A fiatalkorú vádlott (2002) a sólyi futballpályán ismerte meg a sértettet és annak bátyját. Többször találkoztak, és vonzalom alakult ki a vádlottban a 8 éves sértett iránt. 2018. május 18-án késő délután a vádlott a kislány lakóhelyére ment, elcsalta őt az ún. papírmalom romjaihoz játszani. A sértett elmondta neki, hogy a vádlott barátja tetszik neki, és az ő felesége lesz. Emiatt a vádlott mérges lett, és elhatározta, hogy megöli a kiskorú sértettet. Magához vett egy, a helyszínen talált fonott kötelet, és azt állítva, hogy egy bűvésztrükköt mutat, a lány kezeit hátrakötötte.  Ezután őt a patakhoz vitte, ahol többször a víz alá nyomta, mely fojtogatás hatására a sértett elkábult. A sértettet ezután a partra húzta, és egy kővel többször fejbe ütötte, valamint egy éllel-heggyel bíró eszközzel - feltehetőleg késsel – a sértett fejét és halántékát megszúrta. Az eszméletlen, de még életben lévő sértettet levetkőztette, visszahúzta a patakba, hínárfonatot kötött rá, és a sorsára hagyva távozott a helyszínről. A gyermek halálának közvetlen oka a vízbefulladás volt.
 
A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Veszprémi Törvényszék a vádlottat aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött; védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt a fiatalkorúakkal szemben kiszabható maximális 15 év tartamú, fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztére, valamint 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
 
Az ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítéséért jelentettek be fellebbezést. Jogorvoslati kérelmükben arra hivatkoztak, hogy a törvényszék ítéletében nem vette kellő súllyal figyelembe az enyhítő körülményeket, így a vádlott beismerő vallomását, a hátrányos személyiségszerkezetét, sanyarú életkörülményeit és azt, hogy megbánta a tettét.
 
A Győri Ítélőtábla zárt ülésen meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a fellebbezésben felhozott enyhítő körülmények eltörpülnek a törvényszék által helyesen figyelembe vett súlyosító körülmények mellett. Bár az ügyészség által indítványozott további – immár ötödik – minősítő körülmény, az előre kiterveltség nem volt megállapítható, a négyszeresen is súlyosabban minősülő emberölés esetén nem volt helye a büntetés enyhítésének. Tekintettel volt arra is az ítélőtábla, hogy a vádlott a cselekményét kitartó szándékkal, mindaddig folytatta, amíg a kislány életét ki nem oltotta.
 
Győr, 2020. július 2.
Győri Ítélőtábla Sajtóosztály