Fővárosi Törvényszék - elutasította a bíróság a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét
Beküldés dátuma
2014.08.22. - 16:50
Szervezeti egység
Fővárosi Törvényszék
A Fővárosi Törvényszék a 2014. augusztus 22-én kihirdetett ítéletében elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam ellen indított keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes Általános Szerződési Feltételek érvényességének megállapítását kérte.
A bíró az ítélet indoklásakor elöljáróban kiemelte, hogy a jelen perben számos speciális anyagi- és eljárásjogi szabályt kellett alkalmaznia a 2014. évi XXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései szerint. Ezek sorába tartozik az is, hogy a bíróság csak abban az esetben halaszthatja el a tárgyalást, ha a felek további bizonyítást ajánlanak fel. Miután erre nem került sor, így a bíróságnak a törvény szerint ítéletet kellett hoznia. A jogszabály egyértelműen meghatározza az eljárás tárgyi és időbeli hatályát is, nevezetesen, hogy ki, mikor és milyen rendelkezésekre vonatkozóan terjeszthet elő keresetet.
Az ítélet indoklása szerint a 2014. évi XXXVIII. törvény vélelmezi a fogyasztói szerződés tisztességtelenségét abban az esetben, ha az adott Általános Szerződési Feltételek rendelkezései a törvényben felsorolt követelményeknek nem felelnek meg. A törvény kizárólag az Általános Szerződési Feltételek vizsgálatát teszi lehetővé, amely lényegében egy előre, egyoldalúan meghatározott blankettaszerződés, és amelynek a kialakításában a fogyasztó nem vehet részt.
Ugyanakkor a törvény nem teszi lehetővé a keresetindítást a pénzügyi intézmények által a fogyasztókkal egyedileg megtárgyalt szerződési kitételek esetében. A bíróságnak először azt kell vizsgálnia, hogy az adott kereset a törvény hatálya alá tartozik-e. Azaz, a kereseti kérelem kizárólag az adott pénzügyi intézmény által alkalmazott Általános Szerződési Feltételek egyes kitételei törvényi vélelmének megdöntésére irányul. A jelen per felperese, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet esetében egyedileg megtárgyalt feltételek tekintetében kérte az érvényesség megállapítását. Amennyiben tehát a feltételek egyedileg megtárgyalása kerültek, úgy a kereshetőségi jogot a törvény kizárja. A bíróság ezért a továbbiakban nem vizsgálta a törvényben felsorolt feltételeknek való megfelelőséget és a keresetet további vizsgálat lefolytatása nélkül elutasította.
A felperes szerint a 2014. évi XXXVIII. törvénnyel sérült a tisztességes eljáráshoz való jog, a jogállamiság és a bírói függetlenség elve, ezért indítványozta, hogy a bíró kezdeményezzen alkotmánybírósági felülvizsgálatot. A bíróság a kérdés eldöntését nem terjesztette az Alkotmánybíróság elé. Kifejtette, két Alkotmánybírósági határozat is született e tárgyban, amely kimondja, hogy bizonyos gazdasági, szociális, társadalmi helyzetek esetén a jogalkotónak joga van arra, hogy beavatkozzon a folyamatban lévő jogviszonyokba. Az ítélet indoklása szerint a jogalkotó nem korlátozta a pénzintézetek bírósághoz fordulásának jogát. Ami pedig a bírói függetlenség elvét illeti, a bíróság megjegyezte: egy, az Emberi Jogok Európai Bírósága által kiadott ítélet szerint minden polgári jogi eljárást 60 napon belül be kell fejezni. Ennél fogva a 2014. évi XXXVIII. törvény hatályba lépésének idejét és az abban foglalt keresetindítási határidőt figyelembe véve ez a jog sem sérül.
Az ítéletet a bíróság 8 napon belül fogja írásba foglalni és haladéktalanul kézbesíti a feleknek. Fellebbezni a kézbesítéstől számított 8 napon belül lehet.
Budapest, 2014. augusztus 22.
A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya