belül gyógyulóak, azonban a mellkast ért szúrt-metszett sérülés az időben érkező szakszerű orvosi segítség hiányában halálos eredményhez vezetett volna.

A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék a vádlottat több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében ítélte bűnösnek, ezért őt 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen a vádlott teljeskörűen, védője a téves tényállás és hiányos megállapítása miatt elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. 

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel az ügyben kulcsfontosságú kérdésben, a vádlott és védője fellebbezése alapjául szolgáló jogos védelmi helyzet megítélésében. A vádlott a családi házba a két sértettet, a szomszédot és az unokaöccsét beengedte. Az ez után kialakuló vita során a vádlott egy 9,5 cm pengehosszúságú késsel a szomszédra támadt. Támadásával a jogtalanság talajára lépett. Az unokaöcs a szomszéd védelmére kelt, ez a védekezés azonban szükséges és arányos volt. Ezután a vádlott késsel a kezében az unokaöcs felső testét vette célba. A késsel történt támadása során a vádlott a szomszédnak olyan sérülést okozott, amely az életveszély lehetőségét is magában hordozta; míg az unokaöcs a szúrások következtében ténylegesen életveszélyes állapotba került. Mindezen tényekből következően a vádlott a cselekmény elkövetésekor nem volt jogos védelmi helyzetben, támadásaival nem jogtalan támadást hárított el.

Az ítélőtábla a kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítésére sem látott lehetőséget. A konkrét esetben a büntetési tételkeret középmértéke tizenöt év szabadságvesztés büntetés volt. Ennél az elsőfokú bíróság – az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel – lényegesen enyhébb büntetést szabott ki. Az ügyben pedig nem volt olyan a törvényszék által figyelembe nem vett enyhítő körülmény, amely a büntetés mérséklésére adott volna lehetőséget.

Győr, 2025. február 20.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály