Letöltendő szabadságvesztés társtettesként elkövetett testi sértésért

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. június 1-jén kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki K. R. R. I. rendű és K. A. R. II. rendű vádlottat társtettesként folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntettében, valamint a II. rendű vádlottat fogolyszökés bűntettében is. Az I. rendű vádlottat, mint visszaesőt 2 év, börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, míg a II. rendű vádlottat, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 3 év 8 hónap fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók.

 

Az ügyészség az I. rendű vádlott K. R. R. tettesként, a II. rendű vádlott K. A. R.  bűnsegédként, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettének kísérletével, a II. rendű vádlottat  emellett fogolyszökéssel vádolta.

 

A vádlottak fogvatartottként 2012 tavaszán egy büntetés-végrehajtási intézetben egy zárkában voltak elhelyezve a sértettel, akit az együtt töltött idő alatt minden nap sípcsonttal és lábfejjel rugdosták és ököllel testszerte bántalmaztak, fogait kirángatták. A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, azonban fogai elvesztése miatt nyolc napon túl gyógyuló sérülése keletkezett. A sértett annak érdekében, hogy a további bántalmazásokat elkerülje csuklóját borotvával megvágta, majd jelezte ezt a Büntetés-végrehajtási Intézet dolgozójának. A II. rendű vádlott emellett fogolyszökést is megvalósított, amikor az előzetes letartóztatása ügyében tartott bírósági ülésről megszökött, miközben a bíróság döntéshozatalra vonult vissza.

 

A bíróság a lényegében az ügyészi vádiratban foglaltaknak egyezően állapította meg a tényállást. A vádlottak egymásnak ellentmondó, egymásra terhelő vallomásaikkal szemben a sértett következetes vallomását és az azt alátámasztó egyéb bizonyítékokat, így elsősorban a látleletet felvevő orvos és a BV Intézeti nevelő tanúvallomásait fogadta el. A tényállást ezen kívül az igazságügyi orvosszakértői vélemény, az orvosi látlelet és vélemény támasztotta alá. Az eljárás során az I. rendű vádlott vallomását megváltoztatta, tagadta az ellene felhozott vádat; a bíróság előtti vallomásában a II. rendű vádlottra terhelő vallomást tett, míg a II. rendű vádlott vallomásaiban következetes volt. A sértettnek a látlelet szerint legalább 13 rendbeli sérülése volt, mely keletkezhetett az sértett által elmondott módon. Mivel a bántalmazás következtében több fogát elvesztette, a sérülése 8 napon túlinak számít. 

 

A bíróság az ítélet meghozatalánál súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlottak egyike visszaeső, másikuk többszörös visszaeső, akik folytatólagosan és testszerte bántalmazták a sértettet, szándékukban állt, hogy sérüléseket okozzanak neki. A bűncselekményt jogerős szabadságvesztés büntetésük letöltési ideje alatt, büntetés-végrehajtási intézetben követték el. Az elkövetett cselekmény nem egyszerű testi sértés, mivel a vádlottak erős fiatalemberek, akik az idősebb és rosszabb fizikai állapotban lévő zárkatársukat szándékosan bántalmazták. Enyhítő körülményként az I. rendű vádlott esetében az idő múlását, a II. rendű vádlottnál pedig a fogolyszökés bűntette miatti megbánást tudta figyelembe venni a bíróság.

 

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyos testi sértés bűntettének megállapítása helyett maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette kísérletének megállapításáért és a büntetés súlyosításért fellebbezett. A vádlottak fellebbeztek, az I. rendű vádlott védője felmentésért, illetve enyhítésért jelentett be fellebbezést, míg a II. rendű vádlott védője 3 nap gondolkodási időt tartott fenn.

 

Budapest, 2016. június 1.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya