A Fővárosi Törvényszék letöltendő börtönbüntetésre ítélte azt a férfit, akit életveszélyt okozó testi sértéssel vádolt az ügyészség.   

Az ítéleti tényállás szerint a terhelt 2019. július 27-én egy csepeli gyorsétteremben – sorban állás közben – szóváltásba keveredett egy ittas állapotban lévő személlyel. A vita során a vádlott fenyegető kézmozdulattal a későbbi sértett felé lépett, mire az szájon ütötte őt. A terhelt ezt követően ököllel arcon ütötte a sértettet, aki ettől hanyatt a földre zuhant és eszméletét vesztette. A bántalmazás következtében a sértett életveszélyes koponyasérülést szenvedett.

A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a bíróság a vádlottat 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadlábra a büntetés 2/3 részének letöltését követően kerülhet. Határozatában egyúttal elrendelte a korábban – súlyos testi sértés miatt – kiszabott 1 év 4 hónap szabadságvesztés büntetés végrehajtását is, figyelemmel arra, hogy a vádlott a fenti cselekményét próbaidő alatt követte el. 

Indokolásában a bíróság kifejtette, hogy az orvosszakértői véleményben foglaltak alapján a sértett – közvetlen életveszélyes – sérüléseit a terhelt által okozott ökölütés, valamint az abból következő ütődés, a feje hátsó részének földhöz csapódása okozta. A bíróság álláspontja szerint teljes mértékben elvárható bárkitől, hogy felmérje azt, hogy egy ittas ember – szemből, ököllel történő – megütése az így megtámadott személy számára akár súlyosabb sérülést is okozhat. 

Bár a védelem és a vádlott jogos védelemre hivatkozott, az a lejátszott kamerafelvétel alapján egyértelműen megcáfolható volt, hiszen azon az volt látható, hogy a vádlott állt túl közel a sértetthez, aki eltávolítani akarta őt a közvetlen közeléből és ezért ütötte meg a későbbi terheltet. Ezen ütésre válaszul érkezett a vádlott által bevitt ökölcsapás. Mindezek alapján a bíróság a jogos védelem lehetőségét kizárta, hiszen a terhelt magatartásának célja nem a támadás elhárítására irányult, hanem pont annak megtorlására.

A büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a bíróság az életveszély közvetlen voltát, a vádlott büntetett előéletét, valamint súlyos nyomatékkal azt, hogy a cselekményt egy korábban – hasonló bűncselekmény miatt – vele szemben kiszabott, felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. Enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság az esemény óta eltelt időmúlást.

Az ítélet ellen az ügyészség súlyosítás, míg a vádlott és védője felmentés, valamint enyhítés végett jelentett be fellebbezést. 

Budapest, 2021. május 19. 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály