A Fővárosi Törvényszék 2016. október 19-én kihirdetett ítéletével dr. Sz. Gy. I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rendbeli, dr. R. V. K. II. rendű vádlottat pedig 2 rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettében. A Törvényszék dr. Sz. Gy-t öt év börtönbüntetésre, hat évi a gazdálkodó szervezetnél betöltött vezető állású munkavállalói foglalkozástól eltiltásra, dr. R.V. K. vádlottat két évi börtönbüntetésre és három évi gazdálkodó szervezetnél betöltött vezetői állású munkavállalói foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását dr. R.V. K. vádlott esetében öt évi próbaidőre felfüggesztette. Emellett dr. Sz. Gy. vádlottal szemben mintegy 12 millió forint erejéig, dr. R.V. K. vádlottal szemben 150 ezer forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el a bíróság.

 

A Törvényszék megállapította, hogy dr. Sz. Gy. és dr. R.V. K. pontosan meg nem állapíthatóan, de összesen 300 ezer forintot biztosan meghaladó összegben pénzt kértek és kaptak vissza 2009-ben négy alkalommal is az egyik budapesti ügyvédtől, annak fejében, hogy az ügyvéd irodája megbízásokat kapjon a Budapest Airport Zrt.-től, ahol az I. rendű vádlott jogi előadóként, a II. rendű vádlott pedig jogi igazgatóként dolgozott. Ugyanígy megállapította a bíróság a két vádlott felelősségét abban, hogy egy másik, veszprémi ügyvédtől 400 ezer forintot kértek jövőbeni ügyvédi munkák elvégzéséért, azonban ez az ügyvéd az ajánlatukat visszautasította. A vádlottak bűnösségét egy vádlott-társ és tanúk vallomásai, valamint a titkos adatszerzés során szerzett lehallgatási anyagok bizonyították. 

 

A törvényszék megállapította dr. Sz. Gy. bűnösségét abban is, hogy a BKV. Zrt. jogi igazgatójaként mintegy 12 millió forintot kért vissza azon cég ügyvezetőjétől, aki a BKV Zrt. jogi szerződéstárát elkészítette. Ennek kapcsán két terhelő vádlott-társ vallomása mellett dr. Sz. Gy. is beismerte, hogy 12 millió forintot kapott. A pénz átvételekor egyébként tetten is érték őt. A törvényszék azért tért el a két vádlott büntetésének mértékében, holott a Budapest Airport Zrt. vonatkozásában ugyanazon cselekményeket követték el, mert dr. Sz Gy. azután is ugyanúgy tovább folytatta a vesztegetéseket, hogy már a BKV Zrt. jogi igazgatója lett. Az eltérő büntetést indokolta az is, hogy hány alkalommal és milyen összegű vesztegetési pénzt fogadtak el az egyes vádlottak, emellett dr. Sz. György vesztegetésekre berendezkedett életvitelt is folytatott a két cégnél.  dr. Sz. Gy. összehasonlíthatatlanul nagyobb összegeket kért és kapott, valamint több bűncselekményt is követett el, mint dr. R. V. K. A törvényszék a II. rendű vádlott személyi körülményeire és a rendkívül nagy időmúlásra, valamint büntetlen előéletére tekintettel is függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását. A vagyonelkobzás igazodott az I. és II. rendű vádlottak által bizonyíthatóan átvett pénzösszeg nagyságához.

 

A váddal szemben részben bizonyítottság, részben bűncselekmény hiányában nem állapította meg a bíróság a két vádlott felelősségét abban, hogy egy budapesti irodát vezető két ügyvédtől, valamint egy másik további ügyvédtől pénzt kértek, illetőleg kaptak vissza hasonló módon a Budapest Airport Zrt.-nek végzett ügyvédi munkákért cserében. Az sem nyert bizonyítást, hogy dr. Sz. Gy. a háza kedvező árú megszerzéséért megvesztegette volna az ingatlanközvetítőt, illetve rajta keresztül a házat értékesítő lízingcég vezetőjét. Ennek magyarázataként a törvényszék kifejtette, hogy az ügyészség a vádat – ami a vesztegetési ügyek jellemzője – nagyrészt olyan bizonyítékokra, így titkos információgyűjtésre és titkos adatkezelésre alapozta, amelynek eredményét a bíróságnak jelentős részében ki kellett zárnia a bizonyítékok köréből, mivel törvénytelen úton használták fel és szerezték be azokat. A titkos információgyűjtés eredményét a büntetőeljárás akkori szabályai szerint a bíróságnak akkor lehetett volna felhasználnia, ha a titkos információgyűjtést végző szerv az információ megszerzését követően haladéktalanul feljelentést tesz. Erre a jelen büntetőügyben nem került sor, csupán hosszú idő után tettek feljelentést, ami azonban nem is erre az ügyre, hanem a sajtóban „Zóna-taxis” vesztegetésként megjelent büntetőügyre vonatkozott.

 

Hasonló probléma merült fel a titkos adatszerzéssel kapcsolatban is, ez jellemzően a BKV-val  kapcsolatos vádpontokat érintette. A titkos adatszerzést a hatályos jogszabályok értelmében kétszer 90 napra lehetett volna elrendelni, de ebben az ügyben háromszor is elrendelték. Mivel ezeket a bizonyítékokat - illetőleg a titkos adatszerzéssel szerzett bizonyítékoknak csak egy részét - ki kellett rekeszteni az eljárásból, bizonyos vádpontokra nem maradt bizonyíték a vádlottak tagadásával szemben. Ez jellemzően az úgynevezett ügyvédi vesztegetéseket érintette és részben ez indokolta a sok felmentést is: a több vádpontot is tartalmazó büntetőügy összesen 13 vádlottja közül hatot felmentett a bíróság. Egy vádlottat ítélt egy évi, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre, további három vádlottat két-két évre próbára bocsátott, egy vádlottat pedig 50 nap közérdekű munkára ítélt. Az ítélet nem jogerős, valamennyi eljárási szereplő fellebbezést jelentett be.

 

Budapest, 2016. október 19.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya