A „Fertő tavi vízitelep komplex fejlesztése” elnevezésű beruházás keretében sor került az öbölben található cölöpházak lebontására is. A bontási munkálatok idejére a kivitelezők a cölöpökre madárvédelmi hálókat feszítettek ki. A Greenpeace Magyarország Egyesület képviselői számos kifogást emeltek a beruházással szemben, többek között az őshonos fecskefajok védelmére hivatkozva. A vádlottak 2021. június 10-én levágták a bontás alatt álló cölöpházat körülvevő madárhálót, illetve az ahhoz vezető stégre felszerelt madárháló egy részét, amely megakadályozta volna, hogy az Afrikából hazatérő füsti fecskék visszatérhessenek korábbi fészkeikre és tojást rakhassanak. Az akcióval a vádlottak 102.870 forint kárt okoztak.

A fenti tényállás alapján a Soproni Járásbíróság 11 vádlottat társtettesként elkövetett rongálás vétségében ítélt bűnösnek, ezért őket megrovásban részesítette. A másodfokon eljárt Győri Törvényszék 2025. február 12-én kihirdetett ítéletével a vádlottakat bűncselekmény hiányában felmentette.

A másodfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlottak bűnösségének megállapítása és velük szemben megrovás alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a 2025. szeptember 10-én meghozott határozatában a másodfokú bíróság – a vádlottakat bűncselekmény hiányában felmentő – ítéletét helybenhagyta.

Az ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság mindenekelőtt vizsgálta az eljárási szabályok megtartását. Ennek során megállapította, hogy olyan eljárási szabálysértés nem történt sem az első, sem a másodfokú eljárásban, amely a harmadfokú érdemi felülbírálat gátját jelentené.

Az ügy érdemében az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, és a másodfokú bíróság is helyesen utalt rá, hogy a vádlottak szándéka a védett természeti értékek védelme volt. Erre tekintettel az ítélőtábla egyetértett a törvényszék azon érvelésével, hogy a konkrét esetben nem az elsőfokú bíróság által ütköztetett véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog védelme konkurál egymással, hanem a nemzeti, állami tulajdon védelme – mint az Alaptörvény P) cikkében rögzített biológiai diverzitás – és az egészséghez való jog konkurál a magántulajdon védelmével.

A 3/2016. (VII. 18.) AB határozat indokolása alapján az alapjogi kollízió feloldása során elsősorban az ún. fair balance tesztet kell elvégezni a versengő alapjogok közötti egyensúly kialakítása érdekében. A törvényszék ezt a szükségesség-arányosság tesztet elvégezte, és figyelemmel a rendelkezésére álló adatokra, továbbá a beszerzett környezetvédelmi engedélyek és a madárvédelmi hálók későbbi sorsára is, valamint a fecskék természeti értékére is, nem tévedett, amikor a jelen, kivételes esetben a vádlottak cselekményével összefüggésben azok társadalomra veszélyességének hiányát rögzítette.

Győr, 2025. szeptember 10.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály